Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

Az országgyűlés, képviselőházának 374- ülése 1939 március 1-én, szerdán. 73 akiket éppen a nemzetközi újságírószövetség magyar, ide most a zsidótörvény által majd zsidónak minősítendő elnöke hozott ide. Azok igen lelkes hangon írtak Budapestről. Ezeket a dolgokat nem lehet negligálni. Igenis, szükség van itt idegenforgalomra, de mint mondom, ezeket az eddig bevált munkatársakat máról-holnapra elbocsátották. (Zajos felkiáltások a balodalon: Miért? — Br. Berg Miksa: Talán zsidók voltak?) Zsidó egy sincsen közöttük, de árja se igen van közöttük. (Zaj. — Horváth Zoltán: Hát milyenek?) Magyarok valamennyien. Gróf Zichy Nándor, Gosztonyi, Berke, gróf Csáky, Gábor, (Szentkirályi, Molnár, Kató, báró Apor, Lendvay, Cholnoky, (Horváth Zoltán: Törzsökös magyarok!), akik már 3 sőt 10 év óta álltak ia magyar idegenforgalom szolgálatában és akiknek működése a miniszter úr elődeinek számtalan írott bizonyítványa alapján igen kielégítő volt. Igen sokat dolgoztak a magyar idegenforgalom érdekében. (Br. Berg Miksa: Miért kellett kidobni őket?) Éppen azt kérdezem a miniszter úrtól, hogy miért kellett ezeket az urakat kitenni? (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi György: Körülbelül 30 emberről van szó. Ezek között van vitéz, van tűzharcos, van hadirokkant, a legtöbbje házas és családos ember. Ezzel szemben felvettek néhány új tisztviselőt, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.), akik többnyire fiatal, nőtlen embeberek. (Felkiáltások többfelől: Neveket!) Ezeknek neve a készülő zsidótörvény szempontjából teljesen »einwandfrei« — kénytelen vagyok ezt a német szót használni: Skergula, Schlögel, (Nagy zaj. Felkiáltások: Lassan! — Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Br. Berg Miksa közbeszól. — vitéz Várady László: Maxi, neked sincs valami nagyon magyar neved. Még gyanús is. — Derültség. — Zaj) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kérem Apponyi gróf képviselő urat, szíveskedjék az elnöki emelvény felé fordulva beszélni, mert különben nem értik a gyorsírók. Gr. Apponyi György (a gyorsírók felé): Méltóztassék feljegyezni: az elbocsátott tisztviselők Zichy, Gosztonyi, Berke, gr. Csaky, Gáibor, Szentkirályi, Molnár, Kató, báró Apor, Lendvay, Cholnoky. Ezek az elbocsátottak. Most az újonnan felvettek a következő urak: Skergula, Sdhlőgel, Banger, Gundel, Anker, Kraszner, Rohringer, Langsfeld, Steingassner. (Mozgás és zaj. — Elnök csenget.) Igen t. Ház! Nem vagyok híve a faji teóriáknak annak megítélésében, hogy valaki lehet-e jó miagyar etmlber viagy nem. (Folytonos zaj.) | Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi György: Nem vagyok híve a nagymama-kutatásnak sem, amely a közelmúltban olyan kellemetlen eredményeket pro_dukált bizonyos urak szempontjából. Azt mondom, hogy nagyon jó. kitűnő magyar embereket ismerek, akik idegen származásúak. A származás az én szememben nem akadály annak megítélésénél, hogy valaki jó magyar vagy sem, egyedül az itteni magatartása, működése és a magyar lelkiségbe való be^ehelyezkedése a döntő tényező számomra. Tőlem lehetnek igen kitűnő magyarok mindezek az urak akiket megneveztem. Semmi személyes animozitás nincs bennem, hiszen egyetlen egyet sem ismerek közülök, azonban eery kicsit mégis csak feltűnő az, hogy az elbocsáKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. tottak között eígyetlen idegen, sőt magyarosított nevű sincsen, ezzel szemben nem tudom, nem akarom feltételezni itt azt, de úgy látszik, hogy az előhbieknél talán hátrány, az utóbbiaknál előny volt a származásuk. En a miniszter úr helyében egy kicsit vigyáznék arra, hogy az ilyen látszatokat elkerüljem, mert bocsánatot kérek, a miniszter úr igen kitűnő jó magyar ember, de idegennevű, ami az én szememben aibszolute nem minősíti őt le magyarsága szempontjaiból, de az ilyen idegennevű embernek talán fokozottabban kellene vigyázni, mert tessék elhinni, hogy a mai időkben a rossz nyelvek sokat beszélnek, ami sem az országnak, sem a kormánynak, sem a miniszter úr tekintélyének nem érdeke. Most a miniszter úr felmentette többek között az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét, Tormay Géza nyugalmazott államtitkár urat és egyben kinevezte Hallóssy Istvánt, a Kereskedelmi és Iparkamara titkárát, aki egyszersmind a Budapesti Nemzetközi Vásárnak igen kiváló és érdemes vezetője. Tehát kiváló ember, de éppen az, hogy nagyon fontos munkakört tölt be és olyan niunkakört, amely neki nemcsak a Vásár idején ad munkát, hanem az egész évben, ez azt bizonyítja, hogy itt az idegenforgalmat már nem tekinti fontosnak a miniszter úr, mert egy másik bokros munkakörrel rendelkező urat nevezett ki az idegenforgalom élére, akinek azonkívül a két legnagyobb munkája egybeesik, mert hiszen tavaszszal van a Nemzetközi Vásár és tavasszal kell a legnagyobb munkát végezni a nyári idegenforgalom előkészítésére is. Tehát vagy az egyik vagy a másik munkakört feltétlenül negligálnia kell, hogyha az egyiket lelkiismeretesen akarja ellátni. Fontos szempont az is, hogy itt folyton az álláshalmozások megszüntetéséről beszélnek. Emlékszem, hogy itt a Házban a t. jobboldal milyen nagy viharral kísérte a felsőháznak azt a ténykedését, hogy visszaküldte az álláshalmozási javaslatot, és azt mondták, hogy a kegyelmes tanítónők érdekében küldték volna vissza és ehhez hasonló más beállítások is szerepeltek. Ezzel szemben amikor végre kisfizetésű szegény tisztviselőcsaládokról volt szó, akkor mégsem tartom helyesnek, hogy egy magasrangú tisztviselő, mint a Kereskedelmi és Iparkamara titkára, havi 1200 pengő fizetést kap, mint a Nemzetközi Vásár igazgatója pedig szerényen mondva, körülbelül 40.000 pengő évi jövedelemmel bír, azonfelül mint az Idegenforgalmi Hivatal vezetője, 1500 pengő havi fizetést kap. Én senkitől sem sajnálom a magas fizetést, aki azért megdolgozik, de amikor azt mondják, hogy munkahelyeket kell biztosítani az arra hivatottaknak, akkor egyrészt kitenni embereket, akik az idegenforgalom terén igen érdemes múltra tekinthetnek vissza és helyükbe behozni új tapasztalatlan tisztviselőket, másrészt pedig olyan urat, aki amúgy is már szépen dotált állásban van, még külön jövedelemhez juttatni, ez talán nem egészen felel meg azoknak a szempontoknak, amelyeket most hirdetnek, hogy az Összeférhetlenségeket és álláshalmozásokat meg kell szüntetni. Azonkívül van még egy fontos momentum ia dolog személyi részében, az újonnan behiyott tisztviselők tekintetében. Ennek az Idegenforgalmi Hivatalnak a minisztertanácsi rendelet értelmében többek' között tudvalevőleg az i'feladata, hogy a szállodai és vendéglősipart 12