Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-385

Az országgyűlés képviselőházának 385. ülése 1939 március 22-én, szerdán. 505 amely kifogás tekintetében a miniszter urat informálták. Nevezetesen a részes földesek azt mondották, való az, hogy nem művelték jól a földet és minthogy nem művelték jól, gazos volt a kukorica, mégis mindannak ellenére, hosrv ez a két körülmény fennforog, ennek a két körülménynek nem ők az okai. (Mozgás. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Nevezetesen az fordult elő, hogy az érseki uradalomnak volt kötelessége felszántatni ezeket a földeket, az érseki uradalomnak volt kötelessége, hogy a földeket jól szántassa fel és voltak olyan évek, amikor a földeket rosszul szántották fel, a részes földesek ennek következtében nem tudták a kukoricát kellőképpen elültetni, a föld kemény, megkapálhatatlan volt, a gyökerek bennmaradtak a kemény földben, eső után a e-az állandóan kinőtt, úgyhogy a legjobb aka­ratuk és legnagyobb igyekezetük mellett sem voltak képesek^ ezek a részesföldesek szaksze­rűen, megfelelően és az uradalomra nézve is kielégítően megművelni a földeket. Méltóztassák ezeket a körülményeket is ki­vizsgáltatni, méltóztassék meghallgatni az ér­dekelteket, mert a jövő szempontjából minden­esetre fontos, hogy azok a részesek, akik 15 éven keresztül kifogástalanul művelték meg a részesföldeket, az elkövetkezendő földbirtok­politikai intézkedésekkel kapcsolatban ne esse­nek ki a föld bérletéből, vagy ne essenek el a föld tulajdonától és abban az esetben, ha ezek a körülmények megállapíttatnak, a jövőben ők is részesüljenek a magyar föld áldásaiban. Elnök: Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpel­lációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik ifj. Balogh István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi, a vallás­és közoktatsáügyi, a pénzügy-, a kereskedelem­és közlekedésügyi, valamint az iparügyi mi­niszter úrhoz. (Felkiáltások jobbfelől: Eláll!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpellációt felolvasni. (Felkiáltások jobbfelől: Megadjuk a halasztást!) vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció gróf Teleki Mihály földmívelés­ügyi, Hóman Bálint közoktatási, Reményi­Schneller Lajos pénzügyi, valamint Kunder Antal kereskedelemügyi és iparügyi miniszter urakhoz a nógrádmegyei Palotás község ma­gyarjainak, valamint Apc község bányamun­kásainak és parasztságának elkeserítő álla­pota tárgyában. 1. Tudomással bír-e a földmívelésügyi mi­niszter úr arról, hogy Palotás (Nógrád megye) község 2000-en felüli lakosának körülbelül 1500 hold földje van, a Deutsch és Schossberger zsidó nagybirtokosoknak 3000 hold földjük van, melyen a palotási népből csak az asszonyokat és gyermekeket foglalkoztatják, míg a férfiak kénytelenek munka nélkül lenni? 2. Tud-e arról a földmívelésügyi miniszter úr, hogy Palotásról gróf Károlyi Imre cégjel­zésével dr. Fuchs pesti zsidó ügyvéd szállít­tatja el az összes tejet, úgyhogy pénzért sem kap a szegény lakosság tejet? 3. Tud-e a kultuszminszter úr arról, hogy Palotás község (Nógrád megye) elemi iskolája förtelmes állapotban van? A 217 gyermek há­rom lépcsőn lefelé haladva megy a terembe, ahol a három tanerőből álló tanítói kartól szívná magába a szellemi táplálékot. Egész­ségügyi vonatkozásban is a legszomorúbb képe van ennek a helynek. 4. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr kellő összeget rendelkezésre bocsátani, hogy a föld-, kultusz-, valamint a kereskedelemügyi minisz­tériumok a felsorolt borzalmakat megszüntet­hessék? 5. Tudja-e a kereskedelmi és iparügyi mi­niszter úr, hogy az apci Szentiványi-féle kő­bányában a családi pótlékra vonatkozó rendel­kezéseit nem hajtották végre?. Milyen intézkedéseket hajlandók a minisz­ter urak tenni a felsorolt igazságtalanságok megszüntetése érdekében?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Balogh István: T. Képviselőház! (Br. Vay Miklós: Röviden, szellemesen!) Sajnos, gyakran van rá alkalmam, hogy halasztást kérjek, amikor a miniszter urak nincsenek je­len interpellációm sorrakerülésekor, de most abban a kiváló szerencsében van részem, hogy rldmívelésügyi miniszter úr személyesen meghallgatja az interpellációmat. (Felkiáltá­sok jobbfelől: De a többi miniszterek nincsenek itt!) Remélem, hogy a miniszter úr kielégítő választ is ad erre az igen komoly problémára, amelyet Palotás községben való tartózkodásom alkalmával ismertem meg. (Zaj. — Felkiáltások jobbfelől: Hangosabban!) Tudvavaló, hogy a folyton törekvő, alakuló nemzeti szocialista szervezetek gyakran kérnek gyűlésengedélyt a főszolgabírói hivataloktól, annak ellenére, hogy gyűléstilalom van elren­delve. (Br. Vay Miklós: Sajnos, mi sem ka­punk!) Csodálatosképen abba a szerencsés hely­zetbe került Palotás község, hogy a magyar nemzeti szocialista pártnak gyűlésengedélyt adtak. (Rakovszky Tibor: El fogják csapni a főbírót!) Természetesen a legnagyobb szeretet­tel és nagy örömmel mentünk el és ismertet­tük a nemzeti szocialista ideológiát és moz­galmat, amelyet már nagyon gyakran volt sze­rencsém a képviselőház előtt mint abszolút ma­gyar és a nép érdekében álló szociális gondo­latokért küzdő mozgalmat ismertetni. . Mélyen t. miniszter úr! Tudvalévő, hogy Palotás községnek 2000 lakosa van, amely 2000 lakosra összesen körülbelül 1800 katasztrális hold föld esik. (Egy hang a jobboldalon: Hát nem sok!) Amikor szociális problémákat fesze­getünk, amikor földhöz akarjuk juttatni a ma­gyar tömegeket, akkor elképzelhetetlen az, hogy ebben a dolgozni kívánó Nógrád-megyei faluban mindössze egy magyar hold föld jut­hasson egy-egy család részére. Természetesen az Összes föld 8—10 holdas darabokra oszlik meg, úgyhogy ebben a paraszt-faluban a la­kosság legnagyobb hányada föld nélkül tengeti az életét s rá van utalva arra, hogy a Deutsch­es a Schossberger-birtokon keressen munkát. Ezeknél a birtokosoknál azonban —.ezt most panaszlom is a földmívelésügyi miniszter úr­nak — semmiféle módon nem kaphat munkát férfi, családapa, erőteljes fiatalember, hanem kizárólag csak a nők és a gyerekek^ ami bot­rányszámba megy, mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr. A gyermekek 12 esztendős^ koruk­tól 16 esztendős korukig sommás munkásoknak vannak szerződtetve és a sommás munkáért hónapokon keresztül, tehát tavasztól őszig, a nyári hónapokban reggel 5 órától naplemen­téig tartó munkáért havonta 25 pengőt kap­nak. Az édesapjuk és a felnőtt fiatalember testvérbátyjuk pedig azzal van elfoglalva, hogy ha van egy kis baromfijuk, azt gondoz­zák otthon, az édesanyának van otthon egy kis 74*

Next

/
Thumbnails
Contents