Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-384
Az országgyűlés képviselőházának SBi. itt nines jelentősége. Nem felekezet ellen irányul ez a törvény, a felekezeti szabadságot, a vallásszabadságot, a vallás szabad gyakorlatát abszolúte, a legkisebb mértékben sem érinti, sem a keresztény felekezeteknek semmiféle jogát és érdekét és nem érinti az izraelita hitfelekezetét sem. Azt, mondja Zsitvay; Tibor képviselőtársam, hogy ez a javaslat az általánosítás útjára tért. Én azt hiszem, a törvényhozásnak általános szokása az, hogy az általánosítás terére lép. Nem arra való a törvény, hogy egyes esetekre, hanem arra, hogy általánosságban szabályozzon egy kérdést. Azt mondja képviselőtársam: nem helyes az, hogy ártatlan emberek bűnhődjenek. Az az elv, amelyet ő felhozott, hogy inkább szabaduljon száz bűnös, mintsem hogy bűnhődjék egy ártatlan, büntetőjogi elv, itt azonban nincs szó büntetőjogi szabályozásról, itt senki büntetni nem akar, hanem a magyar nemzeti kérdést és a magyar nemzet ügyét akarjuk előbbrevinni ezzel a törvénnyel. Azt mondja t. képviselőtársam: merész kísérlet megállapítani, hogy ki a zsidó.. Hát lehetséges lenne ezt a törvényt egyáltalában megalkotni, ha nem mondanók ki, hogy ki a zsidó és vájjon az ő javaslatában nincsen szintén meghatározás, megállapítás erre nézve? Azt mondja Rupert képviselőtársam, hogy egy ilyen kis nemzet, mint amilyen a magyar, ilyen törvényt nem hozhat, mert a nemzeti közösségből nem zárhat ski félmillió embert. En ezzel szemben azit mondom, hogy egy ilyen kis nemzetnek, mint amilyen a magyar, nemzeti erejét, lelke épségét és szelleme tisztaságát mindenek felett meg kell őriznie, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől), mert ha egy ilyen kis nemzestnek megromlik a lelke, akkor az a nemzet pusztulásra van ítélve! {Zaj!) Azt mondja Rupert képviselőtársam, hogy több, mint egy félmillió magyar állampolgár kerül hátrányos helyzetbe ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései folytán. Engedelmet kérek, lehet, hogy egy félmillió polgárnak, vagy azok egyrészének érdekeit érinti ez a javaslat, de 9'5 millió magyar jövőjét akarja biztosítani (Ügy van! ÍJ g y van! Taps jobbfelől.) és én azt hiszem, hogy ha 9 5 millió magyarról van szó, (Rupert Rezső: Ki a magyar?), akkor a törpe minoritásnak mégis csak bele kell törődnie ebbe és el kell fogadnia a törvényjavaslat rendelkezéseit. Ez a törvényjavaslat és ennek főleg első, kiinduló szakasza ezeket a nagy nemzeti érdekeket védi, meggyőződésem szerint helyesen védi, kérem tehát a t. Házat, méltóztassék ezt a szakaszt elfogadni az előadó úr által előterjesztett módosított formában, de az én átszöyegezésemmel és méltóztassék a többi beterjesztett módosító javaslatot elutasítani. — (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az 1. §-hoz az igazságügyminiszter úr, vitéz Makray Lajos képviselő úr és társai, továbbá Zsitvay Tibor, Dulin Jenő, Payr Hugó, Vázsonyi János és Rupert Rezső képviselő urak nyújtottak be módosító indítványokat. A kérdést úgy kívánom szavazásra feltenni, hogy először is azt fogom kérdezni: el méltóztatnak-e fogadni a szakaszt a bizottság újabb megszövegezésében, szemben az előterjesztett indítványokkal. Abban az esetben, !ha nem méltóztatnának elfogadni, akkor a köKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ülése 1939 március Él-én, kedden. 4lâ vetkezői kérdést olymódon kívánom feltenni, hogy el méltóztatnak-e fogadni a szakaszt az igazság ügyminiszter úr szövegezésében, szemben a többi indítvánnyal. (Helyeslés jobbfelől.) Felteszem tehát a kérdést: méltóztatnak-e az 1. §-t a bizottság újabb megszövegezésében elfogadni, szemben az előterjesztett indítványokkal? (Nem!) Tehát határozatilag kimondom, hogy a Ház nem fogadta el a bizottság által újabb megszövegezésben előterjesztett szakaszt. Kérdem tehát ezek után, el méltóztatnak-e fogadni a szakaszt az igazságügyminiszter úr szövegezésében, szemben a többi indítványnyal? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az igazságügyminiszter úr által javasolt szövegben fogadják el a szakaszt, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. §-t az igazságügyminiszter úr szövegezésében fogadta el. (Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: A disszidensekkel mi van? — Felkiáltások jobbfelől; Ellenpróbát kérünk!) Következik a 2. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat 2. §-át. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a 2. §-t.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Cseh-Szombathy László! (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Oseh-Szombathy László képviselő urat illeti a szó. Cseh-Szombathy László: T. Ház! A törvényjavaslat 2. §-ához, ahhoz a részhez, amely a tűzharcosokról... (Mozgás a jobboldalon. — Gr. Apponyi György (a jobboldal felé): Persze, a tűzharcosokról van szó, a felmentett urak kimennek! — Gr. Festetics Domonkos: Szavazni Ibejövünk, nyugodt lehetsz! — Peyer Károly: Azok szavazzanak, akik a fronton voltak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Gr. Festetics Domonkos: Többen vannak nálunk, akik a fronton voltak, mint odaát, nyugodt lehet! — Peyer Károly: A krüplik ne szavazzanak!) Peyer Képviselő úr, tessék csendben maradni. (Gr. Festetics Domonkos: Akik a vörösökkel voltak, azok se szavazzanak! —Peyer Károly: Gróf úr még nem volt magyar állampolgár, amikor képviselőnek választották!) Elnök: Peyer képviselő urat újból figyelmeztetem, hogy tessék csendben maradni. Cseh-Szombathy László: T. Ház! A törvényjavaslat 2. §-ához, ahhoz a részéhez, amelyik a tűzharcosoknak és a hadirokkantaknak nyújtandó kedvezményekről szól, (Nagy zaj. Elnök csenget.) egy módosító indítványt nyújtottam be. Ebben az indítványomban elsősorban azt kértem, hogy a 2. §-banfelsorolt egyének a törvény összes rendelkezései alól vétessenek ki. Kétségkívül megállapítható, hogy a 2. §-ban felsorolt, egyének életük folyamán olyan teljesítményeket nyújtottak, amelyek messze felette állnak annak az átlagnak, amelyet egy átlagos ember hazájának és nemzetének rendes körülmények között nyújtani szokott. E kivételes teljestíménynek, az én véleményem szerint, kivételes elbírálást kell maga után vonnia és így mindenképpen indokoltnak tartanám, ha a magyar állam teljes egyenjogú állampolgárokként kezelné őket, T. Ház! örömmel kell megállapítanom azt, hogy a vita során elhangzott felszólalásokat 63