Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-373

36 Az országgyűlés képviselőházénak 37 Egy cég. (Fábián Béla: Hát maga kivel egy cég?) . .,,,*. Hogy vájjon a zsidóság faj-e, arra nézve megvan a faj tudományos definíciója, amelyet nem a zsidóságra készített a tudomány, amidőn megállapította, hogy faj minden olyan egyéneknek összesége, akik közös leszármazáson alapuló egyforma jelleget mutatnak. (Fábián Béla: Szegény Imrédy!) Már pedig a zsidóságról nagyon jól tudjuk, hogy a közös leszármazás nála holtbiztos, hiszen a legrégibb fajok egyike, több ezeréves nép. Hogy a leszármazása közös, az abból is bizonyos, hogy nemcsak azt gyászolták meg a zsidók, akik keresztény vallásra, vagy más vallásra tértek át a zsidó vallásból, hanem azokat is, akik véletlenül nem a zsidó törzsből, a zsidó fajból házasodtak, hanem idegent vettek maguk mellé, éppen úgy meggyászolták, mint az áttért zsidókat, mert rájuk nézve elveszetteknek tekintették őket és el is vesztek. A zsidóság előtt mint Prohászka püspök a zsidókérdéssel kapcsolatban mondotta, két út van. Az egyik út, ha zsidónak akar maradni, a cionizmus, a másik út az asszimiláció. Ha zsidók akarnak lenni, vagyis a cionizmus útját választják, akkor nemzetközileg biztosítani lehet és kell is nekik egy otthont, hogy oda kivándorolhassanak és ott letelepedhessenek!. Ami pedig az asszimilációt illeti, ebben a tekintetben már sokkal nehezebb a kérdés megoldása. Az asszimilációt, elsősorban a lelki asszimilációt elismerem. Lelki asszimiláció az. ha valaki minden kényszer nélkül áttér, ha például a zsidó minden kényszer, minden mellékkörülmény, ' minden nyerészkedési szándék nélkül áttér a keresztény vallásra és tisztán a keresztény hit- és erkölcstant tanulja, a keresztény hit- és erkölcstan szerint él és egész életét ennek alapjára fekteti. Ez a zsidó már bizonyos fokban asszimilálódott és ha az ilyen asszimilált zsidónali gyermeke már «teljesen a keresztény erkölcs alapján nevelkedett fel, akkor azt már lelkileg asszimiláltnak lehetne venni. Fajilag azonban sokkal nehezebb a zsidót asszimilálni. Nagyon jól tudjuk, hogy a zsidóság a föld egyik legősibb népe. Teljesen belterjesen házasodtak és ezredeken át, nem tűrtek maguk közöftt f senki idegent és éppen ez a belterjes házasság és az így átöröklés törvényeinek Legelemibb szabályai szerint fajilag teljesen eggyé tette a zsidóságot, hiszen a leszármazottak egy alapból, egy törzsből, egy fajból indulnak ki. Roppant nehéz dolog a zsidót fajilag asszimilálni, mert hiszen a zsidó fajilag annyira erős, annyira megerősödött évezredeken keresztül, hogy ha más fajjal kereszteződik, akkor a nála sokkal gyengébb fajt abszorbeálja és felemészti, megszünteti. így a más fajjal asszimilál ci ó szinte teljesen lehetetlen a zsidóknál. Mélyen t. Ház! Ősrégi közmondás, tapasztalati igazság, hogy ahol a zsidóság letelepedett, ott nemcsak lakni és élni akart, hanem uralkodni is. Éppen ez a legfontosabb alapja a zsidókérdés megoldásának. Amióta zsidó van, azóta mindig volt zsidókérdés és amíg zsidó lesz, addig mindig lesz zsidókérés. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Zsidókérdés volt a legrégibb, a legősibb népeknél is. A történelem bizonyítja, hogy az első zsidótörvényt az egyik egyptomi fáraó hozta meg. Jákob 12 fia, sőt a 13-ik, Benjámin is, Gesszen földjén telepedett le a fáraó engedelmével, 430 esztendeig laktak Egyiptomban, S. ülése 1939 február 28-án, kedden. Gesszen földjén és ezalatt a 430 év alatt teljesen elkülönülve éltek, nagy nemzetté fejlődtek — amint a Szentírás mondja. A fáraó ekkor félni kezdett, hogy ha idegen ország megtámadja a birodalmat, akkor ez a nagy nemzetté tömörült, egy tömegben élő zsidóság nem fog-e átpártolni és így nem fogja-e veszélyeztetni az ország szabadságát. A fáraó — nagyon jól tudjuk — a' legszigorúbb intézkedéseket tette, a legszigorúbb törvényeket hozta abból a célból, hogy ezt a népet, ezt a zsidó fajt, amely Geszszen földjén lakott, minél jobban legyengítse, minél jobban tönkretegye. Midőn a fáraó látta, hogy minden erőszakossága dacára, a legkegyetlenebb intézkedések ellenére sem ^ birja megtörni a fajilag erős és edzett zsidó népet, a legkegyetlenebb intézkedést tette: meghozta az első zsidótörvényt, amikor kimondotta, hogy minden születendő zsidó fiúgyermeket bele kell fojtani a Nílus folyóba. Ez volt a legkegyetlenebb zsidótörvény. T. Ház! De nemcsak a nemzeteknek volt bajuk velük, hanem magának a jó Istennek, Jehovának is baja volt a zsidó néppel: azért kellett Mózesnek kiadnia a tízparancsolatot, hogy megrendszabályozza a zsidó népet. (Derültség.) De nézzük csak a legrégibb birodalmakat. Ott volt a római birodalom, amely az egész akkori világ ura volt. A római birodalomban Nagy Konstantin császár hozta meg az első zsidótörvényt, amikor megtiltotta^ mindenkinek, hogy a zsidó vallásra térjen át, a zsidókat pedig egy rendelettel kizárta a hadseregből és mindenféle hivatalviselésből. Már tehát Nagy Konstantin is elrendelte azt, hogy a zsidók nem lehetnek állami hivatalnokok és polgári jogaikat is megnyirbálta. A másik nagyhatalom volt Mohamed birodalma. Már Mohamed idejében is találunk zsidótörvényeket. Mohamed egy rendelkezésésével kitiltotta a zsidókat a régi területről és azt mondotta, hogy: nemcsak a területről tiltom ki a zsidókat, hanem, ha zsidó itt marad és a szent városba, Mekkába vagy Medinába be talál menni, halálbüntetéssel sújtom. De, nézzük a régi európai országokat. Látjuk, hogy Spanyolországban is több törvényt hoztak a zsidóságra vonatkozóan, részben előnyös, résziben hátrányos törvényeket. 1328-ban törvényileg kiűzték a zsidókat a spanyol területről. A zsidó élelmes lévén, visszaszivárgott, 1412-ben a visszaszivárgott zsidókat külön negyedbe szorították be és a zsidó jelvény viselésére kényszerítették őket, 1492-ben pedig l V. Ferdinánd és Izabella háromszázezer zsidót törvényileg üldözött ki Spanyolország területéről. (Buchinger Manó: Az meg Imrédynél is nagyobb betyár volt!) Elnök: Buchinger képviselő urat rendreutasítom. Gürtler Dénes: T. Ház,! Ott találjuk a régi Angliáiban Oroszlánszívű Riclháirdot, :aki törvényt hozott Angliáiban arról, hogy a -zsidóik távoizzanak Anglia területéiről és írntegparamcsolta, hogy dki meotn; távozik, azt fosszák Iki és mészárolják le. (Fábián Béla: Gyönyörű keresatény cselekedet!) ÍÉn most nem az egyéni felfogásomat ismertetem, hanem történelmi tényeket Ihiozok fel, amelyeket Fábián képviselőtársamnak épúgy kell tudnia, mint nekem. János 1199-ben és Henrich 1216-ban elkobozták a zsidóságnak minden vagyonát és kitiltot ták őket Anglia területéről. I. Edward 1290-ben szintén száműzte őket egész Anglia