Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-378
242 Az országgyűlés képviselőházának 378. illése 1939 március 8-án, szerdán. A széntermelésről is van adat. 1937 decemberében 89.000 vagont termeltünk, 1938-ban 96.000 vagont, 1937 decemberében átvett az ipar 29.600 vagont, 1938nbam 30.300 vagont. Ezeket az adatokat csak azért voltam bátor felsorolni, nehogy azt méltóztassék hinni, 'hogy ebben az országban gazdasági pusztulás és depresszió honolna, mert igenis vannak adatok, amelyek azt mutatják, hogy a foglalkozTett elS erős. Elismerem, hogy a hadiipari rendeléseknek részük van benne, de ez egészen természetes, ennek igy is kell lennie. S h,a egyéb nem is történt ebben az esztendőben az én kormányelnökségem alatt, elteikintve a külpolitikai helyzet változásától és a Felvidék egy részének visszatértétől, mint az, hogy a hadsereg egészen máskép van felszerelve, mint ahogy volt, akkor nem végeztem 'hiábavaló munkát. (Elénk taps.) Egészen más p. hadiipari kapacitásunk is. (Andaházi-Kasnya Béla: Ezt mindenki elismeri!) Mélyen t. uraim! Ma jelent meg egy adat a fővárosi adóbevételekről. A főváros az első két hónapban 2 millió pengővel több adót vett be, mint tavaly. Az első két hónapban körülbelül 15%-os többlet van. Azt hiszem, hogy az állami adatok legalább ugyanilyen javulást mutatnák a bevételek terén. Ilyen körülmények között, azt hiszem, be méltóztatik látni, hogy bár egyes tereken van visszaesés és elismerem, hogy például az építőipar terén van, s ott segítésnek van helye, amivel a kormány foglalkozik is — más vonatkozásokban ezeket a valóiban nehéz, külpolitikai szempontból nehéz időkön gazdaságpolitikailag is úgy lábaltuk át, hogy az országnak ezekből semmi különösebb kára sem származott sőt bizonyos tekintetben! a fejlődés új lehetőségei nyíltak meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Még csak egy dolgot egy konkrétumot vagyok bátor megemlíteni. Itt nagyon támadták annakidején a szeszkérdés elintézését. A szeszkérdés financiális elintézése olyan, hogy az alatt a néhány hónap alatt, amióta a szeszegyedáruság működik, nemcsak hogy ugyanazt az adóbevételt lehetett biztosítani, mint az előző év megfelelő periódusában, hanem azt hiszem, hogy azt a 3 millió pengős pluszköltséget, amibe az átvjétel került, az első évben máris meg lehet keresni. (Éljenzés és taps jobbfelől — Klein Antal: Nem a volt miniszterelnök, miniszter, vagy kormány érdeme!) A szesztörvényt véletlenül én nyújtottam be, ha méltóztatik erre emlékezni. (Klein Antal: Készen átvette az elődjétől! — Rajniss Ferenc közbeszól — Klein Antal: Darányi alatt megvolt már, Rajniss úr! — Rajniss Ferenc: Tudom, hogy a szeszhez jobban ért! — vitéz Ujfahissy Gábor: Méregkeverés! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. vitéz Imrédy Béla: Befejezem felszólalásomat. Ezeket az adatokat tartottam szükségesnek, mielőtt a kormány megadja válaszát az interpellációra, az igen t. Ház tagjai és a közvélemény tudomására hozni. (Élénk éljenzés, helyeslés; és taps jobbfelől.) Elnök: Következik Klein Antal képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpellációt felolvasni szíveskedjék. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Megfelel-e a valóságnak, hogy a miniszter úr a tejellátás terén újabb reformot kíván rendeletileg életbeléptetni s evégből közelebbről meg nem határozott célokra egy külön alapot kíván létesíteni? 2. Megfelel-e a valóságnak, hogy Budapest területére bevásárlási és eladási monopóliumot kíván létesíteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Klein Antal: T. Képviselőház! Imrédy volt miniszterelnök úrnak (Felkiáltások jobbfelől: Éljen Imrédy!) clZ cl válasza, amelyet tulajdonképpen az én interpellációmra adott, azt mutatta, hogy ha az ő adatait mind valónak fogadjuk el, akkor itt semmi néven nevezendő baj sincs, gazdasági és pénzügyi helyzetünk teljesen normális, semmi teendő, semmi tennivaló sincsen, (Ellenmondások jobbfelől.) Bocsánatot kérek, ezt nem mondotta, de ha azok az adatok, amelyeiket ő itt előadott és felsorakoztatott, helytállanak, akkor mindenkinek meg kell elégednie a mai helyzettel. (Ellenmondások jobbfelől.) Beszédének értelme, hogy itt nem szabad elhangzania egy jajkiáltásnak sem a mostani gazdasági helyzet mialtt. mert az, ami van, teljesen normális. En nem a liberális sajtó hangját követtem, hanem a kormánypárt, illetve a kormány által kiadott hivatalos statisztikai adatokat sorakoztattam és olvastam fel. Ha ugyanezt teszi a liberális sajtó, én arról nem tehetek, hogy »z igen t. kormány nem tud jobb statisztikai adatokat produkálni és nyújtani az egész közéletnek, a maga állításainak támogatására. T. Képviselőház! Ismét állítom, — jóllehet ez a rész nem tartozik ide, amit közbekiáltás formájában itt cáfolni bátorkodott éppen Rajniss képviselő úr — hogy a szesztörvény javas latát az igen t. Imrédy kormány teljesen készen vette át, annak megalkotása még Darányi Kálmán miniszterelnöksége és Fabinyi Tihamér pénzügyminisztersége alatt történt. Ha pedig most a szesztermelés terén kedvező heíyzet állott elő az értékesítési lehetőségekben, ennek igenis nagymértékben a rossz bortermés az oka és ez ugyancsak kapcsolatos azzal a majdnem hadiállapottal is, amely szeptemberben következett be, amikoris a mozgósítás folytán a motalko nagymértékű fogyasztása volt tapasztalható. Ezek eredményezték a dolgok ilyen alakulását. Ha a kormány ár demeket akar ebből kovácsolni, ez teljesen lehetetlen, valótlan és igazságtalan. (TolnayKnefély Ödön: Az elemiben lehet ezt mesélni! Baján!) Ami baj, azt a háborús viszonyokra kenni, ami pedig előny, azt saját érdemnek feltüntetni, nem helyes dolog. (Tolnay-Knefély Ödön: öndicséret volt) Rátérek most már erre a második interpellációmra, amelyet, sajnos, úgy látszik, teljesen felesleges elmondanom, mert a választ már megadta rá az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azzal, hogy eltávozott és ezzel megmutatta azt, hogy ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni. (Baross Endre: Majd fog két hét múlva!) Igen, amikor az igen i képviselő úr fog interpellálni, arra fog válaszolni, mert láttam azt az akciót és azt a munkát, amelyet ezen a téren a képviselő úr indított meg sikerrel, tudniillik, hogy ne most kapjam meg a választ az igen t. miniszter úr-