Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. azokkal tehát részletesebben foglalkozni nem kívánok. Foglalkozni kívánok azonban, mé­lyen t. Ház azzal, hogyan alakult az állam­háztartás helyzete a most folyó 1938/39. költ­ségvetési év elmúlt 11 hónapjában. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a 11 hónapban olyan esemé­nyek és olyan változások történtek, amelyek­nek egyúttal igen jelentős pénzügyi kihatásai is voltak. Azt hiszem, magukról az eseményekről nem kell bővebben beszélnem, mert ezek isme­retesek, ezekkel tehát nem akarom a mélyen t. Ház figyelmét igénybe venni, igenis beszél­nem kell azonban ezeknek költségkihatásáról. Össze fogom hasonlítani, mélyen t. Ház, az 1938/39. évi költségvetés n lu részét azzal a tény­leges kezelési eredménnyel, amely a múlt év július hó 1-től folyó évi május hó 31-ig, tehát az elmúlt hónap végéig állott elő, ami szintén egy 11 hónapos periódusnak felel meg. Két részben fogom ezt tenni: egyrészről a közigaz­gatási és az üzemi költségvetés tekintetében, tehát arravonatkozólag, amit a mélyen t. Ház mint költségvetést ismer, de be kell számol­nom másrészről a milliárdos nemzeti beruhá­zási alap bevételeiről és kiadásairól is. (Hall­juk! Halljuk!) Az 1938/39. évi költségvetés előirányzatá­ban a közigazgatási kiadások u /i2 része — az egyszerűség kedvéért mindig csak milliókat fogok mondani — 777 milliót tett^ ki. Ezzel szemben az elmúlt 11 hónapban tényleg kiad­tunk 988 milliót, tehát 211 milliós hiteltúllé­pést vettünk igénybe. Az üzemeknél az elő­irányzott hiánv "/i" része 28 millió volt s 9.7, üzemeknek a hiányok pótlására tényleg adtam összesen 36 milliót, vagyis itt a hitel túllépés 8 millió. Az összes túllénés tehát az élőbb em­lített 211 millióval együtt 219 millió. Ezek mind rendkívüli szükséffletekr^ mentek, ame­lyekről a költségvetés összeállításakor termé­szetps^n még nem lehetett gondoskodni. Méltóztassék megeneredni, hoerv ezt a 219 milliót részletezzem és bizonyos költségcsonor­tok szerint felosztva, tájékoztassam a t. Házat arról, hogy tulajdonképpen mire is fordítot­tuk. A kiadásokat két csoportra kívánom , osz­tani, éspedig először bevételt szerző kiadá­sokra, tehát olyan kiadásokra, amelyek bevé­teleket szereznek a kincstárnak. Ilyen például a szeszmonopólium, amelynél a bruttó költség­vetési rendszer folytán mindazt, amit kiadunk nyersanyagra, szénre, munkabérre, stb. ki­adásba kell helyeznünk, a másik oldalon vi­szont a bevételekben a teljes eladási ár szere­pel. A múlt költségvetéssel szemben természe­tesen ez hiteltúllepésként jelentkezik, mert mél­tóztatnak emlékezni, hogy a költségvetésbe még nem tudtuk felvenni a szeszmonopóliumot, hanem csak a szeszadót tudtuk abban bevétel­ként szerepeltetni, a kiadások között tehát a szeszmonopóliummal kapcsolatban semmi sem szerepelt, úgyhogy a szeszmonopólium összes kiadásai mint bevételtszerző kiadások hitel­túllépésként jelentkeztek. Ugyanilyen ^ termé­szetű, vagyis bevételtszerző kiadás a pénzverés költsége. Méltóztatnak tudni, hogy az őszi idő­ben, amikor nagy aprópénzhiány volt, a Fel­vidék szükségleteit figyelemve véve, fokozott mértékben kellett aprópénzt verni és ez termé­szetesen költségekbe került. Már most ez a kétféle kiadás a következő összegeket tette ki. A szeszmonopólium kiadása 26 millió, a pénzverésé 11 millió, összesen tehát 37 millió. Az említett 219 millió kiadásból tehát 37 millió Volt olyan kiadás, amely egyúttal ülése 1939 június 22-én, csütörtökön. 115 bevételt is szerzett, sőt ennél lényegesen na­gyobb bevételt szerzett. Ezekkel azonban nem kívánok részletesen foglalkozni, ezek a bruttó költségvetési rendszernek az eredményei. Marad tehát 182 millió olyan kiadás, amely­ről még be kell számolnom. Ebből a 182 millió­ból a felvidéki területek és Kárpátalja vissza­szerzésével kapcsolatos katonai kiadásókra, a fegyvergyakorlatra behívottak családi segé­lyére, a visszacsatolt területek állami életének megszervezésére és fenntartására, felvidéki utakra, hidakra, szociális, jóléti és kulturális kiadásokra 177 milliót költöttünk, továbbá ki­adtunk az állami alkalmazottak családi pótlé­kának felemelése folytán a költségvetési év második felében 8 milliót, inségakciókra pedig 7 milliót. Természetesen mindezek költségveté­sen kívüli kiadások. Ez a három tétel, tehát a Felvidék 177 milliója, a tisztviselők 8 milliója és az inségakcióra fordított 7 millió együtt 192 milliót tett ki. Az előbb említett 182 millióval szemben mutatkozó 10 millió pengős különbözet abból nyert fedezetet, hogy egyéb költségvetési tételeknél viszont 10 millió pengő erejéig meg­takarítást tudtunk elérni, úgyhogy így egyen­lítődik ki az a 219 millió, amelyet említettem. Amint tehát méltóztatik látni, a 219 millió pengő — 5 millió pengő kivételével — vagy be­vételszerző kiadásra vagy pedig a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos katonai és pol­gári akciók költségeire ment. Méltóztassanak most megengedni, hogy át­térjek ,a bevételek alakulására. Az 1938/39. évi költségvetés a bevételeket 878 millióban irá­nyozta elő, aminek "/la-ed része 805 millió. E 805 millióval, mint költségvetési előirányzat­tal szemben a tényleges bevétel 942 milliót tett ki. (Taps.) A 'bevételek összege tehát 137 millióval volt magasablb, mint ahogyan azt a költségvetésben előirányoztuk. (Éljenzés és taps.) Ha vizsgáljuk, hogy a bevételi többletek miből álltak elő, akkor három körülményt álla­píthatunk meg. Az egyenesadóknál több folyt be azért, mert nagyobb volt a foglalkoztatott­ság. A milliárdos Programm hatásai már itt is mutatkoztak olyan értelemben, hogy az embe­rek többet keresvén, jobban tudtak adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni és a hátralé­kokra is jelentős Összegek folytak be. Az egyéb adóknál, mint a fogyasztási és forgalmi adóiknál magától értetődik, hogy a fokozott forgalom, a fokozott foglalkoztatás, fokozott m bevételeket is eredményezett. Végül pedig 'emelkedést okozták természetesen az előlbb em­lített bevételszerző kiadások, mert hiszen ezek ellentétele itt jelentkezett. Ha megvonom a mérleget, akkor 219 mil­lió bevételi többletet állapíthatok _ meg, úgy­hogy a hiány, amelynek fedezéséről gondos­kodni (kellett, 82 milliót tett ki. Ezt a 82 mil­liót pedig módunkban volt azokból a készpénz­készletekből, tartalékokból fedezni, amelyek a költségvetési év elején rendelkezésre állottak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Meg­állapíthatjuk, hogy készpénztartalékainkat leg­nagyobb részben felhasználtuk. Kárpátalja és a felvidéki területek visszaszerzésére, és kérdem a mélyen t. Házat, mire lehetett volna ezeket a tartalékokat job'ban felhasználni, mint ősi magyar területek visszaszerzésére. (Ügy van! Úgy van! — Hosszantartó éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) T. Ház! Most áttérek a milliárdos nemzeti beruházási alap helyzetére. Mint méltóztatnak

Next

/
Thumbnails
Contents