Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

242 Az országgyűlés képviselőházának 378. illése 1939 március 8-án, szerdán. A széntermelésről is van adat. 1937 decem­berében 89.000 vagont termeltünk, 1938-ban 96.000 vagont, 1937 decemberében átvett az ipar 29.600 vagont, 1938nbam 30.300 vagont. Ezeket az adatokat csak azért voltam bá­tor felsorolni, nehogy azt méltóztassék hinni, 'hogy ebben az országban gazdasági pusztulás és depresszió honolna, mert igenis vannak ada­tok, amelyek azt mutatják, hogy a foglalkoz­Tett elS erős. Elismerem, hogy a hadiipari ren­deléseknek részük van benne, de ez egészen természetes, ennek igy is kell lennie. S h,a egyéb nem is történt ebben az esztendőben az én kormányelnökségem alatt, elteikintve a külpo­litikai helyzet változásától és a Felvidék egy részének visszatértétől, mint az, hogy a hadse­reg egészen máskép van felszerelve, mint ahogy volt, akkor nem végeztem 'hiábavaló munkát. (Elénk taps.) Egészen más p. hadiipa­ri kapacitásunk is. (Andaházi-Kasnya Béla: Ezt mindenki elismeri!) Mélyen t. uraim! Ma jelent meg egy adat a fővárosi adóbevételekről. A főváros az első két hónapban 2 millió pengővel több adót vett be, mint tavaly. Az első két hónapban körül­belül 15%-os többlet van. Azt hiszem, hogy az állami adatok legalább ugyanilyen javulást mu­tatnák a bevételek terén. Ilyen körülmények kö­zött, azt hiszem, be méltóztatik látni, hogy bár egyes tereken van visszaesés és elismerem, hogy például az építőipar terén van, s ott segítésnek van helye, amivel a kormány foglalkozik is — más vonatkozásokban ezeket a valóiban nehéz, külpolitikai szempontból nehéz időkön gazda­ságpolitikailag is úgy lábaltuk át, hogy az országnak ezekből semmi különösebb kára sem származott sőt bizonyos tekintetben! a fejlődés új lehetőségei nyíltak meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Még csak egy dolgot egy konkrétumot va­gyok bátor megemlíteni. Itt nagyon támadták annakidején a szeszkérdés elintézését. A szesz­kérdés financiális elintézése olyan, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amióta a szeszegyedáru­ság működik, nemcsak hogy ugyanazt az adó­bevételt lehetett biztosítani, mint az előző év megfelelő periódusában, hanem azt hiszem, hogy azt a 3 millió pengős pluszköltséget, amibe az átvjétel került, az első évben máris meg lehet keresni. (Éljenzés és taps jobbfelől — Klein Antal: Nem a volt miniszterelnök, miniszter, vagy kormány érdeme!) A szesz­törvényt véletlenül én nyújtottam be, ha mél­tóztatik erre emlékezni. (Klein Antal: Készen átvette az elődjétől! — Rajniss Ferenc közbe­szól — Klein Antal: Darányi alatt megvolt már, Rajniss úr! — Rajniss Ferenc: Tudom, hogy a szeszhez jobban ért! — vitéz Ujfahissy Gábor: Méregkeverés! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. vitéz Imrédy Béla: Befejezem felszólaláso­mat. Ezeket az adatokat tartottam szükséges­nek, mielőtt a kormány megadja válaszát az interpellációra, az igen t. Ház tagjai és a köz­vélemény tudomására hozni. (Élénk éljenzés, helyeslés; és taps jobbfelől.) Elnök: Következik Klein Antal képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz inté­zett interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a magyar királyi földmívelésügyi mi­niszter úrhoz. 1. Megfelel-e a valóságnak, hogy a minisz­ter úr a tejellátás terén újabb reformot kíván rendeletileg életbeléptetni s evégből közelebb­ről meg nem határozott célokra egy külön ala­pot kíván létesíteni? 2. Megfelel-e a valóságnak, hogy Budapest területére bevásárlási és eladási monopóliumot kíván létesíteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Klein Antal: T. Képviselőház! Imrédy volt miniszterelnök úrnak (Felkiáltások jobbfelől: Éljen Imrédy!) clZ cl válasza, amelyet tulajdon­képpen az én interpellációmra adott, azt mu­tatta, hogy ha az ő adatait mind valónak fo­gadjuk el, akkor itt semmi néven nevezendő baj sincs, gazdasági és pénzügyi helyzetünk teljesen normális, semmi teendő, semmi tenni­való sincsen, (Ellenmondások jobbfelől.) Bo­csánatot kérek, ezt nem mondotta, de ha azok az adatok, amelyeiket ő itt előadott és felsora­koztatott, helytállanak, akkor mindenkinek meg kell elégednie a mai helyzettel. (Ellen­mondások jobbfelől.) Beszédének értelme, hogy itt nem szabad elhangzania egy jajkiál­tásnak sem a mostani gazdasági helyzet mialtt. mert az, ami van, teljesen normális. En nem a liberális sajtó hangját követtem, hanem a kormánypárt, illetve a kormány által kiadott hivatalos statisztikai adatokat sora­koztattam és olvastam fel. Ha ugyanezt teszi a liberális sajtó, én arról nem tehetek, hogy »z igen t. kormány nem tud jobb statisztikai ada­tokat produkálni és nyújtani az egész közélet­nek, a maga állításainak támogatására. T. Képviselőház! Ismét állítom, — jóllehet ez a rész nem tartozik ide, amit közbekiáltás formájában itt cáfolni bátorkodott éppen Rajniss képviselő úr — hogy a szesztörvény javas latát az igen t. Imrédy kormány teljesen ké­szen vette át, annak megalkotása még Darányi Kálmán miniszterelnöksége és Fabinyi Tiha­mér pénzügyminisztersége alatt történt. Ha pedig most a szesztermelés terén kedvező heíy­zet állott elő az értékesítési lehetőségekben, ennek igenis nagymértékben a rossz borter­més az oka és ez ugyancsak kapcsolatos azzal a majdnem hadiállapottal is, amely szep­temberben következett be, amikoris a mozgó­sítás folytán a motalko nagymértékű fogyasz­tása volt tapasztalható. Ezek eredményezték a dolgok ilyen alakulását. Ha a kormány ár demeket akar ebből kovácsolni, ez teljesen le­hetetlen, valótlan és igazságtalan. (Tolnay­Knefély Ödön: Az elemiben lehet ezt mesélni! Baján!) Ami baj, azt a háborús viszonyokra kenni, ami pedig előny, azt saját érdemnek feltüntetni, nem helyes dolog. (Tolnay-Knefély Ödön: öndicséret volt) Rátérek most már erre a második inter­pellációmra, amelyet, sajnos, úgy látszik, tel­jesen felesleges elmondanom, mert a választ már megadta rá az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azzal, hogy eltávozott és ezzel megmutatta azt, hogy ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni. (Baross Endre: Majd fog két hét múlva!) Igen, amikor az igen i kép­viselő úr fog interpellálni, arra fog vála­szolni, mert láttam azt az akciót és azt a mun­kát, amelyet ezen a téren a képviselő úr indí­tott meg sikerrel, tudniillik, hogy ne most kapjam meg a választ az igen t. miniszter úr-

Next

/
Thumbnails
Contents