Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-391

Az országgyűlés képviselőházának 391. ülése 1939. évi április hó 21-én, pénteken, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. - A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a felsőháztól a képviselőházhoz áttett módosítások tárgyalásának tartamára a Ház az ulesek idejét napi 8 órában állapította meg. - A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szolo torvényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások. Felszólaltak : Makkai János előadó, Molnár Imre Rassay Károly gróf Festetics Domonkos, Payr Hugó, Meizler Károly, Rupert Rezső, Szent-Ivány József, Buchinger Manó Kéthly Anna, gróf Apponyi György, Reisinger Ferenc. - A legközelebbi ülés idejének és napirendiének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. • • ' ' or A kormány részéről jelen vannak : Jaross Andor, Tasnádi Nagy András. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Csikvándi Ernő, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Gaál Olivér jegyző urakat kérem fel. T. Ház! Mielőtt napirendünk tárgyalására áttérnénk, határoznunk kell Homonnay Tivadar képviselő úr indítványáról, amelyben javasolja, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassék meg. (Farkas István: Olyan sürgős?) Kérdem, méltóztatnak az indítványt magukévá tenni? (Igen! Nem!) A Ház az indítványt elfogadja. (Farkas István: Nem fogadjuk el!) Imént hozott határozatunk a házszabályok rendelkezése szerint már a mai ülésünkre érvényes. Áttérünk a napirend tárgyalására. (írom. 756, 761.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, felhívom a t. "képviselő urak figyelmét arra, hogy az 1926:XXII. te. 31. §-ának rendelkezése értelmében csakis a felsőház által eszközölt módosításokhoz lehet hozzászólni. Makkai János előadó úr kívánja az együttes bizottság jelentését ismertetni. Makkai János előadó: T. Képviselőház! A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII korlátozásáról szóló törvényjavaslatot ismertető előadó beszédemben néhány héttel ezelőtt már bátor voltam a t. Képviselőház előtt szóyátenni azt, hogy milyen nehéz parlamentáris eszközökkel megoldani egy olyan nagyhorderejű kérdést, mint amilyenre ez az előttünk fekvő törvényjavaslat is vonatkozik. (Rassay Károly: Az igaz! Eendelettel kpnynyebb volna!) Emlékeztettem arra, hogy az úgynevezett tekintélyuralmon alapuló államokban az ilyen vagy hasonló jogalkotásokat rendeleti úton, vagy dekrétum formájában hozták létre, (Rupert Rezső: önök is azt szeretnék!) ennélfogva azok politikai és közéletének nem volt szüksége arra, hogy heteken, vagy hónapokon keresztül tárgyaljon a nyilvánosság előtt egy olyan törvényjavaslatot, olyan rendelkezést, egy olyan belső, a szociális, gazdasági, az egész állami életet érintő nagy problémát, amelynek alakulása, tekintve, hogy különböző társadalmi érdekekről, különböző gazdasági és szociális problémákról van szó, rengeteg különböző szempontot vet fel és a huzavonáknak, a nehéz harcoknak, a közéleti esa^ táknak színterévé teszi az országot. Magyarország, amely parlamentáris alapon áll, éppen azt tekintheti a parlamentarizmus próbakövének, hogy a mai nehéz időkben parlamentáris úiton és parlamentáris eszközökkel meg tudjuk-e oldani azokat a nagy és nehéz feladatokat, amelyek jövőnk előterében állanak, amelyeknek elintézése ennek a nemzedéknek feltétlen feladata, amelyeknek megoldásával a célt feltétlenül el kell érnünk, viszont az eszközt, a parlamentarizmust, ugyancsak meg akarjuk tartani, sőt fejleszteni aKarjuk, mert a parlamentarizmus alapján akarunk megmaradni. Már abban a beszédlemben utaltam arra, hogy ezzel a törvényjavaslattal, éppen annak