Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-381

364 'Az országgyűlés képviselőházának 381. ülése 1939 március 13-án, hét fon. — az előbb megnézi, hogy a statisztikai számok mit jelentenek, és aki megnézi, látni fogja, hogy egész Magyarországon összesen 22 embert ítéltek el uzsoravétség miatt, és ezek közül 13 volt zsidó tehát a több mint félmilliót kitevő zsidó magyar állampolgár közül összesen 13 volt, akit uzsoravétség miatt elítéltek. Mint (mondottam, az általános vita során a dolognak csak az etikuma érdekel. Ebből a szempontból pedig úgy érzem, hogy a jövőre nézve a magyar parlament hozhat törvényeket, de visszamenőleg nem. TTgy érzem, hogy azit elhatározhatjuk, hogy az ezután születendő zsidóknak nem lesz helyük Magyarországon, de azt, aki az élő törvények alapján már itt él és dolgozik, keres és adót fizet, szerény r véleményem szerint nem dobhatjuk az utcára, akár német, akár zsidó, akár magyar. Annak, aki a numerus clausus alapján elvégezte az egyetemet és diplomát szerzett, nem mondhatjuk ma, hogy ez a diploma nem érvényes, mert ez köznöséeres becsapása volna az illetőnek. Aki Ferenc Józseftől tiszti kardbojtot kapott és akit a kormánv7Ó úr előléptetett, akinek emléklapja van- aki kitüntetést kaoott a háborúban, annak nem mondhatjuk, mélven t. kénviselőtársai m, bosrv mo^t menjen koldulni, mert ez nem tisztessésres dolog vele szeimben. •SI"elintem tp.hát, ^sak a iövőre nézve hozhatunk zsidótörvényt és egv ilyen javaslat felett lphpt vitatkozni- de esry ilyen jövőre vonatkozó zsidótörvényt i

c csak úery hozhatunk, ha egv ilyen jövőre szóló zsidótörvénv tudatában a zsidóknak szabid elhatározására bíztuk- hogv akarnak-e utódokat viláerra. hozni. Kénves és nehéz téma ez, de őszintén és becsületesen szembe kell vele nézni. Mert nem lehet a zsidóktól azt, kívánni- hogy új életeket hozzanak a viláera akkor, amikor e*vermekeik mee'élhölesének le eresek él vehb lehetőséé-ét sem tudják biztosítani. Meg kell tehát változtatni a mas-zatelhaitásra vonatkozó büntető rendelkezéseket: ki Voll mondani, hogv annak a törvénynek büntető naragrafusai a zsidókra nöm vonatkoznak. Ez némikéopen enyhítene annak a szándéknak gonoszságán, amely ebben a javaslatban megnyilvánul. T. Képviselőház! Az ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása körül felmerült jelenségek megmutatták, hogy tulajdonképpen egy szellemi kolerajárvánnyal állunk szemben, amely végigsöpör népeken és országokon. Járványok már máskor is voltak a történelem során, a járványok azonban elmultak és az emberiség itt maradt. Ez a szellemi fertőzés is — meg vagyok róla győződve — el fog mttlni és igen sokan szégyelni fogják azt, hogy ennek részesei voltak. (Propper Sándor: Ügy van!) Ez a járvány ugyanis, amelynek az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik eredménye, még csak nem is komoly antiszemitizmus, ez egyszerűen csak a buta emberek vígasztal ódás a. Az igazi, érthető, sőt szerintem helyes antiszemitizmus, amelynek két esztendővel ezelőtt, amikor még nem voltak felszítva a kedélyek, itt a Házban kifejezést adtam, az volna, ha felvennők a versenyt a tudás, szorgalom, igénytelenség, törekvés, élelmesség terén a zsidókkal és mint egyenlő elleniéi próbálnók meg őket kiszorítani, félreállítani, túlszárnyalni azokon a pályákon, azokon a szellemi és gazdasági területeken, amelyeken ők a világversenyben egyenlő partnereknek bizonyultak. De egyszerűen csak elkergetni, (Rupert Rezső: Éhhalálba, öngyilkosságba!) félretolni őket, odaülni akarni a helyükbe előképzettség nélkül, elherdálni azokat a gazdasági javakat, olyan volna — bocsánatot kérek, hogy megint a sport köréből veszek hasonlatot — mint ha egy versenyző nem engedne a porondra jó ellenfeleket, hogy konkurrencia nélkül nyerjen össze néhány díjat. Az ilyen versenyző ideig-óráig sikerre számíthat az otthoni zárt mezőnyökön, ha azonban nemzetközi küzdelmekben külföldi klasszisokkal fog szembekerülni, keserves csalódás fogja érni őt is, de nemzetét is. T. Ház! Ez a munka, amelynek tanúi vagyunk és amelyet látunk, tulajdonképpen egy újfajta bolsevizmus. Elbolsevizálják az országot. Aki ezt nem hiszi, az hallgassa meg a következő példát. Az egyik periférián lévő nyomortanyán nemrégiben körülfogtak az emberek, akik bizalommal viseltetnek irántam és beszélgetés közben az egyik munkanélküli azt mondotta: Uram, mi itt valamennyien bolsevikok vagyunk. Talán nyilasok

1

? — kérdeztem tőle. Hát igen — hangzott a válasz — ma így kell mondani, akkor nem büntetnek meg. — Ez az eset megmagyarázza azt a furcsa jelenséget, hogy míg két esztendővel ezelőtt minden hónapban lelepleztek valahol egy bolsevista összeesküvést; két év óta ilyenről sehol sem hallunk, mert ugyanazok az elemek az utóbbi két évben szabadon és zavartalanul szervezkedhettek a különböző nyilaspártok keretében és szervezkedésüknek szabad menlevelet adott az »üsd a zsidót« jelszó. Minél jobban hangoztatták és ordították ezt a jelszót, annál kevesebb veszélynek voltak kitéve. Az aintiszemitilamusba beleheccelt középosztály pedig — és ez .a legszomorúbb az egész dologban — nem veszi észre, hogy egy új proletárdiktatúrának veti meg alapját. Aki ezt nem hiszi, jöjjön el velem, bármikor elvezetem este a perifériákon olyan helyekre, ahol saját fülével hallhatja, amint az emberek arról beszélnek, hogy ki melyik lakást fogja magának rekvirálni, vagy kifosztani. Es itt nemosiak zsidólakásokról vam szó, hanem már minden jobb polgári lakásnak megvan az as piránsa és az igényi ők nem az emberek legaljából, nem a osatornatöltelék ékből kerülnek kii, (Propper Sándor (Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter felé): Miniszter úr, jó lesz rendőrrel őriztetni a lakását!) aminthogy vidéken sem kizárólag a nincstelenek, hanem igen gyakran az 5—10 holdas gazdáik^ is számítanak ma már a földosztásra. Ne méltóztassanak azonban csodálkozni: (ha az egyszerű emberek azt látják, hogy a nagyurak, a miniszterek és törvényhozók áttörik a magántulajdon elvét lés a törvények segélyével akarják elvenni egy népcsoport állását, vagyonát, munkája gyümölcsét, megélhetési lehetőségeit, akkor természetes, hogy a nép egyszerűbb eszközökkel akarja majd megcsinálni ugyanezt. De jól vigyázzanak az urak, akik ma szabad folyást engednek a tömeghangulatoknak: ez a tömeghangulat nem fog megállani a zsidóknál. Voltak a történelemiben heroikus és nagy forradalmai, amelyeknek véres küzdelmei a legszebb emberi eszmények kibontakozását vonták maguk után. Láttunk tömegmozgalmakat, amelyeket önfeláldozás, hősi elszántság és nemes intenciók irányitottak, tudunk küzdelmekről, amelyekben a vezetők életük kockáztatásával harcoltak nemzetük vagy népük szabadságáért, de mindenütt egy nragasabbrendűségre való törekvés volt az uralkodó jellemvonás, Egyedül mi termeljük ki Magyar-