Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

Az országgyűlés képviselőházának $78. künk nincs mólunkban ellenőrizni, hogy mit kap a lóegykéz a külföldre kiszállított lovakért, tényleg van-e 400—600 pengő különbség, mint aihogyan (hallani lehet. Kívánatos lenne, hogy ne a lóegykéz, hanem a gazda kapja meg a külföld által fizetett magasabb árat.« Természetes dolog, hogy amikor az árak kérdésében ekkora az egyenlőtlenség a belföldi ár és az exportárak között, megindult a vita a gazdák között és — ismétlem — azt is természetesnek tartom, hogy a bírálat kapcsán talán olyan jelenségek is felmerülnek, amelyek nem kívánatosak. T. Ház! Hadd vonjam le röviden ennek a most előterjesztett néhány adatnak a konzekvenciáját. Számos kis egzisztencia számára ma ez a legfontosabb kérdés, (Ügy van! a baloldalon.) de a nagyobb gazdaságok számára is mérhetetlenül fontos. Az adót, a vagyondézsmát meg kell fizetni a csökkenő állatárak mellett is. Most a tavaszi gazdasági munkára készpénzre van szükségük a gazdaságoknak, anyagi erőforrásokat kell megnyitniuk, de ma má3 jövedelmi és bevételi forrás, mint az állateladás, a gazdák számára biztosítva nincs. Sokkal fokozottabban áll er természetesen a kisgazdaságokra. Az w egyéni îbajofkon túl azonban az egész mezőgazdasági termelés, illetve r állattenyésztés visszafejlődésére és viszszaesésére t vezethet az, ha ez a helyzet továbbra is így fennáll. (Ügy van! a baloldalon.) Az állattenyésztés fejlődését nagymértékben befolyásolta az elmúlt évek során is az a bizonytalanság, amely az értékesítés területén . fennállott s az az ingadozás és. hullámzás, amelyet láttunk az elmúlt esztendők során. Kérdem a miniszter úrtól, hogy a termelés biztonságának megteremtése nélkül milyen alapot vetünk az annyira szükséges és már a kapukat döngető reformok alá? Hogy maguk a gazdák ebben a kérdésben hogyan gondolkoznak, átfogó szempontból, hadd olvassak. fel erre vonatkozólag is az egyik levélből néhány mondatot. (Olvassa): »Nem kell külön fejtegetnem ennek a kérdésnek mindenre kiható súlyos következményeit, de azt a legegyszerűbb ember is tudja az ország bármely részében, hogy a várva-várt reformokkal kapcsolatosan hiányzik a gazdasági megalapozottság előkészítése. Magyarország nagyrészben mezőgazdasági foglalkozású ország, így az ország polgárainak boldogulása az összes egyéb foglalkozási ágakban is a mezőgazdasággal kapcsolatos, mondhatni, hogy abból indul ki, és ha itt baj van, az kihatással van nemcsak az ország mezőgazdaságból élő polgáraira, hanem végeredményben a magyar állam egész egyetemére.« N T. Ház! Ennek az egész kérdésnek vannak és lesznek szociális kihatásai. Itt a Házban számtalanszor beszéltünk, beszéltein magam is a mezőgazdasági munkabérkérdés rendezésének sürgős szükségességéről. Az állam felállított különböző szociális követelményeket, még pedig nagyon helyesen, a birtokosokkal, különösen a nagybirtokosokkal szemben, de minden józan ember tisztában van azzal, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének bizonytalansága, vagy csökkenése esetén ezekre a szociális feladatokra és ezekre a reformokra, a kellő anyagi fedezet majd hiányozni fog. {Úgy van! a baloldalon.) Hiába hozunk be kényszerítő rendszabályokat, ha a gazdaságok anyagi fedezet hiányában képtelenek lesznek, ezeknek a feladataiknak megfelelni. Már eddig is emelkedett a gazdaságok lése 1939 március 8-án, szerdán. 203 adó- és szociális terhe és éppen ezért kétszeres fontosságú dolog, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés, hanem az egész államháztartás, egész közgazdasági életünk szempontjából is valamely biztonságot teremtsünk az értékesítés területén. Engem a legjobban az érdekel, hogy a miniszter úr ebben a tekintetben mit tud mondani a jövendő szempontjából a magyar gazdák felé. T. Ház! Nem kérdem a miniszter úrtól azt, hogy tudatában van-e ennek a mai helyzetnek. Ezt természetesnek veszem és ez alól a felelet adási kötelezettség alól a miniszter urat fel is oldom, mert hiszen egészen természetes dolog, hogy az ország földmívelésügyi minisztere a maga szervein keresztül elsősorban tájékozódik az egész helyzetről. Konkrété megkérdezem azonban a miniszter urat, hogy a Jövő szempontjából hogyan látja ennek a kérdésnek alakulását. Másik kérdésem pedig az, hogy a mai majdnem elviselhetetlen helyzetben a miniszter úr milyen konkrét intézkedésekkel és beavatkozással óhajt segíteni a magyar állattartó és állatnevelő gazdatársadalmon és a kisembereken? Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Mivel hasonló témáik őriben még íkét interpelláció van a miai napon bejegyezve, tisztelettel kérem, [méltóztassék hozzájárulni, hogy majd azoknak elhangzása, után együttesen adhassam meg a választ Tildy Zoltán képviselő úr interpellációjára. (Helyeslés.) Elnök: A Ház a földmívelésügyi miniszter úr bejelentését tudomásul veszi. Következik Meizler Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a belügyminiszter úrhoz a gyülekezési és egyesületi jog terén mutatkozó aránytalanságok tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrnak és a m. kir. .belügyminiszter úrnak. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak és a belügyminiszter úrnak arról, hogy a gyülekezési és egyesületi jog gyakorlása terén aránytalanságok és visszásságok mutatkoznak? • , Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr es a m. kir. belügyminiszter úr ezeket az aránytalanságokat és visszásságokat megszüntetni, egyesületek közgyűlését és a parlamentben képviselt minden politikai pártnak gyűléseit engedélyezni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Ház! Interpellációm tárgya az, hogy á gyülekezési és egyesületi jog terén és annak gyakorlása terén (bizonyos aránytalanságokat és visszásságokat tapasztaltam és ezeknek a megszüntetését kértem a belügyminiszter úrtól. Sajnálom, hogy a belügyminiszter úr annak ellenére nincs jelen, hogy interpellációmat már az előző kormány ideje alatt is bejegyeztem, tehát már több, mint másfél hónap óta szeretnék a miniszterelnök úrtól vagy a belügyminiszter úrtól erre a kérdésre választ kapni. T. Ház! Ismeretes, hogy annakidején a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban voltak bizonyos olyan események, aemlyek magukat a politikai pártokat arra a bölcs és hazafias belátásra vezették, hogy azalatt az^ idő alatt politikai gyűlésengedélyeket ne kérje-