Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-374
Az országgyűlés, képviselőházának S7h> lehetnek gondolatok, Ideák, — de építeni valamit vállalkozásban! 1 ? Még nem láttáin, hogy többen is tudnának egyszerre építeni. Ez öszsze nem egyeztethető, mert akkor külön erre az építkezésre létesíteni kellene egy vállalkozást, egy céget, amely csak ennek lebonyolításával foglalkozik, mert az OTI-ügyek, a baleseti díjak, az utódlás dolga, a keresetiadóproblémák mind oly komplikáltak, hogy azokat társas viszonyban senki sein; vállalja el a másikkal. Mi az, ami ezen a téren történiki Azt mondják, 'hogy ezt az egész kérdést rendezni kell és megütnek itt egy olyan, hogy is mondjam, humánus hangot, hogy ezt az egész kérdést a ihumanitás szempontjából, szinte fájdalommentesen kell megcsinálni. (Müller Antal közbeszól.) Annak, akit ez, nem érint, természetesen ez nem fáj, de ha Müller képviselő urat például Kohn Móricnak hívnák, akkor bizonyára másképpen gondolkozna és nem úgy, ahogy most gondolkozik. Különben a Müller névvel zsidó is lehetne és ha ezen a néven zsidó volna, bizonyára másként gondolkozna és nem keresztény szövetkezetet vezetne, hanem a Teleki-téren ócska nadrágot árulna. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Nagyon könnyű annak, akit ez nem érint, azt mondani, hogy majd emberségesen hajtjuk végre. Ennek a kérdésnek egy része, — amely ellen a mi részünkről szintén kifogás Ihangzik el — amikor kimondják azt, hogy a kamarában a választmányi tagoknak 6 százaléka lehet zsidó, de viszont a munkásegyesületekben zsidó nem lehet választmányi tag. Amikor a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése nyilvánosságra jutott, összeírtam azokat az egyesületeket, amelyek a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartoznak, és amennyire az idő rövidsége mellett az adatokat he lehetett szerezni, megállapítottuk a százalékarányt. 32 munkásszervezet 263 íhelyi csoportjának adatai állanak itt rendelkezésre, amelyekre vonatkozólag a ihiteles adatokat mindenkinek készséggel bocsátom rendelkezésére. Ebből kitűnik, hogy ezeknél az egyesületeknél van 289 elnök, 290 alelnök, 380 jegyző vagy titkár, 401 pénztáros, 536 ellenőr, 2080 választmányi tag és 99 felügyelőibizottsági tag. Ne legyen egy percig sem félreértés, ezek mind^ tiszteletbeli állások, amelyek semmiféle díjazással nincsenek egybekötve, ezeket a tagok választják meg. Az összeírásból megállapítottuk, hogy az elnökök közül 41%' zsidó, az alelnökök közül 5*1 %, a jegyzők vagy titkárok közül 5'7%, a pénztárosok közül 4*4%, az alelnökök közül 5*1%, a jegyzők vagy titkodul 7*1%£ a felügyelői bizottsági tagok közül 7*7%. A tisztséget" viselők aránya: 3839 keresztény, 236 zsidó választmányi tag. Az arány 5*79%. (Fábián Béla: Pontosan az országos arány!) Véget kell vetni annak ia legendának, hogy itt állandóan zsidó vezérekről és zsidó vezetőkről beszélnek, amikor itt vannak a hivatalos statisztikai adatok, amelyek szerint 5'7%-a a vezetőembereknek zsidó vallású ezekben az egyesületekben. Ezekre nézve csak any nyit kívánok megjegyezni, hogy nagyon sok szakma van, amelyben zsidó vallású munkások vannak alkalmazva, a zsidó vallásúak tömege dolgozik és egyáltalában nem lehet azt kifogásolni és sobasem .képezte kifogás tárgyát körükben, hogy valaki zsidó-e, vagy keresztény. Csak azzal a felfogással kívántam leszámolni, amely itt egyik-másik hivatalos helyről is megnyilvánult. ülése 1939 március 1-én, szerdán. 67 Ugyanez áll a tisztviselőkre nézve. A tisztviselőkre nézve megállapítottuk, hogyha levonjuk a 4 vitézségi ezüstérem tulajdonost, összesen 12%-a zsidó a tisztviselőknek. Nem helyezek súlyt arra, hogy a kormány ezt figyelembe veszi-e vagy sem, miután ismerem ennek a rendelkezésnek származását és tudom, hogy kinek a kedvéért vették be ezt az intézkedést a törvényjavaslatba, de :iagy tévedés azt hinni, hogy ez befolyással lesz a jövőben valamely egyesület működésére. Azok az egyesületek majd találnak rá módot, hogy azokat az embereket, akiknek munkájára, képességeire szükségük van, beállítsák abba a mozgalomba, amelyet eddig is vezettek. De kérdezem, mi szükség van arra, bogy egy törvényjavaslatba egy külön szakaszt felvegyenek és egy hosszú 1ère eresztett nagy indokolást fűzzenek hozzá, hogy ez nem tudom miért szükséges, amikor kitűnik, hogy az öszszeseknek százalékos aránya 5.7% és az egész intézkedés érint 4000 embert. Nyilvánvalóan csak rólunk lehet szó. 4000 emberre fölösleges még Magyarországon is törvényes rendelkezéseket életbeléptetni. Én inkább arra hívom fel a kormány figyelmét, ügyelj en arra, hogy nemzetgyalázásért megbüntetett egyének ne álljanak nagy népmozgalmak, nagy egyesületek élén (Ügy van! balfelől.) és ne élvezzenek kivételes privilégiumot a törvény rendelkezései ellenére. (Bródy Ernő: Ez lehetséges?) Mert ha a gépkocsivezetők egyesületében nem lehet választmányi tag, akit gyorshajtásért elítéltek, akkor kérdem, hogyan lehet egy nagy Kultúrbundnak elnöke az, aki nemzetgyalázásért börtönt ült 1 ? (Propper Sándor: Basch úr!) Mi nem kérünk kivételt. Sohasem kérünk kivételt. Mi a magunk erejéből építettük fel azokat az egyesületeket, amelyek ma fennállnak és amelyek a munkásság érdekképviseletei. Mi egyenlő elbánást kérünk és ehhez jogunk van, mert nem vagyunk kitaszítottjai ennek az országnak, hanem a mi munkánk, a mi erőnk tett naggyá nagyon sok iparágat es fejlesztette az országnak kultúráját. Szenvedélymentesen tárgyalni ezt a kérdést, amikor ilyen rendelkezések vannak benne, amikor változatlanul meghagyják az álláshalmozást, meghagyják a mamut]övedelmeket, a másik oldalon pedig ilyen szemtenyvesztéssel akarják a magyar népnek a szemet elkábítani, ihogy ne vegye észre nyomorúságát, nem fog sikerülni, uraim! Tessék vigyázni. Nem fog sikerülni azért, mert a nep sokkal tisztábban lát és nem hajlandó ezeket a kérdéseket ebből a szemszögből tárgyalni. Fölvenni a törvénybe rendelkezéseket, hogy valaki este lefekszik, mint keresztény és reggel felkél, mint zsidó. (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) ez legalább is furcsa. Annyi változáson ment már keresztül ez a törvényjavaslat, hogy ma már senki sem tudja megmondani, hogy ki a zsidó és ki a keresztény. Engem talán személy szerint nem érdekel ez a kérdés, mert az én őseim között nem volt zsidó, már amennyire én az öregapámig vissza tudom veztni a felmenőimet, tovább már bajosan, de hiszen mások sem vezették vissza tovább, mint az öregapjukig és már ott is baj volt. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Nálami a «nagymamánál és a nagypapánál még nincs baj, korábbi őseimmel sem hiszem, hogy baj lenne, mert a szegény ember ritkán szokott zsidóval házasságot kötni, (Derültség a szélsőbaloldalon) legkevésbbé falun. Ezt mások inkább meg szokták tenni városokbami, de a falusi 11*
