Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

436 Az országgyűlés képviselőházának 38Jf, amit megadtak!) Nem vesszük el. Most arról van szó, hogy a zsidó frontharcosok, a zsidó hadirokkantak és a zsidó kitüntetettek érdekében milyen kivételeket, tegyünk a keresztény kontingens terhére és hátrányára. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) Hiszen, engedelmet kérek, abban a 94, illetve 85 százalékban, amely a keresztények javára szolgál, benne vannak a sokkal nagyobb számú keresztény frontharcosok, keresztény kitüntetettek és keresztény hadirokkantak. Mindaz a kedvezés, amit a zsidó frontharcosoknak és kitüntetetteknek juttatunk, a keresztények hátrányára történik. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Rupert Rezső: Nem áll, mert azok el vannak helyezkedve!) T. Ház! Minthogy nemcsak az történt meg, hogy figyelembe vettük a frontharcosokat, hameau megfelelően -mérlegeltük is azokat a különleges érdemeket, amelyek indokai lehetnek annak, hogy a keresztény arányszám, a keresztény kontingens terhére történjenek kedvezések és minthogy ez a törvényben igenis foglaltatik, helyet foglal benne a méltányosság határáig, tisztelettel kérem, méltóztassék az előadó úr által előterjesztett javaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Házat, méltóztatnak-e a 2. §-t az előadó úr által előterjesztett bizottsági szövegben elfogadni, szemben a képviselő urak által előterjesztett módosító indítványokkal? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az előadó úr szövegét fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a 2. $-t a bizottság szövegezésében fogadta el. Következik a 3, §, kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a szakaszt). Elnök: Szólásra jelentkezett? Szeder János jegyző: Payr Hugó. Elnök: Payr Hugó képviselő urat illeti a szó. Payr Hugó: T. Ház! őszintén meg kell mondanom, nagy megdöbbenéssel konstatáltam az előbb, hogy annál az egyetlen paragrafusnál, amelynél nem lett volna szabad azt az indítványt tenni, amelyet vitéz Szalay László képviselőtársam az előbb tett, (Felkiáltások a jobboldalon: Nagyon helyes volt!), r ennél a paragrafusnál, amelyre sok tízezer és tízezer hős zsidó frontharcos polgártásunk figyel fel, a képviselőház ilyen szűkebblűséget tanúsított. (Zaj.) A tövény javaslat 3. §-ával kapcsolatosan módosító indítványt nyujtottaim be, amelyben azt kértem, hogy a 3. § második sorában a »zsidó« és a »maigyar« szavak közé a következő szöveg iktattassék: »a jelen törvény életbeléptetése után«. Vagyis azt kérem, hogy a paragrafus így hangozzék, hogy »honosítás, házasságkötés, vagy törvényesítés által zsidó . a jelen törvény életbeléptetése után magyar állampolgárságot nem szerezhet.« Azt hiszem, ez nem nagy kérelem. En ugyanis a honosításnak visszamenőleges megvonásától — őszintén megvallom — ez esetben félek. Ez elsősorban sújtja a jogegyenlőséget. Könnyen lehetséges, hogy a már megadott állampolgárságnak megvonása külföldi államokat hasonló intézkedésekre fog indítani magyar állampolgárokkal szemben. Nem tudom belátni és nem tudom megérteni, mi szükség van arra, hogy a házasság útján szerzett honosülése 19$9 március Él-én, kedden. ságokat például visszamenőlegesen megsemmisítsük, A honosításnak kötelező megvonása, ami a paragrafusnak második bekezdésében van kimondva, elsősorban a hatóságokat teszi ki indokolatlan meggyanúsításnak. Engedelmet kérek, az elmúlt esztendőben honosításokat nem nagyon könnyen, vagy csak igen nagy protekcióval — szokott adui a belügyminisztérium. Tehát egészen bizonyos, hogy a belügyminisztérium tisztviselői a honosításokat nagyon komolyan felülvizsgálták, mielőtt megadták. Ha most a törvény alapján a kormány az összes ilyen honosításokat meg akarja semmisíteni, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a belügyminisztérium tisztviselői karát a t. túloldal, &

r kormánypárt saját minisztereit és államtitkárait gyanúsítja meg azzal, hogy ők illetéktelenül és jogtalanul adtak ilyen honosításokat. Azután még egy veszedelmet rejt magában ez a rendelkezés, éspedig azt, hogy ennek életbeléptetése során egy csomó zavaros eset állhat elő. Megtörténhetik ugyanis, hogy külföldi nő magyar állampolgárral kötött házassága esetén nem kapja meg a magyar állampolgárságot és az illető akkor hontalan lesz, ami egy csomó zavaros ós nehéz jogi esetet fog maga után vonni. T. Ház! Megértem, hogy a kormány fél attól, hogy névházasságokat kötnek, amelyek révén esetleg beszivároghatnak külföldi honosságú zsidók, akik azután itt magyar honpolgárságot szerezhetnek. Ezt természetesen mindenki helytelenítené. Méltóztassék azonban tekintettel lenni arra, hogy az új zsidótörvény szerint a zsidóknak egyáltalán nem lesz itt megélhetési lehetőségük. A t. igazságügyminiszter úr többször felszólalt már a törvényjavaslathoz, de egyetlenegyszer sem halottam tőle konkrét nyilatkozatot arra nézve, hogy ő hogyan képzeli el azt, hogy miből fog a zsidóság megélni, amikor a szabad, egyenlő verseny helyett, a szabad futás helyett a zsidóság megélhetési lehetősége úgyszólván az egész vonalon ímeg les

1

» bénítva. Ne méltóztassék azt hinni, hogy ilyen körülmények között külföldről bárki is arra vágyódnék, hogy idekerüljön. iSőt, bátor voltam ma már hangsúlyozni, attól félek, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyik-másik kegyetlen és szerintem indokolatlan intézkedése nemcsak a külföldön élő zsidókat, nemcsak a megszállt, vagy tőlünk elszakított területen élő zsidó volt magyar állampolgárokat, hanem egyéb magyar nemzetiségeket is el fog tőlünk taszítani. Tisztelettel kérem tehát ennek a szakasznak törlését, vagy amennyiben ehhez a miniszter úr nem járulna hozzá, kérem, méltóztassanak módosító indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző : Gróf Apponyi György. Gr. Apponyi György: T. Ház! Ez a 3. § főkép abban a vonatkozásban helytelen, igazságtalan és teljesen beleütközik eddigi jogrendszerünkbe, hogy lehetetlenné teszi a magyar állampolgárságnak házasság, vagy honosítás által való megszerzését. A magyar jog szerint a nő mindig követi férje állampolgárságát, ha tehát magyar ember külföldi nőt vesz feleségül, az magyar állampolgár lesz-, ha magyar leány külföldihez megy férjhez, külföldi állampolgár lesz. Ez a javaslat, eltekintve attól, — erre nem akarok külön kiterjeszkedni — hogy teljesen ellenkezik a hagyományos magyar jog szellemé-