Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-386

Az országgyűlés képviselőházának 386. ütése 1931) március 23-án, csütörtökön. 625" léssel sújtja azt, aki a törvényjavaslat rendelkezéseit a Strohmann rendszer bevezetésével akarja kijátszani. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Payr Hugó: Ha elmondhattam volna a példákat, meg méltóztatott volna látni! — Megay-Meissner Károly: A hatóságokat ne gyanúsítsa! — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Payr Hugó t. képviselőtársam a törvényjavaslat most tárgyalt rendelkezéseivel kapcsolatban megismételte egy régebbi állítását, hogy mi voltakép ezzel a törvényjavaslattal nem új kenyeret akarunk az állampolgároknak adni, hanem másoktól el akarunk venni azért, hogy egy harmadik személynek odaadjuk. T. Képviselőtársam, ennek a törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy a termelést fokozza. Ezt a célt a kormány más törvényhozási és kormányzati rendelkezésekkel és az általános kormányzati politika keresztülvitelével szolgálja. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon. — Payr Hugó: Vettük észre! — Farkas István: Azért van olyan munkanélküliség!) Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, igen t. képviselőtársam, hogy a gazdasági és társadalmi élet egy bizonyos szakaszán igazságos és méltányos kiegyenlítődést hozzon létre (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: A keresztények javára! — Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) a nemzet javai és jövedelmei tekintetében és kenyeret juttasson azoknak a magyar keresztény testvéreinknek, akik a kenyérnek igen nagy szűkében vannak, esetleg azokak rovására, ahol az fölös mértékben áll rendelkezésre. (Taps a jobboldalon. — Payr Hugó: Az ellenkezőjét érik el vele! — Rupert Rezső: A magyar adózó nép számlájára megy ez a politika!) Igen t. képviselőtársam azt is állította volt az igazságügyminiszter úr beszédére tett megjegyzései kapcsán, hogy a törvényjavaslat voltaképpen mindenütt megszorítást tartalmaz, mindenütt elveszi a megélhetési lehetőségeket a zsidóktól, (Gr. Festetics Domonkos: Jaj a díszgójóknak!) kenyérdarabokat tör le és általában a legnagyobb kétségbeesésbe szorítja bele az egész zsidóságot, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Gr. Festetics Domonkos: A keresztények nem voltak kétségbeesve évtizedeken keresztül?) amely a törvényjavaslat hatálybalépése után nem fog tudni Magyarországon megélni és kenyeret keresni. (Gr. Festetics Domonkos: Félnek a díszgojok!) Igen t. Ház! En a képviselőház türelmét és figyelmét nem akarom most azzal lekötni, hogy részletesen ismertessem ezt a kérdést. (Egy hang jobb felől: Jó lenne kissé felvilágosítani őket!) Itt van a kezemben 12 vagy 13 pontba foglalva egy összeállítás, amely kimutatja, hogy a törvényjavaslat a gazdasági és társadalmi élet milyen vonalán és milyen viszonylatában milyen tág lehetőséget ad arra, hogy a méltányos zsidó érdekek kielégüljenek (Derültség és mozgás a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Mondja el!) és ne vonassék el teljesen a megélhetés lehetősége a zsidóktól. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Payr Hugó: Talán meg tud győzni! Mondja el! — Farkas István: ötvenezer keresztény magyar munkás van munka nélkül! Szakmunkás! — Zaj.) T. Ház! Ki tudnám ezt fejteni, de — ismétlem — nem akarom, türelmüket és figyelmüket igénybevenni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) hogy mennyire méltányos, mennyire megértő és mennyire humánus rendelkezéseket tartalmaz ez a törvényjavaslat ebben a kérdésben, amelyet Payr Hugó t. képviselőtársam kritika tárgyává tett és szigorúság tekintetében mennyire mélyen alatta van azoknak a rendelkezéseknek, amelyekkel más országokban akarják e kérdést megoldani. (Rupert Rezső: Még utóbb áttér a zsidó hitre!) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat kérem, maradjon csendben. Antal: István: A kifejtettek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a tárgyalt szakaszt az előadó úr által előterjesztett szövegben elfogadni. (Payr Hugó: De magánúton talán közli velünk az államtitkár úr? — Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Magából már nem lehet diszgoj!) Elnök: Csendet kérek, Payr képviselő úr! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A 13. §-hoz Vázsonyi János, Drozdy Győző és Rupert Rezső képviselő urak terjesztettek elő módosító indítványokat. Kérdem, méltóztatnak-e a 13. %-t a bizottság újabb megszövegezésében elfogadni, szemben az előterjesztett indítványokkal? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a szakaszt a bizottsági szövegezésben fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a 13. %-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a H. §-t): Payr Hugó! Elnök: Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Ház! A 14. § ismét olyan igazságtalanságokat foglal magában, (Gr. Festetics Domonkos: A zsidókkal szemben, vagy a keresztényekkel szemben? Kikkel szemben igazságtalan? — Farkas István; Ez a magyar ipar és az élet megfojtása!) amely igazságtalanságokból — ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni — a keresztény társada-' lomnak lesz kára. Az első, amit ennél a szakasznál szóvá akarok tenni s amire nézve at. államtitkár úrtól felvilágosítást is kérek, a következő. A javaslatnak kimondott célja az, hogy a zsidóságot a szellemi, az intellektuális pályákról visszaszorítsuk és elkergessük. Mért nem méltóztatnak tehát nekik lehetőséget adni arra, hogy az ipar terén dolgozzanak és érvényesüljenek? Azt meg tudnám érteni, 'ha azt méltóztatnának kimondani, hogy a zsidóságot egy éjszaka folyamán ki kell irtani. Ez megoldás volna és talán humánusabb eljárás is volna, mint amelyet az urak itt követnek. De azt mondani, hogy el kell mennetek minden olyan pályáról, amely a szellemi élettel határos, amikor pedig el akarnak menni munkásnak, iparosnak, akkor megakadályozzák őket abban, hogy iparosok legyenek, kérdem, hol itt a logika, hol vannak itt azok az általános emberi elvek, amelyeknek tanulásában Önök felnőttek? (Farkas István: Már elfelejtették!) Méltóztassanak csak elgondolni, hogy mit jelent ma egy ipárigazolványnak a megszerzése. Ha valaki iparigazolványt akar szerezni, először a négy polgárit kell elvégeznie, azután három esztendeig tanoncnak kell lennie, további három esztendeig pedig segédnek. Utáua még mestervizsgát kell tennie és ha minden nagyon jól megy. •. (Farkas István: Ezt a magyar népnek nem teremtették meg! Erre : nem volt gondjuk!)