Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-385

462 Az országgyűlés képviselőházának 31 hoerv ennek a 6 százaléknak mi a magyarázata, úgyhogy adósok maradnak nekünk még annak megmondásával is, hogy ezt a 6 százalékot miért kellett így megállapítani. Én természetesen semmiféle módosítást sem terjesztek elő. Egyetlen módosításom volt, még a bizottságban, de arra az igazságügyminiszter úr még felelni is fölöslegesnek tartotta, a klo­tür alkalmazása folytán pedig itt a képviselő­házban még előterjesztésére sem volt módom, így tehát pártom álláspontja szerint ebben a kérdésben sem terjesztek elő módosítást, annál kevésbbé, mert nem számíthatok olyan előzé­kenységre, mint Alföldy képviselő úr, akinek módosítása benyújtása u ,tá n , 5 másodperccel felállott az előadó úr, magáévá tette azt ármó­dosítást, (Propper Sándor: Labdajáték! Össz­játék!) és ezzel nagyszerű labdajátékról tett tanúbizonyságot. Én csak felhívom a t. Kép­viselőház figyelmét arra, hogy ez a 6 százalék olyan fölösleges kegyetlenkedés, amely még e törvénynek általunk megszokott intézkedései mellett sem méltó az egész tárgyaláshoz, (vitéz Szalay László: Szót kérek!) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani? vitéz Szalay László: A házszabályok 151. §-a értelmében (Fábián Béla: Még csak egy szónok van feljegyezve!) tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék a vitát bezárni. (Helyeslés a jobb­oldalon. — Fábián Béla: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök: Milyen címen kíván a képviselő úr szólani 1 ? (Fábián Béla: Az indítványhoz kérek szót!) Csak a napirend megállapítása után van a képviselő úrnak joga a házszabályokhoz szólni. (Fábián Béla: Nincs értelme a vitát be­zárni, csak egy szónok van feljegyezve!) A 6. §-hoz négy képviselő úr szólalt fel, ennélfogva a házszabályok 151. §-a értelmében joga volt a képviselő úrnak indítványát meg­tenni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztat­nak-e vitéz Szalay László képviselő úr indít­ványát elfogadni, igen, vagy nem? Usew! Igen!) Akik elfogadják, szíveskedjenek íelal­lani. (Megtörténik.) Többség! Határozatilag ki­mondom, hogy a Ház vitéz Szalay László kép­viselő úr indítványát elfogadta és így ennél a szakasznál a vitát bezárom. . Az igazságügyminiszter ur kivan szólam. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter: T. Ház! A tárgyalás alatt lévő szakasz ellen Vázsonyi képviselőtársam két kifo­gást hozott fel. Azt mondja, hogy a 2. Vban adott kedvezményt a törvény később min­denütt visszavonja. En azt hiszem, képviselő­társam tudja a legjobban, hogy ez nem all, legföljebb az, hogy egyes helyeken vissza­vonja és ez az eset is azok közé tartozik. Azt mondja azután t. képviselőtársam — és ez a második kifogása —, hogy az orszaj­gos számarányt miért nem vesszük itt is figyelembe? Az országos számarányt éppen azért emeljük fel a törvényjavaslat egy ké­sőbbi szakaszában 12%-ra, mert itt es mas szakaszoknál a zsidóság egyáltalán nem resze­síttetik elhelyezkedésekben. Szerzett jogot mond a t. képviselőtársam; megállapítom, hogy szerzett jogot nem sért ez a javaslat. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Hall­juk! jobb felől) .'.«"•*: Rupert Rezső és Apponyi Gyor^v kép­viselőtársaim azt a kifogást nozták fel, hogy azok a közjeoyzőhelyettesek, akik mar evek óta ezen a pályán vannak, nem maradhatnak . ülése 1939 március 22-én, szerdán. meg tovább ezen a pályán, mert hiszen remény­telen reájuk nézve a helyzet, méltányos lenne tehát lehetővé tenni azt, hogy ezek az ügy­védi pályán helyezkedhessenek el. Én ehhez a kívánsághoz hozzájárulok és később, gon­dolom a 9. $. tárgyalásánál, errevonatkozólag egy kiegészítést fogok javasolni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a 6. §-t a beterjesztett indítványokkal szemben eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. A6, §-höz Rupert Rezső és Vázso­nyi János képviselő urak terjesztettek elő módosító indítványokat. Kérdem, méltóztat­nak-e a 6. ^-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az élőterjesztett módosító indítvá­nyokkal? (Igém! Nem!) A Ház a 6. §-t eredeti szövegében fogadja el. Következik a 7. §. Kérem annak felolva­Csikvándí Ernő jegyző: (Felolvassa a 7. %-t): Elnök: Szólásra következik? Csikvándí Ernő jegyző: Payr Hugó! Elnök: Payr Hugó képviselő úr nincs je­len. Jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Vázsonyi János! > Elnök: Vázsonyi János képviselő urat il­leti a szó. Vázsonyi János: T. Ház! A 7. § törlését kérem. A 7. § olyan megállapításokat tesz és olyan kérdéssel foglalkozik, amelyről külön törvény intézkedik: az úgynevezett numerus clausus törvénye. Teljesen feleslegesnek tar­tam, hogy ebben a törvényjavaslatban újból •szalbályoztassék ez a kérdés és pedig olyan formán, hogy még többekre terjedjen ki a numerus clausus, mint eddig. Eddig ugyanis a numerus clausus az egyetemi felvételeknél kiterjedt a zsidó vallásúakra, miután azonban ez a törvényjavaslat megteremti, az egyéb fá­ból vaskarikák megteremtése mellett, a ke­resztény és keresztyén zsidók fogalmát is, így majd sokkal többekre vonatkozik a numerus clausus, mint az eddigi törvény alapján. Ez tehát egy újabb szigorítás a jelenlegi helyzet­tel szemben s ezt élesen elleneznem kell. Élesen elleneznem kell azonban ezt a sza­kaszt azért is, mert nem gondoskodik arról, hogy ha valaki ezer és ezer drótakadályon ke­resztül bejut a főiskolára, akkor, ha diplomá­ját megszerzi, abból egyúttal tényleg kenyeret is szerezhessen magának. Abban az esetben volnék hajlandó elfogadni bizonyos kautélá­kat, ha egyben kimondanák azt, hogy mind­azok, akik az egyetemekre felvételt nyernek, biztonságban lehetnek afelől, hogy majd az illető kamarákba is felvételt nyernek. A legelső dolog az, hogy azok, akik az egyetemeken már felvételt nyertek és az egyetemeken tanulmá­nyaikat végzik, egyúttal az ügyvédhelyettesi, ügyvédjelölti, majdan pedig a kamarai felvé­telnél is feltétlenül számíthassanak arra, hogy oda bejuthatnak, A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az egyetemekre nagynehezen felvételt nyerhet valaki, azonban akkor is, ha megszerzi a diplomáját, nem lehet belőle sem orvos, sem ügyvéd, sem mérnök^ mert végeredményben r a kamaráknál az új arányszámkutatások folytán 50 vagy 100 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy valaki, aki most szerzi meg a diplomáját, va­lóban be is jusson a kamarába. Ez ismét azok-

Next

/
Thumbnails
Contents