Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-383

400 Az országgyűlés képviselőházának 383. ülése 1939 március 20-án, hétfőn. Makkai János képviselő úr, mint a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatás^ ügyi, igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Makkai János előadó: T. Ház! Van szerencsém a t. Ház tudomására hozni, hogy a közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, valamint földmívelésügyi együttes bizottság letárgyalta azokat a módosításokat, amelyeket a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtani bátor voltam és amelyeket a vonatkozó szakaszokkal együtt a Ház az együttes bizottság elé utasított tárgyalás és jelentéstétel végett. Ennek folytán van szerencsém az együttes bizottságnak ezekre vonatkozó jelentését előterjeszteni és kérem a t. Házat, bogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. (Rassay Károly: Nem sürgős!) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja. Az előadó úr a jelentés tárgyalására nézve a sürgősség kimondását is kérte. Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a sürgősséget kimondja. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Napirendünk egyetlen tárgya a Ház egyes bizottságaiban megüresedett tagsági helyeknek választás útján való betöltése. A névsor olvasására Porubszky Géza jegyző urat, a távollevők jegyzésére pedig vitéz Miskolczy Hugó jegyző urat kérem fel. Kérem a névsor olvasásának megkezdését. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a névsors. — A szavazás megtörténik). Elnök: Kérem a távol voltak névsorának felolvasását. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (felolvassa a távol voltak névsorát. — A szavazás megtörténik). Elnök: A szavazás befejezést nyert. Felkérem a jegyző urakat, hogy a beadott szavazatokat a Ház színe előtt összeszámlálni szíveskedjenek. vitéz Miskolczy Hugó és Porubszky Géza jegyzők (összeszámlálják a szavazatokat). Felkérem Szeder János jegyző urat, hogy a szavazás eredményét felolvasni szíveskedjék. Szeder János jegyző: Beadatott összesen 66 szavazat. A földmívelésügyi bizottságba: Vay László báró 65, a könyvtári és múzeumi bizottságba: vitéz Sebestyén Kálmán 65, a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságba: Kornis Gyula 65, a közigazgatási bizottságba: Thuránszky Pál 66, Vay László báró 65, a közjogi bizottságba: vitéz Imrédy Béla 52, Giller János 66, Ángyán Béla 66, a közoktatásügyi bizottságba: vitéz Kolosváry-Boresa Mihály 61, Homonnay Tivadar 66, a külügyi bizottságba: vitéz Imrédy Béla 49, Szent-Ivány József 65, a naplóbíráló bizottságba: Vojnits Miklós báró 66, a pénzügyi bizottságba: vitéz Imrédy Béla 50, Vay László báró 65, a társadalompolitikai bizottságba: vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály 62, a zárszámadás vizsgáló bizottságba: Miskolczy István 66, a 36 (33) tagú Országos Bizottságba: Pajor Miklós 66, Salkovszky Jenő 66 szavazótól kapott. Elnök: Ennek alapján a felolvasott képviselő urakat az egyes bizottságokba megválasztott tagokul jelentem ki. T. Ház ! Napirendünk íanyagával végeztünk. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, (Fábián Béla: Egyéb bajunk nincs!) a Ház által a bizottságokhoz utasított előadói módosításokról szóló bizottsági jelentéssel együtt. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök napirendi javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát az elnök napirendi javaslatát magáévá tette. Holota János képviselő úr személyes kérdésben kért és kapott felszólalásra engedélyt. Holota János: T. Ház! Március 10-én Buchinger képviselőtársam távollétemben beszédében aposztrofált engem és az »Érsekújvár és vidéke« című lap egyes cikkeiből olvasott fel szemelvényeket. Ezekben a szemelvényekben engem aposztrofált mint városbírót, aki az akkori köztársasági elnöknek, Benes Eduárdnak a fogadásánál szerepeltem. Azokat a következtetéseket, amelyeket ebből levont, nem tartom súlyosaknak, mert hiszen csak annyit állapított meg, hogy mi nem vereked tünk mindig véresen a cseh köztársasági elnökkel, illetőleg a cseh kormánnyal. (Rajniss Ferenc közbeszól. — Zaj. — Elnök csenget.) A beállítást azonban nem hagyhatom szó nélkül. (Zaj a jobboldalon.) Nevezetesen, ha már a t. képviselőtársam fáradságot vett magának arra, hogy környezettanulmányt vegyen fel az én húszéves ottani működésemre vonatkozóan, akkor nem lett volna szabad kihagynia a környezettanulmány teljessége kedvéért azokat a momentumokat sem, amelyeket a javamra lehet írni, ha már a többit a terhemre írta. Fel kellett volna olvasnia azt is, hogy a Benes-kormány nemcsak fényképeket küldött nekem, ami egészen közönséges udvariassági aktus volt, mert hiszen Kassától egészen Pozsonyig, ahol megfordult, mindenütt az összes hivatalos szereplőknek küldött ilyen fényképeket, tehát nemcsak nekem. (Rupert Rezső: Mindenkinek 'meg kell bocsátani! — Zaj jobb felől.) Ezt a környezettanulmányt magam fogom kiegészíteni. Ne méltóztassanak rossz néven venni, hogy mivel alkalmam van ennek a beállításnak ellensúlyozására, egészen röviden előadom megjegyzéseimet. (Halljuk! a jobboldalon.) Hozzátartozik ehhez a környezettanulmányhoz az, hogy Benes nemcsak fényképeket küldözgetett az ottani magyar vezetőknek, hanem például nekem küldött egy század katonát