Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-374
70 Az országgyűlés képviselőházának $?4 csenget. — Gr. Festetics Domonkos: Szegyei je magát és menjen múzeumba! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Megay Meissner (Károly képviselő úr a házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének a) pontja alapján személyes megtámadta tá s visszautasítása címén szót kért. A felszólalásra az engedélyt megadtam. Megay Meissner Károly: T. Ház! Elnézést kell kérnem a t. Háztól, hogy személyes kérdésben szólalok fel, de úgy érzem, hogy ia tegnapi ülésen elhangzott két közbeszólásra feltétlenül válaszolnom kell. Aa egyik közbeszóló Fábián Béla t. képviselőtársam volt, akinek közbeszólása alkalmas annak a látszatnak keltésére, anintha feleségem zsidószárimazású volna. Propiper t. képviselőtársaim pedig egészen egyszerűen közbekiáltotta, hogy ne beszéljek, mert imagam is zsidó/származású vagyok. (Farkas István: Az sem volna szégyen! — Gr. Apponyi György: Csak kellemetlen! — Gr. Festetics Domonkos: De nem is nagy dicsőség!) Amikor a zsidójavaslat tárgyalását megkezdtük és módosító indítványokat volt szerencsém benyújtani, — még pedig szigorító indítványokat — figyelmeztettek arra, hogy jobb lenne, lia ezeket az indítványokat visszavonnám, mert »bizonyos nyomozás folyik ellenem és esetleg... (Zaj. Gr. Festetics Domonkos: Ki a kis nyomozó? — Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Csendet kiérek képviselő urak (Gr. Festetics Domonkos: A disszidens fajkutató intézet! — Peyer Károly: Ellenem nem nyomoztak! Mit szól Ihozzá? — Vitéz Benárd Ágost: Nem is kell! — Derültség jobbfelől. — Peyer Károly: Nem is voltam zsidó soha, nem is írtam alá a trianoni békeszerződést és nem adtam el a tollat! — Zaj.) A képviselő úr két órahosszát volt szíves beszélni, most már méltóztassék csendben maradni. (Peyer Károly: Benárd képiviselő úr is jobb volna, ha a fizetéséért dolgozna az OTI-ban! — Zaj.) Peyer képviselő urat ismét kérem, maradjon csendben! r . Megay Meissner Károly: Bármennyire is sajnálom, hogy ilyen kérdéssel kell a Ház türelmét igénybevennem, de mivel úgy látóim, hogy ez a közbeszólás, ez a bizonyos 1 fenyegetés volt az, amely velem szemben a javaslat benyújtása alkalmával alkalmaztatott (Fábián Béla: Ki fenyegette meg? — Zaj.), éppen ezért kénytelen vagyok az igazságot megállapítani, nevezetesen azt, hogy — sajnos — az ellenzéknek ez a munkája nem jár és nem is járhat sikerrel, ímert sem a feleségemben, sem bennem egy csepp zsidóvér és származás nincs. (Zaj. — Györki Imre: Imrédy is ezt mondta! Vigyázat!) Es ha Propper képviselőtársam ezek után még azt állítja, hogy zsidó származású vagyok, (Br. Berg Miksa: Senki nem állítja! — Zaj. — Elnök csenget) akkor tudatosan hazudik. {Ntygy zaj.) Elnök: Csendet kérek. T. Ház! Minthogy tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy az interpellációkra déli 12 órakor térünk át, ezért a vitát félbeszakítom. (Zaj a szélsőbaíoldalon.) r Kérem a képviselő urakat a baloldalon, méltóztassanak csendben maradni, különösen akkor, amikor elnöki enunciációt teszek. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 2-án, csütörtökön délelőtt tartsuk és annak napirend. ülése 1939 március 1-én, szerdán. jére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen.) ^ A Ház az elnöki napirendi javaslatot magáévá teszi. Következnek az interpellációk. Az első interpelláció gr. Apponyi György képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal átszervezése és az ország idegenforgalmi érdekeinek veszélyeztetése tárgyában. 1. Milyen okok késztették a miniszter urat az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalnak a közelmúltban történt radikális átszervezésére és ennek során végrehajtott személyi változtatásokra? 2. Mi okból szüntette meg a miniszter úr az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal eddigi hatáskörét és utalt hatáskörébe más, az eredeti rendeltetésétől elütő feladatokat? 3. Hatályban van-e még a 11.001—1935. M. E. számú rendelet, és ha igen, milyen törvényes felhatalmazás talapján tett a miniszter úr a rendelet intencióval ellentétes intézkedéseket? 4. Miért tartja a miniszter úr célszerűnek szépen fejlődő idegenforgalmunk elsorvasztását?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr- Apponyi György: T. Képviselőház! Idegenforgalmunk fokozottabb fejlesztésére és központi irányítására a kormány jónak látta, attól a belátástól vezéreltetve, (hogy Magyarországon az idegenforgalom érdekében sok különböző szerv végez párhuzamos munkát, amely szerveknek célkitűzései azonosak, azonban gyakran egymásról nem is tudnak s egymás működését így akaratlanul is keresztezhetik, a 11.001/1935. M. E. számú minisztertanácsi rendeletet meghozni, amely az idegenforgalmat központi irányításba vette, illetőleg gondoskodott olyan csúcsszervezetről, amely az összes idegenforgalmi érdekeknek legfőbb irányítója és ellenőrzője legyen. Ez a 11.001- számú rendelet pontosan meghatározza elsősorban az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal létesítését, annak hatáskörét, munkakörét, minden kötelességét és jogát, továbbá világosan megmondja az egész (hivatal életbeléptetésének célját is. Ez a rendelet — mondom — egy törvényerejű minisztertanácsi rendelet, amely a 33-as bizottságnak: bemutattatott és így tovább. Ez a rendelet első szakaszában azt mondja, hogy az idegenforgalmi ügyeket a m. kir. kereskedelem- és «közlekedésügyi minisztériumban szervezett Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal látja el. A továbbiakban a hivatalnak szervezetét állapítja meg. Majd különösen a 9. §-ban azt mondja, hogy (olvassa): »A Hivatal működési körébe tartozik: külföldön a maj gyarországi idegenforgalom céljait szolgáló propagandamunkát fejt ki, másoknak ilyen munkáját irányítja, a propaganda korszerű eszközeit tanulmányozza és felhasználásukról gondoskodik.« A 10. § szerint ez a hivatal a
