Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-384

Az országgyűlés képviselőházának 38 í. tartoznak, beszivárgók. Magyar anyanyelvük ellenére, törvényes kényszerrel új haza megkeresésére akarják szorítani azokat, akik vérüket ontották a hazáért, de akik ezentúl a színház, vagy a sajtó vezetésében részt nem vehetnek, mert a drámát velük szemben lejátszák és sajtócikkekben velük szemben uszítás és izgatás nyilvánul csak meg azok részéről, akik fel voltak mentve a háború egész tartama alatt. Űgy érzem, hogy ezzel szemben feltétlenül fel kell emelnünk szavunkat. Az előbbi szakasz tárgyalásánál egyik képviselőtársam azt mondta, hogy nem érti a baloldalon ülő képviselőtársainak felháborodását és ebiben az igazságügyminiszter úr is igazat adott neki. Méltóztassék elhinni, hogy nem felháborodás az, amely engem felszólalásra kényszerít, hanem végtelen keserűség és fájdalom diktálja azt, amit mondok. Kénytelen vagyok nem a ma, hanem a jövő szempontjából felszólalni, hogy ennek a képviselőháznak törvényalkotásával szemben a magam és néhány képviselőtársam szerény hangjával alibit szerezzek egy szebb és boldogabb jövő számára. T. Ház! Bátor voltam Indítványozná előbb elmondott indítványaimban a hadirokkantakkal és a tűzharcosokkal kapcsolatban, hogy_ a hadiözvegyeknek és a iiadiárváknak teljes joguságot 'biztosítsanak. A hadiözvegyeket és a hadiárvákat ugyanúgy, mint az ellenforradalomban résztvettek ivadékait és házastársát az igazságügyniiniszter úr volt olyan szíves a törvénybe bevenni. Ha azonban a törvényjavaslat egyéb rendelkezései nem szólnak másképpen, akkor ez nem teljes és végleges kivételt jelent, akkor ez az elismerés csak pour l'honneur du drapeau történik meg, végeredményben azonban erkölcsileg és anyagilag is teljes mértékben hátrányt szenvednék. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ennek a kérdésfcomplexuinnak keretében a frontharcos kérdéssel kapcsolatban azt kérjem, hogy a zsidótörvény korlátozó -rendelkezései alól a Frontharcos Szövetség által feltétlenül kiveendőfcnek tartottakon kívül —, mert hiszen azok a kategóriák, amelyeket kivettek, a Frontharcos Szövetség bizonyos módosító indítványainak elfogadása útján vétettek ki, ihar úgy tudom, hogy ezek az indítványok csak a Frontharcos Szövetség egy részének és vezetőségének, de semmiesetre sem igen sok főcsoportjának álláspontját tartalmazták — vétessenek ki azok a tűzlharcosok, akik a világháború alatt legalább zászlósi kinevezést érdemeltek ki és akik 1938 december 31. előtt kiállított emléklappal rendelkeznek. Ami már most speciálisan a hadirokkantak kérdését illeti, méltóztassék megengedni, hogy annak az elvnek keresztülvitelét kérjem, (Fábián Béla: Azokat kellett volna egy éjszakára kiküldeni a frontra, akik most olyan szigorúak !), hogy a hadirokkantság százalékát ne a mai státus szerint méltóztassék megállapítaini, hanem kizárólag a leszerelés időpontja szerinti státus alapján, mert az ellenkező eljárás teljesen lehetetlen dolgokra és igazságtalanságokra vezetne. Ezt az elvet méltóztassék elfogadni, nemcsak a zsidótörvény szempontjából, hanem a hadirokkant-kérdés elbírálása szempontjából is. (Fábián Béla: Ebben a kérdésben igazán nem szavazhat az, aki nem volt a fronton!) T, Ház! Végtelenül csodálom és végtelen ülése 1939 márcms 21-én, kedden. 423 sajnálattal állapítoim meg, hogy amikor erről a kérdésről van szó itt a képviselőházban, amikor a frontharcosok, a tűzharcosok, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és Ihadiárvák kérdéséről van szó, akikor a Tűzharcos Szövetség vezetősálgében ülő képviselőtársaim közül egy sem található e teremben, holott ezekhez a kérdésekhez elsősorfbam nekik kellene hozzászólni ok. Az elnöklő alelnök úron kívül nem latom itt egyikét sem azoknak, akik a Frontharcos Szövetségiben vezető szerepet töltenek be es bhvoy képviselőtársamon kívül nem is latok senkit ebben a pillanatban a teremben azok fközül, akik a frontharcos kérdés szakértői. Vlégteletnül fájdalmas, hogy éppen azok tüntetnek távollétükkel, akiknek elsősorban kellene itt lenniök és akik csupán a szavazásban látják törvényhozói kötelességüket. (Brody Ernő: Majd a szavazásnál itt lesznek!) T. Ház! A tűzharcosokon és hadirokkantakon kívül szólnom kell még a hadifoglyok kérdéséről is. Nézetem szerint azok, akik hadifogságba estek és ott szenvedtek, minden szempontból ugyanúgy megérdemlik a teljes állampolgári jogegyenlőséget, mint azok, akik véletlen folytán jutottak esetleg kitüntetéshez; az utóbbiak most előnyben vannak, mert egy kitünttetéskülönbség már jogokat ad, illetve jogokat von el a javaslat szerint. Általában azt kérem, hogy tűzharcosnak azt méltóztassék elfogadni, akit a tűharcostörvény annak minősít és hadirokkantnak azt méltóztassék elfogadni, akit a hadirokkanttörvény annak minősít; ebből a szempontból méltóztassék elbírálni a tűzharcosokat, hadirokkantakat, hadifoglyokat és mindazokat, akik érdemeket szereztek, a teljes állampolgári jogegyenlőséget méltóztassék megadni, mert nem tagadhatják ezt meg azok, akik esetleg sokkal kevesebb érdemeket mutathatnak fel a magyar haza iránt, mint akikre a törvényt hozzák. Még egy módosítást vagyok bátor benyújtani és pedig a volt nyugdíjas zsidó közszolgálati alkalmazottak érdekében. Azt voltam bátor proponálni ugyanennél a törvényszakasznál, hogy méltóztassék azokat a most nyugdíjas zsidó közszolgálati alkalmazottakat, akik a teljes szolgálati időt becsületben végigszolgálták s hatóságuk, illetőleg felsőbb vagy legfelsőbb hatóságuk részéről közszolgálatukért elismerésben, kitüntetésben részesültek, szintén a kivételezett kategóriájába tenni. Ennek indokolásául legyen szabad felhoznom azt, hogy ezek a volt közszolgálati alkalmazottak a magyar közszolgálat terén teljes elismerés mellett végzett munkájukkal bebizonyították azt, hogy az asszimiláció tekintetében a legjobb kategóriába tartoznak. Elismerésük ideális és méltányos természetű, hiszen keresztény emberek helyét el nem foglalják. A kivételes kategóriába való besorozásuk néhány, nagyon kevés, die a magyar élet szolgálatában eltöltött életnek igazságtevő megbecsülését jelenti. Ezek azok a módosítások, amelyeket a törvényjavaslat 2. §-ához benyújtani bátor voltam. Bátor voltam ezeket benyújtani azért, mert szükségesnek tartottam, hogy mindezek a kategóriák feltétlenül kiemeltessenek. Szükségesnek tartottam, hogy azok számára, akik hadi, vagy pedig nemzeti irányú mozgalmak-