Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

76 Az országgyűlés, képviselőházának 37% a jövőben is használhatók. (Fábián Béla: Magyar mindenki, akinek legalább két német nagyszülője van! — Gr. Festetics Domonkos: Der Fabian ist kein Jud!) Ami végül az idegenforgalom további fej­lesztését illeti, vagyok bátor nyomatékosan hangsúlyozni azt, hogy mi is teljesen tudatá­ban vagyunk a kérdés fontosságának; oszto­zom Apponyi t. képviselőtársamnak abban a felfogásában, hogy ennek a kérdésnek , nem­csak nemzetgazdasági, hanem politikai és pro­pagativ jelentősége is van és ebből kiindulva igyekezem mindent megtenni, hogy — újólag hangsúlyozom — a most következő néhány nehéz esztendőben is minél hathatósabban meggátoljam az idegenforgalom visszafejlődé­sét. Ezért először is — mint már előbb voltam bátor említeni — ennek a célnak elérése érde­kében az Idegenforgalmi Hivatal megállapo­dást kötött a főváros idegenforgalmi szerveze­teivel és ezekkel együttesen két nagy világ­utazási irodával, másodszor a jövőben még az egyes külállamokkal kötendő külkereskedelmi megállapodásokban is fokozottabb tért kívánok biztosítani az idegenforgalom számára. A do­log természetéből folyik, hogy a kötött gazda­sági rendszerben erre épúgy keretet kell biz­tosítanom, mint aihogyan az egyéb termelési ágak javainak elhelyezésére is, hogy ezáltal — mint előbb már hangsúlyoztam — az ide­genforgalomba befektetett nemzeti tőkének éppen olyan rentábilis hozamát biztosítsuk, mint a mezőgazdaságba és az iparba befekte­tett tőkének. (Helyeslés.) Harmadszor: súlyt fogok helyezni arra, hogy a jövőben megkötendő kulturális egyez­mények gyakorlati idegenforgalmi megállapo­dásokkal is kiegészíttessenek, hogy ilyen mó­don a kulturális egyezményben foglalt célo­kat is minél gyakorlatiasabban tudjuk meg­valósítani. Negyedszer: igyekezni fogok arra, hogy kü­lönösen a tőlünk távoleső és ilyen módon ne­mesebb valutát szolgáltató idegenek számára az idejövetelt gyors vasúti közlekedéssel meg­könnyítsem. Nem akarok itt belemenni a rész­letekbe, de jelzem azt, hosy már eddig is egy­néhány ilyen fontos külföldi állomással való viszonylatban sikerült menetrendi összeműkö­déssel az ideutazási időt lényegesen megrövi­teni. Végül ötödször: igyekezni fogok tarifális könnyítésekkel, mint ahogyan a nyugati álla­mok is teszik, az idegenforgalmat a szomszé­doktól minél jobban az országba terelni. Ha nem is állíthatom, hogy azokkal az intéz­kedésekkel, amelyeket elmondottam, sikerülni fog elhárítani mindazokat az akadályokat, amelyek a jövőben is az idegenforgalom elé tornyosulni fognak, de legalább nem hiszem, hogy bárki velem szemben azt állíthatná, hogy ezek az intézkedések arra alkalmasak, hogy személyi, vagy tárgyi vonatkozásukban a ma­gyar idegenforgalmat elsorvasszák. Tisztelettel kérem, méltóztassanak válaszo­mat tudomásul venni. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat meg­illeti a viszonválasz joga. Gr. Apponyi György: T. Ház! Először is megköszönöm a miniszter úr részletes és min­den részletre kiterjedő válaszát. Az én inter­pplláeióm célja az volt, hogy bizonyos kérdé­seket feladjak, amelyek a közvéleményt foglal ­ülése 1939 március 1-én, szerdán. koztatják olyan ügyekben, amelyeknek tünetei könnyen félreértésekre szolgáltathatnak okot. Örülök, hogy a miniszter úr ezeket az idegen­forgalom visszafejlesztéséről szóló híreket megcáfolta és tökéletesen helyeslem azt a cél­kitűzést, hogy a jövőben a különböző külföldi idegenforgalmi szervekkel történő megállapo­dások és egyéb intézkedések, tarifális kedvez­mények biztosítása, a kultúregyezményekbe az idegenforgalom behozatala stb. révén az ide­genforgalmat tovább akarja fejleszteni; Örü­lök, hogy átlátja a helyzet nehézségeit, de nem tekinti reménytelennek és kilátástalannak az idegenforgalom fejlesztését azért, mert egy évben visszaesett az idegenforgalmunk. Leg­alább is ezt vettem ki a miniszter úr sza­vaiból. Azzal is tökéletesen egyetértek, amit a belső utasforgalomra nézve mondott. Valóban fontos, hogy bent is legyen forgalom, hogy forogjon az a ijénz, amelyből végeredményben elő kell^ teremtődnie az idegenforgalom alá­támasztását szolgáló szükségletnek. A minisz­ter úr válaszát interpellációm tárgyi részeire vonatkozóan tudomásiü veszem és köszönöm neki, hogy megnyugtatott ezon a téren. Személyi vonatkozásokban talán szavaim félreértését kívánom helyreigazítani. A mi­niszter úr t. i. megemlítette az újonnan kineve­zett tisztviselőkről, hogy ezek német nevük ellenére, jó magyarérzésű emberek. Sohasem mondtam az ellenkezőjét, sőt hangoztattam, hogy éntőlem lehet valaki akármilyen szár­mazású, szlovák román, vagy zsidó (Mozgás a jobboldalon.), sőt még németszármazású is. egészen jó magyar lehet. Azt mondottam azon­ban, hogy amikor itt nem az ellenzék —mert mi a nemzetet nem azonosítjuk a fajjal —, hanem a t» túloldal a fajt kezdi azonosítani a nemzettel s. amikor fajvédő politikát hirde­tünk, ezt akkor talán mégis csak előnybe kel­lene helyezni a magyar fajt az árja fajjal szemben. Ezt azonban nem tudom ellenőrizni, nem ismervén ezeknek az újonnan behívott urakak működését. A miniszter úr bizonyára ismeri őket és bizonyára kiváló szakértőket hívott be­A miniszter úr válaszának ezt a részét azért nem vehetem tudomásul, mert nem adott megnyugtató választ arra, hogy azokat az ér­demes tisztviselőket, akik 3—10 évig terjedő időn át vettek részt itt az idegenforgalom ve­zetésében, mi okból bocsátotta el? Mert hogy az átszervezés mindig személycserékkel is jáT, azt nagyon jól tudom, nem tudom azonban, hogy volt-e panasz ezeknek működése ellen, vagy mi lett volna a pamasz? A válasznak ezt a részét tehát nem tudom tudomásul venni, el­lenben tudomásul veszem a miniszter úrnők in­terpellációm tárgyi részére adott válaszát. Meg­jegyzem, hogy a miniszter úr éppen az általaim kifoerásolt elbocsátások okáról közelebbit nem mondott, tehát azért inem vehetem tudomásul a választ, mert nem tudom, hogy mi a minisz­ter úr válasza erre. A tárgyi részre vonatko­zóan, ismétlem, tudomásul veszem a választ. (Zaj a jobboldalon. — Br. Berg Miksa: Azért nem veszi tudomásul, mert nem tudja, hogy mi a válasz.) Elnök: Méltóztatnak a miniszter úrnak az interpellációra 'adott válaszát tudomásul ven­ni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Mózes Sándor képveiselő úrnaka pénzügyminiszter úrhoz intézett interpellációja.

Next

/
Thumbnails
Contents