Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-387

580 Àz országgyűlés képviselőházának 387. ülése 1939 március SA-en, pénteken. nyerészkedhessenek, tehát valamiképpen ezt is szabályozni kell. Éppen azért a törvény mondja ki, 'hogy (olvassa): »A jelen törvény életbelé­pése után zsidó vallású egyén lóversenyen csak az esetben fogadhat, ha igazolja, hogy ősei már 1867-ben lóversenyen játszottak, to­vábbá osztálysorsjátékban csak az esetben ve­het részt, ha nyereség esetén előre lemond az utána következő sorsjegy keresztény tulajdo­nosa javára. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Zsidónak a handrummy ti­los, a Jockert pedig mindig át kell adni a vele játszó kereszténynek.« (Derültség a szélsőbal­oldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Vigyázzon, még elfogadjuk! — Zaj és felkiáltások a szélső­baloldalon: Ez csak komoly javaslat! — Gr. Festetics Domonkos: A lipótvárosi zsidók majd mulatnak! — Felkiáltások a jobboldalon: Jel­lemző a maguk komolyságára!) Ezen a téren is szabályozni kell ezt a kérdést, ez. komoly ja­vaslat. (Baross Endre: Játékbábu idegen szol­gálatban!) Elnök: A képviselő úrnak jobban meg kel­lett volna gondolnia a dolgot és nem jönni a Ház elé ilyen komolytalan indítvánnyal, amely a Ház 'méltóságához nem illik. (Elénk helyes­lés jobbfelől. — Zaj. — Peyer Károly; Ez telje­sen egy nívón van! Van olyan komoly, mint az önök törvénye! — Felkiáltások jobbfelől: Szé­gyen!) A képviselő urat rendreutasítom. Szó­lásra következik'? Csikvándi Ernő jegyző: Payr Hugó! Elnök: Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Payr Hugó: T. Képviselőház! A javaslat indokolásában foglaltatik az a kitétel és az az állítás, hogy az adatszolgáltatást már az első zsidótörvénnyel kapcsolatosan a vállalatok hiá­nyosan és rosszul teljesítették. Méltóztassék megengedni, hogy csak egy-két mondattal utal­jak arra, hogy ez nem mindig a vállalatok hi­bája volt, mert annyira zavarosak és nem tisz­tázottak voltak az erre vonatkozó előírások, hogy gyakran a legjobb indulat és legjobb szándék mellett sem tudták a vállalatok azt pontosan és előírás szerint teljesíteni. Hivatkozik a javaslat indokolása arra, hogy e miatt 15.000 esetben kellett büntető el­járást megindítani. Felszólamlásomnak egyedüli célja az, hogy megkérjem, az igazságügyminisz­ter urat, legyen olyan szíves és közölje auten­tikusan, hogy ebből ia 15.000 esetből, amikor ilyen eljárást kellett cégek, vállalkozók és vál­lalatok ellen indítani, helytelen adatbejelentés miatt, hány százalék volt keresztény és 'hány százalék volt zsidó. Kérdem, igaz-e az, hogy a 15.000 esentből a legtöbb keresztény kisiparos volt, aki nem tudta egyáltalán azt, hogy rá vonatkozik-e ez a bejelentés. (Fábián Béla: Ez igaz!) Ezt azért kérdem, hogy tiszta képet ' nyerjünk arról, hogy a javaslatnak ez az érve mennyire vonatkozik a zsidók ellen és meny­nyire van általánosságban tartva. (Gr. Feste­tics Domonkos: Szót kérek!) Elnök: Milyen címen kér szót a képvi­selő úri Gr. Festetics Domonkos: A házszabályok 151. §-hoz kérek szót. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Gr. Festetics Domonkos: Miután a téma ki van merítve, négy szónok felszólalt és miután a javaslat közérdekből igen sürgős, az idő kí­mélése céljából kérem a vita berekesztését. Elnök: Miután senki sincs szólásra fel­iratkozva, a képviselő úr indítványa tárgyta­lan, azt szavazásra nem bocsátom. Szólásra je­lentkező hiányában a vitát bezárom. (Elénk derültség és taps a szélsőbaloldalon. — Prop­per Sándor: Sikere van! Gratulálunk a siker­hez! — Györki Imre: Ebből is ötös! — Egy hang a jobboldalon: Biztonság kedvéért! — Zaj.) Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter: T. Ház! Peyer Károly t. képviselő úr itt úgy beszélt a hatóságoknál történő megveszte­getésekről, mintha az egy kifejlődött rendszer volna. Kénytelen vagyok ;a kérdésnek ezt a hallatlan beállítását felháborodással vissza­utasítani. (Ügy van! Ügy van'! Helyeslés a jobboldalon.) Amiket Kertész képviselő úrnak az imént mondottam, azok Peyer Károly kép­viselő úrnak erre a felszólalására is teljesen állanak. (Ügy van! Ügy van! a, jobboldalon. — Kéthly Anna: Cáfolja meg!) T. Ház! Képviselőtársaim szóltak erről a szakaszról, felszólalásaik azonban semmi egye­bet nem tartalmaztak, mint saját, előzőleg el­mondott beszédeinek idézését* vagy pedig egy­más beszédeink idézését. (Vázsonyi János: Bocsánat, ez nem áll, mert én csak az utazók ügyében szóltam!) Elnök: Csendet kérek. Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter: Ervet, komoly érvet a javaslat ellen nem hoz­tak fel, (Rupert Rezső: Egyszerűen kimondja, hogy nem komoly!) nem is hozhattak, mert hi­szen adatszolgáltatásra természetesen szükség van, az adatszolgáltatás alapján készül a sta­tisztika és más adatösszeállítás, amely nélkül lehetetlenség a törvényt végrehajtani. Ha te­hát van valamely szakaszra szükség, a tör­vényben erre feltétlenül szükség van. Szükség van azonban arra is, hogy a szankciói meg le­gyenek a törvénynek. Ezt a szankciót adja a szakasz második bekezdése. Kérem, méltóztas­sanak elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Kérdem a t Házat, méltóztatnak-e a szakaszt az eredeti szövegében elfogadni, szemben Rupert Rezső és Vázsonyi János kép­viselő urak törlési indítványaival? (Igen!) A Ház a 23. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 24. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa, a, 24—25. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad. Olvassa a 26. Vt.): Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat il­leti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Az igazságügy mi­niszter úr előbbi felszólalásával kapcsolatosan csak a ténybeli igazság kedvéért bátor vagyok megállapítani, hogy a magam részéről sem más, sem a sajátmagam beszédéből semmit nem idéztem, pusztán és kizárólag bátor vol­tam előadni az utazók és ügynökök ügyét, arra felvilágosítást kértem és nem kaptam. Ez a tényállás. Erre a szakaszra vonatkozóan tisz­tán és kizáróan elvi jelentőségű tiltakozást kí­vánok felszólalásommal célozni, amikor a 26. § (4., 5.) bekezdéseinek törlését kérem, módo­sító indítványomban. Ez a (4) és (5) bekezdés a sajtóról és a színházakról szól és azoknak alapján, amiket már az illető szakaszoknál, a 10. és 11. §-nál, elmondani bátor voltam, — il-

Next

/
Thumbnails
Contents