Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-379
Az országgyűlés képviselőházának 379. ülése 1939. évi március hó 9-én, csütörtökön, Darányi Kálmán és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Elnöki előterjesztések. — Meizler Károly és Reisinger Ferenc a Ház határozatának megfelelően ünnepélyesen megkövetik a Házat. — Kornis Gyula napirend előtti felszólalása. — Gürtler Dénes felszólalása személyes kérdésben. — A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : R. Vozáry Aladár, gr. Apponyi György, Matolcsy Mátyás. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Elnök bejelenti, hogy Kölcsey István indítványt nyújtott be az iránt, hogy a napirenden levó' törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapíttassák meg. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. •—~—: A kormány részéről jelen vannak: Jaross Andor, Tasnádi Nagy András. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 01 perckor.) (Az elnöki széket Darányi Kálmán foglalja el.) Elnök: Tisztelt Ház! Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Gaal Olivér, a javsalatok mellett felszólalók jegyzésére Csikvándi Ernő, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Huszár Mihály jegyző urakat kérem fel. T. Ház! Meizler Károly és Reisinger Ferenc képviselő urakat a mentelmi bizottság javaslatára a Ház a képviselőház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. Felkérem Meizler Károly képviselő urat, hogy a Ház e határozatának eleget tenni szíveskedjék. Meizler Károly (az elnöki emelvény elé lép): A t. Ház határozatának megfelelően a házszabályok rendelkezéseivel szemben tanúsított magatartásom miatt a t. Házat ezennel ünnepélyesen megkövetem. Elnök: Megállapítom, hogy Meizler Károly képviselő úr a Házat ünnepélyesen megkövette. Reisinger Ferenc képviselő úr nincs jelen. A t. Ház tudomására hozom, hogy Kornis Gyula képviselő úr napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam és így Kornis Gyula képviselő urat illeti a szó. Kornis Gyula: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a balközépen,) Kérem beszédidőmnek negyedórával való meghosszabbítását. (Felkiáltások balfelöl: Hozzájárulunk!) Elnök: Méltóztatnak a kért beszédidőmeghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Kornis Gyula: T. Ház! Tisztelettel bejelentem, hogy 36 pártonkívüli képviselő Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt néven külön párttá tömörült. Törekvésünk természetesen nem a pártok öncélú szaporítása, de meggyőződésünk, hogy a céltudatos és hatékony parlaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXII. menti munkának szervezeti formája csakis a politikai párt lehet. Ez az önálló párttá tömörülés azonban nem jelentheti azt, hogy a magasabb nemzeti eszmények, sőt a politikai módszerek és eszközök szempontjából is nem lenne egynemű a mi felfogásunk számos más pártéval, főkép annak a pártnak felfogásával, amelyből három és fél hónappal ezelőtt kiléptünk, mert hiszen lélektani lehetetlenség, hogy ilyen rövid idő alatt egészen másokká legyünk s hogy mintegy politikailag átlényegüljünk. Távol áll tőlünk, hogy »csak azért is« merőben ellenzéki párt legyünk és a jóhiszemű máskép vélekedőkkel szemben a szakadékot csak tágítsuk és mélyítsük. Minden olyan javaslatot, amely meggyőződésünk szerint a nemzet érdekét szolgálja, elfogadunk, természetesen a kritika rostáján keresztül bocsátva. Hiszen ezt bizonyítja az előző kormány úgynevezett szociális javaslatainak vagy a honvédelmi javaslatnak tárgyalása. Ezeknek a javaslatoknak számos módosítása, több szakasznak tőből való megváltoztatása eléggé igazolja, hogy a rendeleti kormányzással szemben igenis a parlamenti rendszer a helyes. (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) Mi ez a parlamenti rendszer? A közügyek nyilvános és szabad megjavítása (Úgy van! Ügy van! balfelől. — Rassay Károly: Felelősséggel!) és ez különösen fontos olyan nemzet kebelében, mint a magyar, amely sok század óta éppen ebben érezte függetlenségének, önállóságának és szabadságának minden biztosítékát. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Pártunk munkaterve, amelyet mindjárt bátor leszek főbb vonalaiban bemutatni, a mi meggyőződésünk szerint alkalmas arra, hogy a gazdasági és társadalmi ellentéteket fokozatosan kiegyenlítse, vagy legalább is letompítsa. Talán feleslegesnek látszik pártunk »keresztény« jelzőjének hangsúlyozása, r mert hiszen itt minden párt a keresztény értékrendszer alapján áll, mégis szükségesnek tartottuk 38
