Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-384
408 Az országgyűlés képviselőházának 384- ülése 1939 március 21-én, kedden. lehetővé tenné és biztosítaná azoknak a magyarországi zsidó állampolgároknak és polgártársainknak életét, jövőjét és megélhetését, akik családjukkal együtt immár egy évszázad óta ennek az országnak sorsában, jóban, rosszban, küzdelemben, gondban és mindenben osztoztak. Ezzel szemben erkölcstelennek tartom azt, ha ezeket is kiküszöbölik. Az I. §. elsősorban azt akarja megállapítani, hogy ki zsidó és ebbe a megállapításba igen sok, tízezer, talán százezer — senki sem tudja ezt, mert hiszen a törvényjavaslat adós maradt az erre a kérdésre való felelettel — talán többszázezer olyan polgártársunkat is belevonja, aki félvér származása ellenére kereszténynek született és egy életen át 2ó Keresztény és jó magyar volt. Hogy a zsidóknak ez a magyar nemzettestből és a magyar életből faji megkülönböztetés alapján történő kiközösítése milyen gazdasági bajokat és kríziseket, sőt lehetetlenülést fog júaga után vonni, azt a későbbi szakaszok tárgyalása során, ahol ez a kérdés aktuális lesz, leszek bátor megvilágítani. Itt csak a kereszténynek született zsidókról és a félvérekről szeretnék még külön néhány szót mondani. A törvényjavaslat 1. §-a etekintetben, — talán még a miniszter úr szíves jóindulatú legutóbbi módosítása ellenére is szabad ezt mondanom, — zavaros és nehezen érthető, már pedig egy törvényjavaslatnál a legfontosabb az, hogy világos és mindenki által könnyen r érthető legyen, mert nemcsak jogtudósok és törvényhozók olvassák azokat a paragrafusokat, hanem egyszerű emberek is. Egy olyan törvény pedig, amely előírja, hogy minden zsidónak igazolnia kell származását, tulajdonképpen implicite előírja azt is, hogy minden kereszténynek is igazolnia kell a származását, mert egyébként senki sem tudja majd bebizonyítani, hogy nem zsidó. Ha tehát itt az* ország társadalmának igen tekintélyes részét kényszeríti és kötelezi ez a törvény arra, hogy őskutatás révén saját származását igazolja, akkor világosan és egyszerűen kell előírni, hogy kinek és mit kell megkeresnie és igazolnia. (Fábián Béla: Mindenkinek igazolnia kell! így volna helyes! Hadd tudjuk, hogy ki zsidó!) Ha itt egyszerűen és világosan megmondaná a javaslat, hogy például nem szabad zsidónak tekinteni azt, aki kereszténynek született, akkor ezt mindenki megértené és ez elfogadható is volna, Ihogy ne tekintessék zsidónak az, aki kereszténynek született és ebben a vallásban nevelkedett, tekintet nélkül a szülők származására. Mondom, ez megérthető és elfogadható. De hogy miért kell ezzel a zavaros szövegezéssel a családi tragédiák tízezreit egészen ok nélkül felidézni, ennek magyarázatát sem tudom megtalálni. Számtalan gyermek van. aki nem is tudja, hogy szülői, vagy nagyszülői közül egyik-másik zsidó származású. Méltóztassék elkéozelni, miiven katasztrófát, milyen belső családi tragédiákat idéz elő ez az intézkedés? Miért kell büntetni a gyermekeket azért, mert az anya a zsidós^ármazású vőlegénytől nem kért elhamarkodott vallásváltoztatást, hanem megpróbálta az illetőt az idők során rávenni arra. hogy az ó' vallására térjen át? Ez is érthetetlen dolog. Azonkívül az is megelőződ esem, hogy nenn lehet a 30 és 40 esztendő előtt megkeresztelkedett zsidót ma visszataszítani a zsidó vallásba. (Gr. Apponyi György: Visszazsidósítani!) Éppen ezért indítványomnak van egy része, amelyet különösen figyelmébe ajánlok az igen t. igazságügyiminiszter úrnak. Ne tekintsék ma zsidónak azt, aki 30 esztendővel ezelőtt kitért. Aki 30 esztendő óta él a keresztény 1 vallásban, a keresztény vallással együtt annak mentalitását is felvette. Nem értem, miért kell az ilyet ma egyszerűen visszataszítani a zsidóságba? Azt hiszem, ez nem nagyon sok emberre vonatkozik és nem veszélyezteti azokat az intenciókat, amelyeket a t. túloldal el akar érni. T. Képviselőház! Külön szeretnék még néhány szót mondani a fél vérekről. Itt még szörnyűbb tragédiákat idézünk elő, gyermekeket és jó maevarokat büntétünk csak a^ért, mert annakidején szüleik esyike nem kívánta meer a reverzálist. E^k a félvérek a legszerencsétlenebbek. A zsidókhoz nem tartoznak, azokkal semmi szellemi, vallási, vagy társadalmi kapcsolatuk sincs talán, a keresztén vektől eltaszítják őket. Mit csináljanak ezek? Utalnom kedl e tekintetben arra, hoarv itt a magyar törvényi «vasi a f (még a nürnbersri törvénveknél is sziírnníhb. Nem tudom, mît aVart az igen t. igayságügvminiszter úr. illetőleg a törvénviavasl at szellemi sznlőarría, a volt miniszt. Q riplriíi'k úr elérni. Pápább ak^t lenni a nánn^ál. Hiti pre hb akart lenni Hi+lernél, szigorúbb akart Jpnni. imint amilyenek a német törvények? Néme+országban azt mondják, hofrv a félvérben 50% árja vér is van. Elnök: A kénviselő úr beszédideje leiárt. (Felkiáltások a bál- és a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk! — Fábián Béla: Epp most kezd érdekes lenni!) Payr Hugó: Három perc meghosszabbítást kérek. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem adjuk meg! — Vitéz Kő József: Semmit sem!) Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a képviselő úrnak a kért három perc meghosszabbítást megadnák, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a kért meghosszabbítást nem adja meg. (Rupert T'ezső: Három perc! — Esztergályos János: Hallatlan! Milyen sürgős!) Payr Hugó: Akkor befejezem szavaimat. Kérem, méltóztassanak Zsitvay í. képviselőtársunk indítványát, mint igazságos indítványt elfogadni és kérem a miniszter urat, vegye figyelembe az én indítványomnak legalább azt az egy szakaszát, amelyre hivatkoztam és amely a 30 esztendő előtt kikeresztelikedetteknek a zsidóságból való kikapcsolását jóváhagyja. Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsonyi János képviselő urat illeti meg a szó. Vázsonyi János: T. Ház! Mindenekelőtt le kívánom szögezni azt az álláspontomat, hogy bár a javaslat több szakaszához hozzászólok, ez nem jelenti azt, mint hogy ha azt az álláspontot ne képviselném továbbra is, aminek az általános vitában kifejezést adtam, hogy ez a javaslat, akárhogyan toldozzuk-foldozzuk is, mindenképen rossz marad és a Jogegyenlőség elvével szemben áll és szembehelyezkedik. Ha én most mégis hozzászólok az egyes szakaszokhoz, ennek pusztán és kizárólag az az oka, hogy igyekszem egyes kérdésekben, ha lehet, mégis