Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

Az országgyűlés képviselőházának 384-. illése 1939 március 21-én, kedden. 451 hozzászólni! — Gr. Apponyi György: Ismételjük el, mit mondtak!) Szólásra következik? Szeder János jegyző': Meizler Károly! Elnök: Meizler Károly képiviselő nrat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Rupert képviselőtársam szerint ez a szakasz az igazságba ütközik, szerzett jogokat sért és ő éppen ezért természetszerűleg nem fogadja el. En azt hiszem, az igen t. képviselőtársam nem tudja, hogy e mögött a szakasz mögött milyen statisztikai adatok állanak. (Payr Hugó: A törvényjavaslat nem közli az adatokat!) Ha ezeket az adatokat ismerné, bizonyára maga is helyesnek tartaná ennek a szakasznak a rendelkezéseit. Az csak egészen természetes, hogy a tisztviselőket az állam maga választja ki és hogy a tisztviselők az államot fenntartó fajhoz tartoznak. (Gr. Apponyi György: Melyik az a faj? A magyar? — Rupert Rezső: A turáni, vagy az árja?) Az is egészen bizonyos, hogy ha ez a törvény végrehajtásra kerül, bizonyos mértékig még jobban elidegeníti a zsidókat a magyarságtól. Ez érthető és természetes folyamat, mert az a zsidó ember, akinek — mondjuk — a közigazgatásban végre kell hajtania ezt a törvényt, természetesen nemcsak sértve^ érzi magát, hanem jogaiban is megbántva érzi magát. (Gr. Apponyi György: Ez logikus!) Ebből viszont az következik, hogy ezt a magyar nemzet szempontjából szükséges törvényt nem szabad olyan egyénekre rábízni, akik a törvény végrehajtása által sértve érzik önmagukat (Payr Hugó : Kisebb közigazgatási állások jutnak azért a magyaroknak is!), következésképen az a helyes álláspont, ha az aktív zsidó tisztviselők vagy nyugdíjba helyeztetnek, vagy végelbánás alá vonatnak. A bírói karban előforduló zsidóságra nézve nagyon helyes az az intézkedés, hogy igenis ezek még ennek az évnek lejártával nyugállományba helyeztetnek. Nem tartom azonban helyesnek, hogy a tanári karra nézve az az intézkedés maradjon fenn, hogy ezek a zsidó tanárok még négy éven keresztül taníthatnaik. T. Ház! Legyen szabad egy-két budapesti intézet viszonyait idetárnoon a Ház elé. Mindjárt meg méltóztatnak látni, hogy ez az intézkedés a magyar nemzeti géniusz védelméből fakad és hogy tulajdonképpen a javaslatnak ez az intézkedése nem is elegendő, hanem igenis minél gyorsabban, a bírákkal egy tekintet alá eső módon kellene a tanárokat is végelbánás alá vonni. A fővárosi iskolák közül a VIII. ker. Tisza Kálmán-téri^ polgári leányiskolának 15 keresztény tanárával szemben 6 zsidó tanára van. Ezek dr. Dürr Mórné, Egner Gabriella, dr. Hajdú József né, — félzsidó — Kaufmann Gizella, dr, Kertész Aladárné és Steiner Rezsőné. A II. kerületi Juriányi-utcai női kereskedelmi szaktan folyam, igazgatója Ladók (Lichtmann) Sándor kikeresztelkedett zsidó, felesége dr. Hamburger Erzsébet ma is zsidó. A tanfolyam négy keresztény tanárával szemben négy zsidó tanár van. Ezek: Kanitzer Erzsébet, Neugeboren Ernőné, özv. Recht Sándorné és dr. Rózsa Elemérné. A II. kerületi Arpád'házi Boldog Margit női felsőkereskedelmi iskola igazgatója ugyancsak Ladók (Lichtmann) Sándor kikeresztelkedett zsidó, 19 keresztény tanárral szemben négy zsidó tanár van, akik közül dr. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. Szemere Samuné magyart és történelmet tanít. A VII. ker. Dobó Katalin női felsőkereskedelmi iskola igazgatója dr. Komáromi Károly. Itt is öt zsidó és több félzsidó tanerő van. Zsidó tanerők: Forgács Andorne, Fuchshof fer Dezsőné, Jakab GyÖrgyné, dr. Jászi Leóné és Képes Irén. A fiúsikolákra áttérve, a II. ker. Ponty-utcai Hunfalvy János fiúkereskedelmi iskolában 21 keresztény tanár mellett öt zsidó tanár van. Ezeknek is itt a nevük. A VII. ker. II. Rákóczi Ferenc fiú felsőkeresikedelmi iskolában 14 keresztény tanár mellett 9 zsidótanár van. (Mozgás jobbfelől) Földrajzot csak zsidó tanít és így elképzelhető, hogyan állítják be azokat a változásokat, amelyek az elmúlt időben következtéik be. (Zaj a szélsőbalodalon.) Zsidó tanárok : Ballagi Mór, Bársony Béla, Kerényi Hugó, Lányi Jakab, Mészáros Géza, Salamon Bruno, Rózsa Dezső, Tolnai Jenő és dr. Adorján Mihály. (Gr. Apponyi György: Mi a konkrét panasz ellenük? — Rupert Rezső: Hogy tanítanak, jól tanítanak, vagy rosszul tanítanak?) Nem erről van szó. (Rupert Rezső: Erről van szó!) Arról van szó, hogy magyar történelmet és magyar földrajzot elsősorban magyar ember tanítsam Erről van szó. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A VIII. kerület Vas-utcai gróf Széchenyi István kereskedelmi fiúiskolában ugyancsak öt zsidó tanár van. A IX. kerületi Szent István felsőkereskedelmi fiúiskolának alia" van zsidó növendéke, mégis a tantestület 21 tagja közül 5 zsidó. (Malasits Géza: Értik a szakmájukat!) Amikor újra és újra felvetődik az a kérdés, hogy a keresztény társadalom fiatalságát gazdasági pályákra kell nevelni, miképpen tudjuk ezeket a jó magyar gyermekeket gazdasági pályákra helyesen nevelni, ha a tanári karban igen nagy, tekintélyes százalékban zsidó tanárokkal találkozunk? (Gr. Ap* ponyi György: Megtanulják tőlük! — Zaj. — Az elnök csenget. — Payr Hugó: Holnapra megmondom, képviselő úr!) Van olyan osztály és ez a szabadkőműves zsidó érában Budapesten hosszú időn keresztül volt így... (Payr Hugó: Majd felolvasom! Petrovácczal együtt éjszakákon át tárgyaltunk, hogy kiket válasszunk meg!) Ez volt a hiba, hogy paktumokkal kormányozták Budapestet. Ez volt a bai. Ismétlem, van olyan osztály, ahol öt zsidó tanár és mindössze két keresztény tanár tanít. Azután van olyan intézet, ahol egyáltalán keresztény magyar földrajz- és történelemtanár nincs. (Egy hang a baloldalon: Az a kérdés, jól tanít-é az a tanár? — Müller Antal: Wolff Károlytól nem függött az, hogy zsidók mentek odla! Wolff Károly nem vitt oda egy zsidót sem, azt nagyon jól tudja a képviselő úr! — Payr Hugó: Müller képviselő úr akkor még nem ült abban a székben! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Meizler Károly: Kérdem, hogy amikor ilyen megdöbbentő adatokat látunk, vájjon igaza van-e Rupert képviselőtársamnak (Felkiáltások jobbfelől: Nincs!) abban, hogy csak demagóg és eszétvesztett ember az, aki ezen a téren többet követel. Méltóztatnak látni, hogy igenis mindaz az intézkedés, amelyet a törvényjavaslat hoz, nem elegendő, hanem ennél sokkal jobban kellene kitisztogatni a magyar középiskolákat a zsidó tanároktól. (Helyesles és tavs jobbfelől. — Zaj a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Payr Hugó! 67