Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

204 Az országgyűlés képviselőházának 37< nek. Azóta azonban a Felvidék visszacsatolása már polgári úton is megtörtént, a polgári hatóságok elfoglalták helyeiket a Felvidéken és ma már úgy látjuk, hogy semmiféle különösebb hazafias aggodalom, nem tarthatja vissza a politikai pártokat ;attól, hogy gyűléseket tartsanak. Immár féléve tart ez a politikai gyűléstilalom, amely nem kimondott igyűléstilaloni ugyan, de mégis adandó esetek kapcsán, amikor ilyen irányban gyűlési engedélyt kérő kérvényeket nyújtunk foe, azok a. kérvények ' nem honoráltatnaJk. Az utóbbi időben pedig már azt láttuk, hogy bizonyos politiikai pártok igenis tartanak gyűléseket, sőt visszatérőleg nemcsak társadalmi mozgalmak jelentkeztek a fórumon nagygyűlés keretében, hanem politikai pártok is gyűlési engedélyeket kaptak ós nagygyűléseket tartottak. T. Ház! Annakidején, amikor nii a rendtörvényt, illetőleg az egyesületi joggal való visszaélés megtorlásáról szóló 1938. évii XVII. törvényt megszavaztuk, abban, a feltevésben voltunk, hogy most már ezután teljesen rend lesz ebfoen az országban és minden kihágás és hiba elnyeri a maga büntetését, tehát ezután már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a gyűlések szabadon megtartassanak. Nálunk kétségtelenül hiba az, hogy az egész gyülekezési és egyesületi jog nincsen kodifikálva, még mindig miniszteri rendeleteikből táplálkozik, ez a jog, és íigy éppen a legfontosabb polgári jogok egyike nem nyert törvényes szabályozást. T. Házi Nem beszélek most arról, fooigy az utóbbi időben >&gy országos pártot is feloszlattak, nem kutatom és nem keresem ennek a pártfeloszlatásnak az okait. (Rátz Kálmán: Pedig érdekes!) En a magam részéről nem is tartoztam ahhoz a párthoz, sőt akárhányszor szigorúan elkülönítettem magamat, amikor ennek szükségét éreztem. Azt mondom azonban, hogy igenis érdekel bennünket alkotmányjogi szempontból, hogy vájjon ennek a párti eloszlatásnak mik . voltak a törvényi alapjai, mi volt az a bázis, amelyen állva a belügyminiszter úr ezt a feloszlatást elrendelte ; mert én precedenst látok ebfoen a feloszlatásiban. Engem most nem az érdekel, hogy egy szélsőjobboldali pártról van szó, mert ^holnapután ugyanez megtörténhetik egy szélsőbaloldali párttal is. (Hubay Kálmán: Nyugodj meg, ez nem fog megtörténni!) Azok, akik eddig azokról a padokról, amelyek most itt üresek, oly sokszor alkotmányséirelmet emlegettek, ez alkalommal, ennek a pártnak a feloszlatásával kapcsolatban nem emlegettek alkotmánysérelmet. (Rátz Kálmán: Most megvolt az egység! — Elnök csenget.) T. Ház ! Ez nem pártkérdés, ez nem a szélsőjobboldal kérdése, hanem ez igenis, alkotmányjogi kérdés és azért voltam kíváncsi iá aniniszter úr válaszára, hogy ímegtudjiam, milyen alkotmányjogi felfogás alapján történt ez a pártfeloszlatás. Annál is inkább kiváncsi voltam erre, mert amikor az 1938. évi XVII. t.-c.-t tárgyaltuk, akkor az alkotmányért túlságosan is aggódó egyik képviselőtársunk, Rassay képviselő úr, a bizottságban azt az indítványt tette, hogy a politikai pártok feloszlatásának jogát is a belügy miniszter kezébe tegye le a törvény és akkor az igen t. belügyminiszter úr, aki azonos azzal, aki tarost itt ülhetne bársonyszékben, ha jelen volna, azt a választ adta, íhogy az ő alkotmányos érzületét sértené az a jog, amelyet Rassay igen t. képviselőtársunk akar adni meki. ?. ülése 1939 március 8-án, szerdán. I Ha tehát a miniszter úrnak ez volt az állás ! pontja alig fél évvel ezelőtt, akkor tudatnia kellene velünk, hogy milyen okok késztették őt arra, hogy most mégis éljen ezzel a joggal, amelyet annakidején elhárított magától. T. Ház! Amikor az említett törvényt tárgyaltuk, akkor a (miniszter úr itt a Ház színe előtt bizonyos nyilatkozatot tett. Többek között ezt mondotta (Olvassa): »Tévedés volna a kormánynak ebben a törvényjavaslatban megnyilvánuló intencióját úgy imiagyarázni, mintha ez az állampolgári szabadságok korlátozására irányuló tendenciát foglalna magában. Meggyőződésem, hogy ez a célkitűzés, amelyet ez a javaslat követ, inkább az állampolgári szabadság kiteljesítése felé irányul. A kormány elgondolása az, hogy nem! kívánja korlátozni, sőt elő kívánja mozdítani és az akadályokat el kívánja hárítani az elől, Ihogy a meggyőződéseknek es az eszméknek szabad érvényesülése a magyar közéletben lehetővé tétessék«. (Hubay Kálmán: Öriási!) »A kormány menu szándékozik sem ezzel a ja vaslattal, sem más módon 'megakadályozni azt, hogy a ima különösen) nagy miértekben forrongó koreszmék, amennyiben azok nem erőszakos felforgatásra és nem illegális eszközök igénybevételére irányulnak, a magyar közéletben a maguk kiformáló hatását érvényesítsék.« Ezt mondotta a belügyminiszter úr. , Azt is mondotta még, hogy (Olvassa): »Nem szolgál a nemzet javára, de a modem koreszmék •megfelelő érvényesülésének javára sem, az, ha akár ezek az eszmék, akár más eszmék itt a titokzatosság, a misztikuma', a fülbesugdosás és a lelki presszió eszközeivel akarnak érvényesülni«. Amint olvasom, az igen t. belügyminiszter úr nagy tapsot kapott ezért a kijelentéséért Ezatán így folytatta. (Olvassa): »Tudjuk a múltból, . •. hogy a bolsevista módszerek milyen veszedelmeket idéztek elő az országrontás szempontjából -.. tudjuk azt is, hogy a titkos szervezkedésű szabadkőművességnek milyen szerepe volt ennek az országnak tönkretételében-« Mi a miniszter úr válaszát annakidején szívesen meghallgattuk itt a Házban. Most is elfogadjuk az álláspontját és éppen ezért azt mondjuk : nagyon helytelen dolog az, hogy a politikai szervezkedést a föld felszínéről a föld alá akarják kényszeríteni; hibás és helytelen az a törekvés, amely szuterénokfoa, pincékbe, a föld alá akarja vinni a politikai szervezkedést. Kérdeni a távollevő (miniszter urat, ihogy vájjon az állanirezon szempontjából nem sokkal jobb-e, nem sóikkal bölcsebb-e és nem sokkal szükségesebb-e az, hogy a politikai gyűlésieket nyíltan tartsák meg, hatósági közeg jelenlétében s annak ellenőrzése 'mellett, hogy ez jelentéseit megtehesse, hogy tehát a belügyminiszter úr úgyszólván minden gyűlésen jelen legyen kiküldöttei által és így ellenőrizze azt, hogy azok a szempontok, amelyekért annakidején a törvényt hoztuk, csakugyan érvényesülnek-e. Ehelyett a mai rendszer ennek a valósággal sej trendszerű szervezkedésnek nyitott tovább utat, éppen ezért mi ezt a rendszert továbbra is helytelennek: tartjuk. , • ', De látjuk, t. Ház, hogy egyoldalúan történik a gyülekezési jog kezelése. Itt van a kezemben egy-két adat. Meg kell állapítanom, le kell szegeznem, hogy semmiféle világnézeti tendencia nem nyilatkozik meg ebben az egyoldalú kezelésben. Itt van például a kezemben a szociáldemokrata párt újságja, amely arról