Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

72 Az országgyűlés, képviselőházának $?&'. dig önkéntelenül a miniszteri, vagy miniszter­elnöki '.kijelentésedben, vagy a kormány sajtó­ban megjelent hasonló .megnyilatkozások: Kö­zött keresi azokat. Az lij Magyarságban rolyó evi január 29-en megjelent egy cikk, amely Imréüy ±séia volt miniszterelnök ur egy beszédére utal. A beszédre magam is emlen­szem, bár szószerinti szövegét nem tudom, mégis valami olyasmit mondott, hogy nem olyan fontos, ha az idegenforgalomban vissza­esés jelentkezik, mert hiszen nem az a lénye­ges, hogy az idegenek itt a mulatóhelyeket lá­togassák stb. Ha ezt a kijelentést összeveszem ezzel a cikkel, kénytelen vagyok arra követ­keztetni, hogy a miniszterelnök úr beszéde tu­lajdonképpen bejelentése volt talán idegenfor­galmi szerveink leépítésének. Ez a cikk töb­bek között azt írja, hogy (olvassa): »LegutóbD Imrédy Béla miniszterelnök utalt arra, hogy a magyar idegenforgalom vezérei ne aggódja­nak azért, ha átmenetileg kevesebb látogatói lesznek az éjszakai mulatóhelyeknek, mert meggyőződése, hogy annál több látogatója lesz a megújhodott Magyarországnak, mégpedig azok, akik a megújhodott magyar lelket akar­ják megismerni« stb. (Rupert Rezső: Az Im­rédy-félét?) En nem látok összefüggést a ma­gyar lélek megújhodása és az idegenforgalmi szervek leépítése között. Hiszen tőlünk függ, hogy mit mutatunk meg annak az idegennek, akit idehozunk. Mutassunk neki igaz magyar lelket, magyar egységet, a gyűlölködés kikap­csolását, azt a híres sokat hirdetett nemzeti egységet. Megmutathatunk neki sokminden­félét, amiért nincs okunk szégyenkezni, mu­tassuk meg múzeumainkat (Gr. Festetics Do­monkos: A sok zsidónkat is!) és ne sajnáljuk azt sem, ha elmennek az Arizonába is és ott is hagynak egy kis pénzt. Végeredményben az is a mi gazdasági vérkeringésünkbe jön. {Gr. Festetics Domonkos: A körúti kultúrát is meg kell tanulmányozni?) En nem szoktam, Te szoktál. (Fábián Béla: Darizó Mangár! —Gr. Festetics Domonkos: Mi van a Darizónában? — Dinnyés Lajos: Beszivárgott darizó man­gárok!) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi György: Hogy mennyire nem volt helyes ez az intézkedés, amely az Idegen­forgalmi Hivatal 'hatáskörébe utalja a belső ilyen dopolavoro-szerű utasforgalmat, azt végeredményben olyan országban, ahol mind­két intézmény évek óta egymással párhuzamo­san, de egymástól függetlenül működik, Olasz­országban, az olasz idegenforgalom kormány­biztosa, az olasz idegenforgalom legfőbb irányí­tója, Probo Magrini úr bizonyítja, aki az idegen­forgalmi ügyeknek igen kiváló szakértője. Tudtommal ő éppen az ellenkezőjét tanácsolja, ő maga azt mondja, hogy mind a két intéz­mény igen fontos, de közös nevező alá nem hozható és főként közös vezetés alá nem hoz­ható­Az Idegenforgalmi Hivatalnak ez az át­szervezése az érdekeltek között érthető izgal­mat és megdöbbenést keltett és pedig izgalmat és megdöbbenést keltett elsősorban ama kül­földi utazási és idegenforgalmi szervek kö­zött, amelyek bízva a magyar kormánynak eddig kifejtett igen egészséges idegenforgalmi propagandájában, költséget nem kímélve egy­részt fiókokat nyitottak Magyarországon, másrészt beállították magukat a magyar ide­genforgalom propagálására. Itt a Cook-válla­ülése 1939 március 1-én, szerdán. lat, az American Express, a Cit, német idegen­forgalmi iroda és így valamennyi nagyobb vál­lalat fenntartott fiókokat, sőt az utóbbi idő­ben nyitott meg nagyobb, díszesebb helyisége­ket, nyílván nem arra számítva, hogy itt az idegenforgalom csökkenésével, felülről való csökkentésével kell számolni, hanem éppen el­lenkezőleg arra gondolva, hogy itt tovább fog folyni az idegenforgalmi propaganda. Ugy tu­dom, hogy éppen az amerikai idegenforgalmi irodák nagy befektetései és itteni megtelepü­lése folytán az utóbbi időben az Egyesült Al­lamok budapesti követe is kérdést intézett a miniszter úrhoz abban az irányban, hogy váj­jon az amerikai utasközönségre is vonatkozik-e a miniszter úraialk (kijelenitiése, hogy Ma­gyarország, mint autarchiára törekvő állam, nem helyez súlyt az idegenforgalomra, vagy ilyesvalami kijelentést tett volna. Tisztelettel kérek 15 pere meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért 15 perc meg­hosszabbítást megadni! (Igen!) A Ház a kért beszédidőmeghosszabbítást megadja. Gr. Apponyi György: Egyszóval itt az olyan külföldi érdekeltségek, amelyek igenis, igen nagy szolgálatokat tehettek volna és tet­tek volna is a magyar idegenforgalom érdeké­ben, érthetően vissza fognak húzódni, ha a magyar állam maga leépíti idegenforgalmi szerveit. Természetes, hogy maguk is vissza fognak húzódni s azt fogják mondani: miért dolgozzanak ők, miért verjék magukat költ­ségbe, ha itt, Magyarországon ennek a célnak érdekében nem hogy újabb intézkedések nem történnek, hanem az eddigi régi, igen helyes intézkedéseket is leépítik. De van ennek az egész átszervezésnek egy másik oldala is. (Halljuk! Hulljuk!) A másik oldala az, — nemi annyira a személyi vonatko­zásokat akarom itt előtérbe hozni, — hogy végeredményben e hivatal működése folyamán és már azt megelőzőleg is, a különböző, mond­juk vadevezősként működő idegenforgalmi szervek az évek folyamán neveltek itt egy igen kiváló gárdát, amely igen kitűnő urak­ból állott, akik rengeteget dolgoztak és pedig eredményesen dolgoztak a magyar idegenfor­galom fejlesztése érdekében. (Andaházi-Kasnya Béla: Kitüntették őket!) Csak a statisztikát kell megnézni; — nem akarom az adatokat fel­sorolni, — mindenkinek rendelkezésére áll a székesfőváros idegenforgalmi hivatala által kiadott jelentés Budapest 1937. évi idegenfor­galmáról, ahol láthatjuk ennek az idegenfor­gulmunk szempontjából legkedvezőbb évnek idegenforgalmát és amelyhez összehasonlító táblázatokat is mellékeltek az előző évekhez képest. A jelentés szerint 1937-ben nemzetisé­gek szerint Németországból 30.900, Ausztriából 29.000, Cseh-Szlovákiából 20.000, Angliából 15.000, az Egyesült Államokból 12.900 stb. idegen ke­reste fel Budapestet. Mélyen t. uraim, ezek nem olyan számok, amelyek azt mutatnák, hogy itt az idegenforgalom fejlesztésében — hogy úgy mondjam — nincs fantázia, hiszen párévi működés után máris ennyi idegen jött ide. Azután vegyük figyelembe azt, hogy ezek az idegenek nemcsak pénzt hoztak ide, nem­csak személyesen ismertek meg minket, ha­ft emi hazai körükíben is nyoma, volt itteni lá­togatásuknak, például a külföldi lapokban. Méltóztassék elolvasni a Budapesten járt új ságírók cikkeit. Méltóztassék elolvasni azoknak az újságíróknak lelkes cikkeit Budapestről,

Next

/
Thumbnails
Contents