Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

444 Az országgyűlés képviselőházának 38J*. ülése 1939 március 21-én, kedden. 1867 óta itt született s itt volt-e. Legelőkelőbb arisztokratáinkat is csak apai ágon szokták nevezni, hogy ősi magyar familiák-e. Ha az apai ág itt volt 100—200 év óta, akkor ez 100 vagy 200 esztendős magyar család, tekintet nélkül arra, hogy 50 esztendővel ezelőtt egé­szen idegenből nősült-e egy ifjú sarja a csa­ládnak. Méltóztassék tehát a »szülői« kifejezés helyébe az »apja« kifejezést tenni, hiszen ha ezeket az feltételeket az apát illetően kell iga­zolni, ez mindig elég súlyos követelmény és elég alkalmas a rostálásra. Ezzel a szakasszal az oda nem valókat teljesen ki lehet rostálni még abban az esetben is, ha megelégszünk az apai ágon való kutatással. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Tahy László! Tahy László: T. Ház! Az emberi művelődés terjedésével és nagy nemzetközi jogászok, mint Carotins Hugó működése nyomán a nemzetközi jog az újkorban örvendetes fejlődésnek indult és az államok közötti békés együttélés alapja lett. Ezzel a fejlődéssel kapcsolatosan halad az államok belső életében a jogállam rendszere, amely az államok belső békés fejlődésének lett az alapja. Sajnos, a világháború ezt az örvendetes fejlődést megakasztotta, a versaillesi és a Versailles-környéki kegyetlen békék a legyő­zöttekben megrendítették a nemzetközi jog­rendben való bizalmat és kényszerítették: őket arra, hogy a békeszerződéseket kijátsszák, bur­koltan járjanak el ellenük, ami megrendítette a nemzetközi jogrendbe vetett bizalmat és ez készítette elő sajnos a világ gondolkodásában azt a változást, amely az erőszak uralmát hozta magával. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Sajnos, a régi egészséges jogfejlődés visz­szatérése csak akkor várható, ha előbb az egyensúlyi állapot helyreáll. Ez az oka a mai labilis nemzetközi helyzetnek, az örökös fe­szültségnek és a nemzetek egymásközötti bi­zalmatlanságának. A belső jogfejlődésben a liberalizmus volt az, amely a jogállam továbbfejlődését meg­akasztotta, mert olyan visszaéléseket követett el, hogy azok alapján azután kifejlődött az állami beavatkozás elve, az állami omnipoten­cia, az egypárt-rendszer, amely enyhén kife­jezve a nem ugyanazon fajú, nem ugyanazon világnézetű, vagy nem ugyanazon osztályala­pon álló rétegeknek nem paritásos kezeléséhez vezetett. A belső jogfejlődésben is csak az eredeti egyensúly helyreállítása vezethet el ismét az egészséges jogfejlődéshez. Magyarországnak, mint minden kisállamnak, legfőbb érdeke, hogy a nemzetközi jogfejlődés a nemzetközi jog alapján, a belső jogfejlődés pedig^ a jog­állam eszméje alapján történjék. A kis álla­mok ugyanis nélkülözik a nagy államoknak rendelkezésre álló hatalmi eszközöket, tehát az ő létüket egyedül à nemzetközi jog és az egyenlő közjogi alapjogokat élvező állampol­gárok nemzeti egysége biztosíthatja. Ez az oka annak, amiért a javaslat közjogi rendel­kezéseit nem fogadhatom el, de hangsúlyozni kívánom, hogy a zsidóság gazdasági vissza­szorítására vonatkozó intézkedéseknek híve va­gyok, mint az első zsidójavaslat megszavazá­sával ezt bizonyítottam. - . Most áttérek a szakasz részleteire és a kö­vetkezőket vagyok bátor kiemelni. Az 1925 : XXVI. t.-c, de az 1938 : XIX. t.-c. is a kép­viselők választásáról az 51. §-ban előírja a kö­vetkezőket (olvassa): »A 30—50. §§ rendelke­zései szerint elkészített névjegyzék az előké­szítés (új összeállítás, kiigazítás) évét közvet­lenül követő naptári évre érvényes«. Ennek a törvényhelynek mély értelme az» hogy a nemzet akaratnyilvánítása csak akkor lehet megnyugtató és szabad, ha az egyszer törvényesen megállapított névjegyzék változ­hatatlan az illető évre és sem politikai áram­latok szerint, sem választási taktika szempont­jából az új névjegyzékek elkészültéig meg nem változtatható. A jelen szakasz elfogadása esetén azonban mi lesz a helyzet? Éppen ötféle választójogunk lesz. Az első, a felvidéki választójog. (Rupert Rezső: Azt is rendezni kellene!) A belügymi­niszter úr két legutóbbi rendelete szerint a visszacsatolt Felvidék választóira az 1938 :XIX. t.-c. nem terjed ki. (Mozgás a jobboldalon.) Kérdem tehát, hogy a Felvidéken új választá­sok esetén milyen módon fog a választópolgá­rok akarata kifejezésre jutni? Rájuk nézve a magyar törvény nem vonatkozik, az pedig le­hetetlenség, hogy a régi cseh törvény alapján válasszák a képviselőket. A második választójog a most visszakerült Ruszinszkó választóinak a kérdése. Még hal­vány sejtelmem sincsen róla, hogy a választó­jogot erre a területre vonatkozólag egyáltalá­ban hogyan fogják szabályozni. A harmadik a régi, Csonkamagyarországra ' elfogadott tavalyi, 1938 :XIX. t.-c, amely azon­ban a régen Magyarországon érvényben volt választójoggal szemben erős megszorításokat tartalmaz, s nem is kell szólanom arról, hogy természetesen a Felvidéken érvényben volt ál­talános választójoggal szöges ellentétben áll. Itt van azután ennek a javaslatnak alapján a zsidók választójoga. Erre két eshetőséget ál­lapít meg a törvényjavaslat: ha a választás négy hónapon belül, vagy négy hónapon túl következik be. A négy hónapon belül történő választás esetére kedvezőbb vélelmet állapít meg a jaaslat, a zsidók számára megkönnyíti a választójog megszerzését. Amennyiben azonban könnyítést engedélyeznek, az esetben, ha négy hónapon belül történik a választás és ily mó­don választanak egy öt évre érvényes mandá­tummal bíró képviselőházat, amely minden törvényünket megváltoztathatja, ha tehát — mondom — lehetségesnek tartjuk, hogy négy hónapon bélüli választás esetén ilyen könnyí­téseket engedélyezzünk, ebből logikusan követ­kezik, hogy ezt a vélelmet fel kellene állítani általában, s nemcsak a négy hónapon belül be­következő választás esetére. Ha pedig káros­nak tartjuk azt, hogy a zsidók könnyített fel­tételek mellett megszerezhető választójogot gyakoroljanak, kérdem én, mily módon lehet akkor őket négy hónapon belül történő válasz­tások esetében ilyen könnyítésekkel felruházni? Hiszen ha lényegében károsnak tartom az or­szágra azt, hogy a zsidók ilyen feltételek mel : lett szavazzanak, akkor annak sem tehetem ki az országot, hogy az ő befolyásúik alatt olyan parlamentet válasszanak, amely öt éven belül egész törvényhozásunkat -megváltoztathatja. E tekintetben tehát én az előadó úr módosit­ványát nem tekintem »technikailag könnyítés­nek«, — amint ő azt jellemezni szíves volt — hanem a kifejtettek alapján azt igenis a vá­lasztójog lényegébe vágó módosításnak Delzem. Tehát vagy méltóztassék azt általában kiter­jeszteni — ha lehetséges — úgyhogy ezen az

Next

/
Thumbnails
Contents