Képviselőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 12. - 1939. szeptember 14.

Ülésnapok - 1939-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. azokkal tehát részletesebben foglalkozni nem kívánok. Foglalkozni kívánok azonban, mélyen t. Ház azzal, hogyan alakult az államháztartás helyzete a most folyó 1938/39. költségvetési év elmúlt 11 hónapjában. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a 11 hónapban olyan események és olyan változások történtek, amelyeknek egyúttal igen jelentős pénzügyi kihatásai is voltak. Azt hiszem, magukról az eseményekről nem kell bővebben beszélnem, mert ezek ismeretesek, ezekkel tehát nem akarom a mélyen t. Ház figyelmét igénybe venni, igenis beszélnem kell azonban ezeknek költségkihatásáról. Össze fogom hasonlítani, mélyen t. Ház, az 1938/39. évi költségvetés n

lu részét azzal a tényleges kezelési eredménnyel, amely a múlt év július hó 1-től folyó évi május hó 31-ig, tehát az elmúlt hónap végéig állott elő, ami szintén egy 11 hónapos periódusnak felel meg. Két részben fogom ezt tenni: egyrészről a közigazgatási és az üzemi költségvetés tekintetében, tehát arravonatkozólag, amit a mélyen t. Ház mint költségvetést ismer, de be kell számolnom másrészről a milliárdos nemzeti beruházási alap bevételeiről és kiadásairól is. (Halljuk! Halljuk!) Az 1938/39. évi költségvetés előirányzatában a közigazgatási kiadások u

/i2 része — az egyszerűség kedvéért mindig csak milliókat fogok mondani — 777 milliót tett^ ki. Ezzel szemben az elmúlt 11 hónapban tényleg kiadtunk 988 milliót, tehát 211 milliós hiteltúllépést vettünk igénybe. Az üzemeknél az előirányzott hiánv "/i" része 28 millió volt s 9.7, üzemeknek a hiányok pótlására tényleg adtam összesen 36 milliót, vagyis itt a hitel túllépés 8 millió. Az összes túllénés tehát az élőbb említett 211 millióval együtt 219 millió. Ezek mind rendkívüli szükséffletekr^ mentek, amelyekről a költségvetés összeállításakor természetps^n még nem lehetett gondoskodni. Méltóztassék megeneredni, hoerv ezt a 219 milliót részletezzem és bizonyos költségcsonortok szerint felosztva, tájékoztassam a t. Házat arról, hogy tulajdonképpen mire is fordítottuk. A kiadásokat két csoportra kívánom , osztani, éspedig először bevételt szerző kiadásokra, tehát olyan kiadásokra, amelyek bevételeket szereznek a kincstárnak. Ilyen például a szeszmonopólium, amelynél a bruttó költségvetési rendszer folytán mindazt, amit kiadunk nyersanyagra, szénre, munkabérre, stb. kiadásba kell helyeznünk, a másik oldalon viszont a bevételekben a teljes eladási ár szerepel. A múlt költségvetéssel szemben természetesen ez hiteltúllepésként jelentkezik, mert méltóztatnak emlékezni, hogy a költségvetésbe még nem tudtuk felvenni a szeszmonopóliumot, hanem csak a szeszadót tudtuk abban bevételként szerepeltetni, a kiadások között tehát a szeszmonopóliummal kapcsolatban semmi sem szerepelt, úgyhogy a szeszmonopólium összes kiadásai mint bevételtszerző kiadások hiteltúllépésként jelentkeztek. Ugyanilyen ^ természetű, vagyis bevételtszerző kiadás a pénzverés költsége. Méltóztatnak tudni, hogy az őszi időben, amikor nagy aprópénzhiány volt, a Felvidék szükségleteit figyelemve véve, fokozott mértékben kellett aprópénzt verni és ez természetesen költségekbe került. Már most ez a kétféle kiadás a következő összegeket tette ki. A szeszmonopólium kiadása 26 millió, a pénzverésé 11 millió, összesen tehát 37 millió. Az említett 219 millió kiadásból tehát 37 millió Volt olyan kiadás, amely egyúttal ülése 1939 június 22-én, csütörtökön. 115 bevételt is szerzett, sőt ennél lényegesen nagyobb bevételt szerzett. Ezekkel azonban nem kívánok részletesen foglalkozni, ezek a bruttó költségvetési rendszernek az eredményei. Marad tehát 182 millió olyan kiadás, amelyről még be kell számolnom. Ebből a 182 millióból a felvidéki területek és Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatos katonai kiadásókra, a fegyvergyakorlatra behívottak családi segélyére, a visszacsatolt területek állami életének megszervezésére és fenntartására, felvidéki utakra, hidakra, szociális, jóléti és kulturális kiadásokra 177 milliót költöttünk, továbbá kiadtunk az állami alkalmazottak családi pótlékának felemelése folytán a költségvetési év második felében 8 milliót, inségakciókra pedig 7 milliót. Természetesen mindezek költségvetésen kívüli kiadások. Ez a három tétel, tehát a Felvidék 177 milliója, a tisztviselők 8 milliója és az inségakcióra fordított 7 millió együtt 192 milliót tett ki. Az előbb említett 182 millióval szemben mutatkozó 10 millió pengős különbözet abból nyert fedezetet, hogy egyéb költségvetési tételeknél viszont 10 millió pengő erejéig megtakarítást tudtunk elérni, úgyhogy így egyenlítődik ki az a 219 millió, amelyet említettem. Amint tehát méltóztatik látni, a 219 millió pengő — 5 millió pengő kivételével — vagy bevételszerző kiadásra vagy pedig a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatos katonai és polgári akciók költségeire ment. Méltóztassanak most megengedni, hogy áttérjek ,a bevételek alakulására. Az 1938/39. évi költségvetés a bevételeket 878 millióban irányozta elő, aminek "/la-ed része 805 millió. E 805 millióval, mint költségvetési előirányzattal szemben a tényleges bevétel 942 milliót tett ki. (Taps.) A 'bevételek összege tehát 137 millióval volt magasablb, mint ahogyan azt a költségvetésben előirányoztuk. (Éljenzés és taps.) Ha vizsgáljuk, hogy a bevételi többletek miből álltak elő, akkor három körülményt állapíthatunk meg. Az egyenesadóknál több folyt be azért, mert nagyobb volt a foglalkoztatottság. A milliárdos Programm hatásai már itt is mutatkoztak olyan értelemben, hogy az emberek többet keresvén, jobban tudtak adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni és a hátralékokra is jelentős Összegek folytak be. Az egyéb adóknál, mint a fogyasztási és forgalmi adóiknál magától értetődik, hogy a fokozott forgalom, a fokozott foglalkoztatás, fokozott m bevételeket is eredményezett. Végül pedig 'emelkedést okozták természetesen az előlbb említett bevételszerző kiadások, mert hiszen ezek ellentétele itt jelentkezett. Ha megvonom a mérleget, akkor 219 millió bevételi többletet állapíthatok _ meg, úgyhogy a hiány, amelynek fedezéséről gondoskodni (kellett, 82 milliót tett ki. Ezt a 82 milliót pedig módunkban volt azokból a készpénzkészletekből, tartalékokból fedezni, amelyek a költségvetési év elején rendelkezésre állottak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Megállapíthatjuk, hogy készpénztartalékainkat legnagyobb részben felhasználtuk. Kárpátalja és a felvidéki területek visszaszerzésére, és kérdem a mélyen t. Házat, mire lehetett volna ezeket a tartalékokat job'ban felhasználni, mint ősi magyar területek visszaszerzésére. (Ügy van! Úgy van! — Hosszantartó éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) T. Ház! Most áttérek a milliárdos nemzeti beruházási alap helyzetére. Mint méltóztatnak