Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-385

470 Az országgyűlés képviselőházának 885. ülése 1989 március 22 Jn, szerdán. tak es az előbb említett kategóriák a 2. S. (1) bekezdése szerint, ha nincs külön megjelölve hogy a törvény rájuk is vonatkozik, ki vannak véve a törvény hatálya, alól. Az 5. Vban azonban kimondja a javaslat, hogy a tűzharcosok, sth. ez a kilenc kategória szintén a törvény hatálya alá esnek, tehát éppen úgy kezelendők,, mint a többi zsidók. Kötelességemnek tartom, mint volt katona és tűzharcos, hogy tűzharcos bajtársaim érdekében felszóilaljak. A miniszter úr tegnap azt a felvilágosítást adta nekünk, hoigy itt nem arról van szó, hogy iái zsidó tűzharcosok részére adjunk további kedvezményt, hanem úgy állította be a kérdést, hogy a keresztények rovására mennek ezek a kedvezmények. Elvileg igaza van a miniszter úrnak így is íbe lehet állítani a kérdést, én azonban egy más alapból indulok ki, én alz első zsidótörvényjavaslatot veszem alapul, aniely szerint a 20%-on felül volt a tűzharcosok összességének egy kedvezménye. Ha tehát ezt veszem alapul, akkor tulajdonképpen arról vain it szó, hogy vajjom adjunk-e a kategorizált tűzharcosoknak több kedvezményt, mint azoknak, .akik egy általában nem voltak a harctéren, vagy a háborúban nem tudtak m'aigukniak érdemeket szerezni. Én csak rámutatok erre és kérném a miniszter urat, méltóztassék ezt figyelembe venni és elbírálni. Mert ha a törvényjavaslat így marad, akkor — 'megint csak ismétlem, amit az általános vita keretén belül mondtam — azt a bevándorolt galíciai zsidót ez a törvény egyáltalában nem fogja érinteni, mert éppen úgy fogja továbbra is csinálni az ő kis valutaüzleteit, mint 'ahogyan eddig csinálta vagy éppen úgy fog az ő kis üzletében dolgozni, mint eddig, ellenben súlyosan .sérti azt a Lipót-rendes vagy arany vitézségi érmes vagy) kétszer-háromszor ezüst vitézsági éremmel kitüntetete tűzharcost, aki ezzel egzisztenciáját veszti el és nem kap semmilyen elismerést 'EJzéirt, hogy a háborúban kiválóan teljesítette kötelességét. Csak ezt óhajtottam elmondani a 9. §-nál. Ugyanez, amit itt elmondottam, vonatkozik a 10., 11. és 17. §-ra is. Fenntartom azokat a módosító indítványaimat is, de nem óhajtok többször felszólalni. Kérem azonban, hogy ezt méltóztassék mérlegelés tárgyává tenni és legalább ennek a nagyon kevés, kiváló kitüntetett zsidó tűzharcosnak a törvény hatálya alól való kivételéhez hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskoiczy Hugó jegyző: Vázsonyi János! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 9. §-hoz három módosító indítványt nyújtottam be. Ezeket kívánom most megindokolni s azután általánosságban kívánok a szakaszhoz néhány megjegyzést fűzni. Indítványoztam, hogy a szakasz (1) bekezdésében foglalt 6% helyett mindenütt 12%-ot vegyünk fel. Ennek indokolására legyen szabad megemlítenem azt, hogy az 1938:XV. te., az úgynevezett első zsidótörvény, a jelen szakaszban említett kamarai tagokra ugyanazt a 2ö%-os arányszámot állapította meg, mint a magángazdaságban alkalmazottakra nézve. A jelen törvényjavaslat a magángazdasági alkalmazottak arányszámát 20%-ról 12%-ra szállította-le. Nem forog fenn különleges , indok arra nézve, hogy á leszállítás említett mértekénél a 20%-os arányszámot a törvényjavaslat az ebben a szakaszban foglalt kamarai tagokra nézve nagyobb mértékben csökkentse, mint ahogyan ezt a javaslat 17. §-a a vállalati alkalmazottakra nézve teszi. E mellett az 1938:XV. tc.-ben foglalt rendelkezéshez hasonlóan gondoskodni kellene arról is,, hogy bizonyos megszorított mértékben zsidó kamarai tagokul az alatt az idő alatt is felvehetők legyenek, amíg a javaslatban foglalt arányszámot el nem érik. A szakasz rendelkezésének végrehajtása esetén ügyvéd, mérnök, orvos legfeljebb 25 év múlva kerülhetne az illető kamarákba. Ilyenformán az egyetemi tanulmányokat végzett és diplomát szerzett zsidó fiatalság negyedévszázad múlva léphetne gyakorlatilag arra a pályára, — és a negyedszázad még jó eset — amelyre törvényes képesítést nyert. Kimondandó volna tehát, hogy az átmeneti idő alatt minden zsidó kamarai tag tagságának megszűnése esetén legalább egy új zsidó kamarai tag felvehető legyen. Egyébként az orvosi és ügyvédi kamaráknál, amelyek külön meghatározott területre terjednek ki, a zsidóságnak az illető területen kimutatandó arányszáma volna megállapítható. Például a budapesti ügyvédi és orvosi kamaránál azért 20%, mert itt a zsidók arányszáma több, mint 20%. Módosítandó volna a paragrafus olyan irányban is, hogy a megállapítandó arányszám az egyes kamaráknál ne szakosztályonkint, hanem globálisan érvényesíttessék, tekintettel arra, hogy csak egységes ügyvédi, orvosi, vagy mérnöki diploma van. Legyen szabad még e módosításom indokolásául megemlítenem azt, amit már egyes tisztelt képviselőtársaám az előbbi szakaszoknál felhoztak. A megnagyobbodott terület és a megnagyobbodott munkabér lehetőségei szerint több orvosra, mérnökre lesz szükség, Ez a több orvos, mérnök nem lesz fellelhető, mert kizárják őket az előbbi szakaszokban az egyetemekről és a kamarákból, Azt kérem, hogy legalább azokat, akik már diplomával rendelkeznek, akik a diplomájukat miár megszerezték, feltétlenül vegyék fel a kamarák tagjai sorába. A másik indítványom arra vonatkozik, hogy e szakasz első bekezdésének utolsó mondata és második bekezdése töröltessék. Ennek indokolására legyen szabad megemlítenem, hogy a helyes álláspont csak az lehet,^ hogy a tűzharcosok és a velük egyenlően elbírálandó személyek a kamarákba tömörített értelmiségi foglalkozásokban semmiféle korlátozás alá ne essenek. Az általuk a hazáért hozott áldozatok nem engedik meg, hogy felvételük^az ügyvédi, mérnöki, orvosi, szín- és filmművészeta kamarákba korlátoztassék. Ez a szakasz időközben még szigoríttatott a bizottságban. A harmadik módosításom, amelyben azt kérem, hogy a harmadik bekezdés töröltessék,^ azzal a megszorítással szemben foglal állást, amely az ügyvédhelyettesekre, ügyvédj élőitekre és mérnökhelyetbesekre is kiterjeszteni óhajtja ennek a szakasznak a hatályát; ez ellen ^ ugyancsak tiltakozásoimat kell bejelentenem a jogegyenlőség nevében és a szerzett jogok védelme tekintetében, Azok, akiket felvettek az egyetemekre, akik már vizsgáztak, joggal érzik magukat megcsalatva az állam által akkor, ha viszont kenyérhez nem juthatnak. A Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete egy igen tragikus hangú memorandumot szerkesztett, amelyben csak azt kéri, hogy a most tárgyalandó második zsidó-törvényi avaslat kamarai felvételeket szabályozó rendelkezései közé vé-