Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

444 Az országgyűlés képviselőházának 38J*. ülése 1939 március 21-én, kedden. 1867 óta itt született s itt volt-e. Legelőkelőbb arisztokratáinkat is csak apai ágon szokták nevezni, hogy ősi magyar familiák-e. Ha az apai ág itt volt 100—200 év óta, akkor ez 100 vagy 200 esztendős magyar család, tekintet nélkül arra, hogy 50 esztendővel ezelőtt egészen idegenből nősült-e egy ifjú sarja a családnak. Méltóztassék tehát a »szülői« kifejezés helyébe az »apja« kifejezést tenni, hiszen ha ezeket az feltételeket az apát illetően kell igazolni, ez mindig elég súlyos követelmény és elég alkalmas a rostálásra. Ezzel a szakasszal az oda nem valókat teljesen ki lehet rostálni még abban az esetben is, ha megelégszünk az apai ágon való kutatással. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Tahy László! Tahy László: T. Ház! Az emberi művelődés terjedésével és nagy nemzetközi jogászok, mint Carotins Hugó működése nyomán a nemzetközi jog az újkorban örvendetes fejlődésnek indult és az államok közötti békés együttélés alapja lett. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatosan halad az államok belső életében a jogállam rendszere, amely az államok belső békés fejlődésének lett az alapja. Sajnos, a világháború ezt az örvendetes fejlődést megakasztotta, a versaillesi és a Versailles-környéki kegyetlen békék a legyőzöttekben megrendítették a nemzetközi jogrendben való bizalmat és kényszerítették: őket arra, hogy a békeszerződéseket kijátsszák, burkoltan járjanak el ellenük, ami megrendítette a nemzetközi jogrendbe vetett bizalmat és ez készítette elő sajnos a világ gondolkodásában azt a változást, amely az erőszak uralmát hozta magával. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sajnos, a régi egészséges jogfejlődés viszszatérése csak akkor várható, ha előbb az egyensúlyi állapot helyreáll. Ez az oka a mai labilis nemzetközi helyzetnek, az örökös feszültségnek és a nemzetek egymásközötti bizalmatlanságának. A belső jogfejlődésben a liberalizmus volt az, amely a jogállam továbbfejlődését megakasztotta, mert olyan visszaéléseket követett el, hogy azok alapján azután kifejlődött az állami beavatkozás elve, az állami omnipotencia, az egypárt-rendszer, amely enyhén kifejezve a nem ugyanazon fajú, nem ugyanazon világnézetű, vagy nem ugyanazon osztályalapon álló rétegeknek nem paritásos kezeléséhez vezetett. A belső jogfejlődésben is csak az eredeti egyensúly helyreállítása vezethet el ismét az egészséges jogfejlődéshez. Magyarországnak, mint minden kisállamnak, legfőbb érdeke, hogy a nemzetközi jogfejlődés a nemzetközi jog alapján, a belső jogfejlődés pedig^ a jogállam eszméje alapján történjék. A kis államok ugyanis nélkülözik a nagy államoknak rendelkezésre álló hatalmi eszközöket, tehát az ő létüket egyedül à nemzetközi jog és az egyenlő közjogi alapjogokat élvező állampolgárok nemzeti egysége biztosíthatja. Ez az oka annak, amiért a javaslat közjogi rendelkezéseit nem fogadhatom el, de hangsúlyozni kívánom, hogy a zsidóság gazdasági visszaszorítására vonatkozó intézkedéseknek híve vagyok, mint az első zsidójavaslat megszavazásával ezt bizonyítottam. - . Most áttérek a szakasz részleteire és a következőket vagyok bátor kiemelni. Az 1925 : XXVI. t.-c, de az 1938 : XIX. t.-c. is a képviselők választásáról az 51. §-ban előírja a következőket (olvassa): »A 30—50. §§ rendelkezései szerint elkészített névjegyzék az előkészítés (új összeállítás, kiigazítás) évét közvetlenül követő naptári évre érvényes«. Ennek a törvényhelynek mély értelme az» hogy a nemzet akaratnyilvánítása csak akkor lehet megnyugtató és szabad, ha az egyszer törvényesen megállapított névjegyzék változhatatlan az illető évre és sem politikai áramlatok szerint, sem választási taktika szempontjából az új névjegyzékek elkészültéig meg nem változtatható. A jelen szakasz elfogadása esetén azonban mi lesz a helyzet? Éppen ötféle választójogunk lesz. Az első, a felvidéki választójog. (Rupert Rezső: Azt is rendezni kellene!) A belügyminiszter úr két legutóbbi rendelete szerint a visszacsatolt Felvidék választóira az 1938 :XIX. t.-c. nem terjed ki. (Mozgás a jobboldalon.) Kérdem tehát, hogy a Felvidéken új választások esetén milyen módon fog a választópolgárok akarata kifejezésre jutni? Rájuk nézve a magyar törvény nem vonatkozik, az pedig lehetetlenség, hogy a régi cseh törvény alapján válasszák a képviselőket. A második választójog a most visszakerült Ruszinszkó választóinak a kérdése. Még halvány sejtelmem sincsen róla, hogy a választójogot erre a területre vonatkozólag egyáltalában hogyan fogják szabályozni. A harmadik a régi, Csonkamagyarországra ' elfogadott tavalyi, 1938 :XIX. t.-c, amely azonban a régen Magyarországon érvényben volt választójoggal szemben erős megszorításokat tartalmaz, s nem is kell szólanom arról, hogy természetesen a Felvidéken érvényben volt általános választójoggal szöges ellentétben áll. Itt van azután ennek a javaslatnak alapján a zsidók választójoga. Erre két eshetőséget állapít meg a törvényjavaslat: ha a választás négy hónapon belül, vagy négy hónapon túl következik be. A négy hónapon belül történő választás esetére kedvezőbb vélelmet állapít meg a jaaslat, a zsidók számára megkönnyíti a választójog megszerzését. Amennyiben azonban könnyítést engedélyeznek, az esetben, ha négy hónapon belül történik a választás és ily módon választanak egy öt évre érvényes mandátummal bíró képviselőházat, amely minden törvényünket megváltoztathatja, ha tehát — mondom — lehetségesnek tartjuk, hogy négy hónapon bélüli választás esetén ilyen könnyítéseket engedélyezzünk, ebből logikusan következik, hogy ezt a vélelmet fel kellene állítani általában, s nemcsak a négy hónapon belül bekövetkező választás esetére. Ha pedig károsnak tartjuk azt, hogy a zsidók könnyített feltételek mellett megszerezhető választójogot gyakoroljanak, kérdem én, mily módon lehet akkor őket négy hónapon belül történő választások esetében ilyen könnyítésekkel felruházni? Hiszen ha lényegében károsnak tartom az országra azt, hogy a zsidók ilyen feltételek mel

: lett szavazzanak, akkor annak sem tehetem ki az országot, hogy az ő befolyásúik alatt olyan parlamentet válasszanak, amely öt éven belül egész törvényhozásunkat -megváltoztathatja. E tekintetben tehát én az előadó úr módositványát nem tekintem »technikailag könnyítésnek«, — amint ő azt jellemezni szíves volt — hanem a kifejtettek alapján azt igenis a választójog lényegébe vágó módosításnak Delzem. Tehát vagy méltóztassék azt általában kiterjeszteni — ha lehetséges — úgyhogy ezen az