Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-385
462 Az országgyűlés képviselőházának 31 hoerv ennek a 6 százaléknak mi a magyarázata, úgyhogy adósok maradnak nekünk még annak megmondásával is, hogy ezt a 6 százalékot miért kellett így megállapítani. Én természetesen semmiféle módosítást sem terjesztek elő. Egyetlen módosításom volt, még a bizottságban, de arra az igazságügyminiszter úr még felelni is fölöslegesnek tartotta, a klotür alkalmazása folytán pedig itt a képviselőházban még előterjesztésére sem volt módom, így tehát pártom álláspontja szerint ebben a kérdésben sem terjesztek elő módosítást, annál kevésbbé, mert nem számíthatok olyan előzékenységre, mint Alföldy képviselő úr, akinek módosítása benyújtása u ,tá n , 5 másodperccel felállott az előadó úr, magáévá tette azt ármódosítást, (Propper Sándor: Labdajáték! Összjáték!) és ezzel nagyszerű labdajátékról tett tanúbizonyságot. Én csak felhívom a t. Képviselőház figyelmét arra, hogy ez a 6 százalék olyan fölösleges kegyetlenkedés, amely még e törvénynek általunk megszokott intézkedései mellett sem méltó az egész tárgyaláshoz, (vitéz Szalay László: Szót kérek!) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? vitéz Szalay László: A házszabályok 151. §-a értelmében (Fábián Béla: Még csak egy szónok van feljegyezve!) tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék a vitát bezárni. (Helyeslés a jobboldalon. — Fábián Béla: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani 1 ? (Fábián Béla: Az indítványhoz kérek szót!) Csak a napirend megállapítása után van a képviselő úrnak joga a házszabályokhoz szólni. (Fábián Béla: Nincs értelme a vitát bezárni, csak egy szónok van feljegyezve!) A 6. §-hoz négy képviselő úr szólalt fel, ennélfogva a házszabályok 151. §-a értelmében joga volt a képviselő úrnak indítványát megtenni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e vitéz Szalay László képviselő úr indítványát elfogadni, igen, vagy nem? Usew! Igen!) Akik elfogadják, szíveskedjenek íelallani. (Megtörténik.) Többség! Határozatilag kimondom, hogy a Ház vitéz Szalay László képviselő úr indítványát elfogadta és így ennél a szakasznál a vitát bezárom. . Az igazságügyminiszter ur kivan szólam. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: T. Ház! A tárgyalás alatt lévő szakasz ellen Vázsonyi képviselőtársam két kifogást hozott fel. Azt mondja, hogy a 2. Vban adott kedvezményt a törvény később mindenütt visszavonja. En azt hiszem, képviselőtársam tudja a legjobban, hogy ez nem all, legföljebb az, hogy egyes helyeken visszavonja és ez az eset is azok közé tartozik. Azt mondja azután t. képviselőtársam — és ez a második kifogása —, hogy az orszajgos számarányt miért nem vesszük itt is figyelembe? Az országos számarányt éppen azért emeljük fel a törvényjavaslat egy későbbi szakaszában 12%-ra, mert itt es mas szakaszoknál a zsidóság egyáltalán nem reszesíttetik elhelyezkedésekben. Szerzett jogot mond a t. képviselőtársam; megállapítom, hogy szerzett jogot nem sért ez a javaslat. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb felől) .'.«"•*: Rupert Rezső és Apponyi Gyor^v képviselőtársaim azt a kifogást nozták fel, hogy azok a közjeoyzőhelyettesek, akik mar evek óta ezen a pályán vannak, nem maradhatnak . ülése 1939 március 22-én, szerdán. meg tovább ezen a pályán, mert hiszen reménytelen reájuk nézve a helyzet, méltányos lenne tehát lehetővé tenni azt, hogy ezek az ügyvédi pályán helyezkedhessenek el. Én ehhez a kívánsághoz hozzájárulok és később, gondolom a 9. $. tárgyalásánál, errevonatkozólag egy kiegészítést fogok javasolni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a 6. §-t a beterjesztett indítványokkal szemben eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A6, §-höz Rupert Rezső és Vázsonyi János képviselő urak terjesztettek elő módosító indítványokat. Kérdem, méltóztatnak-e a 6. ^-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az élőterjesztett módosító indítványokkal? (Igém! Nem!) A Ház a 6. §-t eredeti szövegében fogadja el. Következik a 7. §. Kérem annak felolvaCsikvándí Ernő jegyző: (Felolvassa a 7. %-t): Elnök: Szólásra következik? Csikvándí Ernő jegyző: Payr Hugó! Elnök: Payr Hugó képviselő úr nincs jelen. Jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! > Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! A 7. § törlését kérem. A 7. § olyan megállapításokat tesz és olyan kérdéssel foglalkozik, amelyről külön törvény intézkedik: az úgynevezett numerus clausus törvénye. Teljesen feleslegesnek tartam, hogy ebben a törvényjavaslatban újból •szalbályoztassék ez a kérdés és pedig olyan formán, hogy még többekre terjedjen ki a numerus clausus, mint eddig. Eddig ugyanis a numerus clausus az egyetemi felvételeknél kiterjedt a zsidó vallásúakra, miután azonban ez a törvényjavaslat megteremti, az egyéb fából vaskarikák megteremtése mellett, a keresztény és keresztyén zsidók fogalmát is, így majd sokkal többekre vonatkozik a numerus clausus, mint az eddigi törvény alapján. Ez tehát egy újabb szigorítás a jelenlegi helyzettel szemben s ezt élesen elleneznem kell. Élesen elleneznem kell azonban ezt a szakaszt azért is, mert nem gondoskodik arról, hogy ha valaki ezer és ezer drótakadályon keresztül bejut a főiskolára, akkor, ha diplomáját megszerzi, abból egyúttal tényleg kenyeret is szerezhessen magának. Abban az esetben volnék hajlandó elfogadni bizonyos kautélákat, ha egyben kimondanák azt, hogy mindazok, akik az egyetemekre felvételt nyernek, biztonságban lehetnek afelől, hogy majd az illető kamarákba is felvételt nyernek. A legelső dolog az, hogy azok, akik az egyetemeken már felvételt nyertek és az egyetemeken tanulmányaikat végzik, egyúttal az ügyvédhelyettesi, ügyvédjelölti, majdan pedig a kamarai felvételnél is feltétlenül számíthassanak arra, hogy oda bejuthatnak, A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az egyetemekre nagynehezen felvételt nyerhet valaki, azonban akkor is, ha megszerzi a diplomáját, nem lehet belőle sem orvos, sem ügyvéd, sem mérnök^ mert végeredményben r a kamaráknál az új arányszámkutatások folytán 50 vagy 100 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy valaki, aki most szerzi meg a diplomáját, valóban be is jusson a kamarába. Ez ismét azok-
