Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-385

Az országgyűlés képviselőházának $85. gokat sérti, sok érdemes embert foszt meg exisztenciájától, még pedig olyanokat, akik mindig a hatóság ellenőrzése, cenzúrája után jutottak ezekhez a jogosítványokhoz, hatóság adományozta nekik ezeket a jogosítványokat, tehát nam mondható az, hogy nem asszimilált embereknek, nem érdemes embereknek jutottak ezek a jogosítványok. Rendkívül igazságtalan, amit önök cselekedni akarnak és én félek tőle, hogy ez egyszer nagyon megbosszulja magát, mert ahogy most önök a zsidósággal kapcsolatban itt Csáky sízalimájának néznek mindent, jöhet majd olyan fordulat, amikor majd ez erkölcsi alap, precedens lesz arra, hogy másoknak szerzett jogaihoz, vagyonához is éppúgy hozzányúljanak, mint ahogy hozzányúl most ez a szakasz ártatlan, érdemes polgárok vagyonához azon a címen, hogy az illető zsidó. T. Ház*! Felemlítettük imár, hogy mennyire groteszk ez azért is, mert a kötelességek teljesítését a zsidóktól is megkövetelik. Megköveteljük az egyenlő teherviselést, megköveteljük az egyenlő véráldozatot, mindent megkövetelünk tőlük. Hová lesz akkor az államnak az a princípiuma, hogy egyenlő köteleseégek ellenében egyenlő jogok járnak. Nem hiszeim, hogy a lelkük mélyén ne tartsák ezt lehetetlennek ós ezért még mindig, annyi sikertelen kísérlet után, reméljük, hogy a t. Ház egyik-másik esetben mégis belátja, hogy egyrészt veszedelmes az az út, amelyen elindultunk, (másrészt rendkívül igazságtalan, hogy emberekkel így bánjunk el, mint ahogy ez a szakasz is elbánik azon az alapon, hogy az illetők zsidó vallásúak, noha egyébként ennek as országnak teherviselésében minden tekintetben, még a véráldozatban is legalább aránylagosan résztvesznek. Ahogy az ember látja, szívesen vesznek részt, hiszen a legutóbbi harcoknak is vannak zsidó hősi halottjaik. Még akkor is vannak, ha ezeket nem részesítik díszes katonai pompával végbemenő temetésekben, ha ezek nem is lesznek hősi halottak, mint ahogy most az egyik szónoklatból megtudtuk. Mégis a hazáért haltak meg és a hazáért fognak még azok is meghalni, akiket az idő majd közülük nagy próbákra felhív. A szakasznak azt a részét, amely a gyógy; szertári jogosítványokra vonatkozik, némi megnyugvással veszi az ember tudomásul, mert mégis csak nagy javulás azzal szemben, amit azelőtt tervezett a javaslat, illetve a t. kormány. Itt legalább valahogy látunk valami óvatosságot, látjuk a magánjog némi tisztele; tét, a magánjog szentségével szemben valami respektust. Természetesen azonban itt is kifogásolnom kell, hogy amikor azután arról van szó, hogy a megváltásnál a berendezés és az anyagkészlet árát, ellenértékét meg kell álla; pítani, akkor ezt az Országos Közegészségügyi Tanácsra méltóztatnak bízni, holott legjobb az ilyen egyenérték megállapítását a rendes bíróságra rábízni. Nem tudom, miért félünk anynyira a bíróságtól, miért tesszük félre különféle törvényekben a független bíróságot, azt a fórumot, amely természetszerűleg hivatva van arra, hogy az emberek magánjogi ügyeiben igazságot tegyen? Ugyanígy kifogásolom a szakasznak azt a részét, amely a belügyminiszterre bízza a vételár ós az eszmei érték megfizetésével kapcsolatban az esedékesség idejének megállapítását. Itt is az az álláspontom, hogy ezt is a rendes bíróságra kellene bízni. A legmegdöbbentőbb azonban ennek a sza•ilése 1930 március 2Ê-ên, szerdán. 483 kasznak az új része, a mostani 5. bekezdés, amely szerint a belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonatkozólag kiadott összes mutatványengeüélyeket bármikor felülvizsgálhatja és a felülvizsgálás után bármelyik engedélyt megvonhatja. Ez már színvallás abban az irányban, amit sokan hangoztatnak, hogy tulajdonképpen egy nagy üzlet van ennek a törványjavasíatnalí hátamögött, mert itt már a keresztényektői is el lehet venni a mozgófényképengedélyeket és a fáma szerint igen furcsa háttere van ennek a rendelkezésnek. En nem állítom, hogy a t. kormány ilyesmit akar, hogy a t. kormány tudtával (Bródy Ernő: Ez a keresztények ellen van!) vagy sejtelmével történik az, amit egyesek sejtenek ennek a javaslatnak háta mögött, de természetesen alkalmat ad az ilyen kombinációkra. Kint az életben már mindenütt azt beszélik, hogy politikusok és más befolyásos egyének között, szóval a hatalom barátai részéről már különféle konzorciumok alakulnak, szervezkedések folynak abban az irányban, hogy ki milyen mozit kap, ki milyen mozit vehet át keresztényektől is. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelől: Ez gyanúsítás! — Bródy Ernő: Ez a magyar lelkiség? — Folytonos zaj a jobboldalon.) Ez a szakasz a keresztények ellen is szól. íme, ahol már nem elég a zsidó vagyon, ahol nem lehet belőle mindenkit kielégíteni, ott már hozzányúlnak a keresztényekhez is. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Gyanúsítani nem leket!) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, szíveskedjék az ilyen gyanúsításokat tartalmazó beállításoktól tartózkodni. Ha a képviselő úrnak vannak bizonyítékai, szíveskedjék azokat előterjeszteni. (Kéthly Anna: Majd utólag lesznek bizonyítékok. — Folytonos zaj a jobboldalon.) Ismétlem, ha a képviselő úrnak konkrét adatok vannak a birtokában, szíveskedjék azokat előterjeszteni, de azt nem tűrhetem az elnöki székből, hogy ilyen általános gyanúsításokat méltózassék tenni. Tessék r'olytatni, (Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Köszönetet mondok az elnöki figyelmeztetésért, de azt hiszem, félreértés forog fenn, mert hiszen én csak azt mondottam, — ha lesz kegyes az elnök úr ezt helyreigazításképpen tudomátíul venni — hogy olyan maga a szakasz, hogy a kormány akarata nélkül és a kormány tudtán kivül is módot ad az ilyen kombinációra. Elnök: Megállapítom, hogy a képviselő űr azt mondotta, ha jól értettem, hogy különféle konzorciumok vannak alakulóban. Ez a kijelentés alkalmas arra, hogy a közvéleményt nagyon kellemetlenül érintse és különféle gyanúsításokra adjon okot. Éppen ezért kérem a képviselő urat, hogy az ilyen beállításoktól szíveskedjék tartózkodni. Rupert Rezső: Nem akartam semmi egyebet mondani, csak azt, hogy ez a fáma. T. Képviselőház! Főleg arra hívom fel azonban a figyelmet, hogy ez a szakasz a keresztény társadalmat is éppen úgy érinti, mint a zsidó jogosítványosokat. Éppen ezért a keresztény közvéleménynek is számomia kell ezzel és ezen a résen benézve a javaslatba, tisztában kell lenni azzal, hogy az miféle lehetőségekre ad módot. T. Képviselőház! Indítványozom az utolsó bekezdés törlését, amely a társulásra vonatkozik. Ez a szakasz megtiltja a jogosítványoknak olyan módon való kihasználását, hogy egy keresztény exisztencia zsidó társat keressen