Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-387

Az országgyűlés képviselőházának 387. letőleg csak a 11. §-nál, mert a 10. §-nál a klo­tür folytán nem nyerhettem szót — tiltakoz­nom kell az ellen, hogy bárki is büntettessék amiatt, mert zsidót, ha ma élne, akkor a javas­lat alkalmazása esetében Helfy Ignácot, Falk Miksát, Vámbéri Ármint, Bródy Sándort vagy Kónyi Manót alkalmazná, akik nem lehetnek semmilyen lap főmunkatársai vagy szerkesz­tői ma, de éppen így nem lehetne Vészi József, a magyar publicisták nesztora sem, aki egyike a legkitűnőbb magyar újságíróknak. Ez ellen ugyanúgy elvi jelentőségű, konkrét eredmény reménye nélküli tiltakozást akarok bejelenteni, mint ahogy azt a 11. §-nál tettem a színigaz­gatókkal kapcsolatban, ami ennek a szakasz­nak (5) bekezdésére is vonatkozik. Javaslom tehát a 4. és 5. bekezdés törlését. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Nincs senki fel­iratkozva. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni? (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Nem!) Miután az igazságügyminiszter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 26. §-t a bizottság által ki­egészített szövegben elfogadni, szemben Vá­zsonyi János képviselő úr indítványával? (Igen! Nem!) A Ház a 26. |-t a bizottság által kiegészített szöveggel fogadja el. Következik -a 27. % Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 27. §4). Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! Elnök; Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Javaslom a 27. § harmadik sorában lévő »akár«, valamint a nyolcadik sorban lévő »akár gondatlan« sza­vak törlését. Módosításom kizárólag arra vo­natkozik, hogy a szándékot méltóztassék bün­tetni, a gondatlanságot azonban nem, mert en­nek elbírálása igen tág teret vonna maga alá. Ennélfogva tisztelettel kérem, hogy csak a szándékos bűncselekmény büntettessék, a gon­datlanság azonban nem. Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Nincs senki fel­iratkozva. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kí­ván szólni? (Tasnádi Nagy András igazság­ügyminiszter: Nem!) Ha az igazságügyminisz­ter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 27. §-t a bizottság által kiegé : szített szöveggel elfogadni, szemben Vázsonyi János képviselő úr indítványával? (Igen!) A Ház a 27. §-t a bizottság által kiigazított szö­veggel fogadja el. Következik a 28. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 28. §-t). Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr ki­ülése 1939 március 24-én, pénteken,- 581 yán szólni? (Tasnádi Nagy András igazság­ügyminiszter : Nem!) Ha az igazságügyminisz­ter úr nem kíván szólni, a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Miután a szakasz meg nem támadtatott, kimondom, hogy a Ház a 28. §-t a bizottság által kiigazított szöveggel fogadta el. Következik a 29. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa a 29. §-t). Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat il­leti a szó. (Mozgás a jobboldalon.) Vázsonyi János: T. Ház! A 29. § (2) bekez­désének az a mondata, hogy »a jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba«, indítvá­nyom értelmében törlendő és helyébe a követ­kező szöveg iktatandó. (Olvassa): «A jelen törvény akkor lép hatályba, amikor a zsidóság kivándorlására vonatkozó nemzetközi megálla­podások megköttetnek és a szükséges kor­mányintézkedések megtörténtek.« Ennek indokolásául legyen szabad egészen röviden a következőket megjegyeznem. A ja­vaslat törvényerőre emlkedése esetén a ma­gyar zsidók és a zsidókkal egy tekintet alá eső tömegek, amelyeket ez a • javaslat zsidók­nak minősít, túlnyomó részben kenyértelenekké válnak. Éppen ezért indokolt, hogy á törvény végrehajtása csak akkor történjék meg, ami­kor komolyan foglalkozik a kormányzat a ki­vándorlás kérdésével. Ez tényleg meg is való­sítható és a kenyértelenné vált és a valóság­gal fizikai pusztulásra ítélt tömegek a kiván­dorlás útján megkísérelhetik a maguk és gyermekeik életének fenntartását. Ez' a szakasz azonban az életbeléptetésen kívül szól arról is, hogy egyetlen helyen, a vidéken, rendeleti úton való szabályozásra en­ged kivételt. A felvidéki miniszter úr a bizott­ságban errenézve azt mondotta, hogy nem in peius, hanem in melius fog rendelkezéseket ér­vényesíteni. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel szem­ben a helyzet az, hogy jelenleg a kamarák megalakulásával kapcsolatosan, amikor nem új alakulásról, nem új ügyvédek, vagy orvosok felvételéről, hanem csak átjegyzéséről van szó, olyanok közül, akik az 1938:XV. te. alapján zsidóknak minősülnek, Losoncról és Ipolyság­ról Összesen egy-egy ügyvéd kerülhetett be a balassagyarmati ügyvédi kamarába, mert an­nak ellenére, hogy az ottani kamara megalakí­tásánál a zsidótörvény figyelembeveendő nem lett volna, mégis már az első zsidótörvény alapján történt a felvétel és így nem in melius, hanem végeredményben in peius rendelkezések érvényesülnek ott is. Nekem az a felfogásom, hogy általában nem helyes, ha külön területek szerint kezel­tetnek Magyarországon a jogszabályok, én csak egységes kezelést képzelnék el. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) A Corpus Separatumot miaga a felvidéki miniszter úr sem helyeselte egyik legutóbbi .felszólalásában, annál ke­vésbbé helyeselhetjük mi. Ez a szakasz a javaslat utolsó szakasza, — az »utolsó« szót a sorrendben levő utolsó szra értve — (Gr. Apponyi György: Min­degyikre rá lehet mondani, hogy utolsó!), hangsúlyozom, hogy csak sorrendben a leg­utolsó. Elnök: Apponyi képviselő urat rendreuta­sítom! 84*

Next

/
Thumbnails
Contents