Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-378

200 Az országgyűlés képviselőházának 378 népesedett-e', amit mint szocialista nem fogadok el, feleletem kettő lehet- Az egyik kiút: >ai háború. Aki csak egy kicsit, csak egy hajszálig is híve az emberi civilizációnak, az minden politikai ellentéten felül és túl nem kívánhatja azt, hogy ez a« öreg világrész évezrediek 'belső tusai után végképpen a pusztulás örvényébe vesse magát. Akkor pedig nem maradhat egyéb, miaut a települési helyek és a nyersanyag-források új elosztása világméretekben, nemzetközi akció révén megfelelő

1 tőkefedezettel, állami garanciává]) a szier/vezbtt, a szociálpolitikailag alátámasztott kivándorlás tekintetében. Az egyetlen mód, az egyetlen lehetőség és aiz egyetlen igazán nagyvonalú megoldás ez, amelynek keretén belül a moist felgyülemlett feszültségek mind levezethetők. Addig pedig egyet lehet tenni: Éljünk itt, ezen a darab földön mi magyarok szerényen, szegényen, de egyetértésben. Nines más út, meggyőződtem róla. Kerestem és keresem a kiutakat. Egyéni kivándorlás. Itt-ott bizonyos fokig, bizonyos miértékig megvan rá a lehetőség, de nagyarányú kolonizáció s tevékenységre, r tömegfkivándorlásra sehol sincs sem lehetőség, sem komoly szándék, erre nem mutat semmi. Önök meg fogják szavazni ezt a javaslatot. Nekem nem feladatom, nem kötelességem, hogy ebiben a tekintetben különben is reményteler /módosító indítványokat nyújtsak be. Nem is teszem, de kötelességemnek érzem, hogy megszívlelésül néhány gondolatot az illetékes miniszter uraknak, a miniszterelnök úrnak, az igazságügyminiszter úrnak, az államtitkár úrnál' mégis figyelmébe ajánljak, mert talán túlzó

1 lelkiismeretességből úgy érzem, hibát követr el, ha ezeket el nem mondanám. Kapcsolják ki ennek a törvénynek rendelkezései alól a tíznél kisebb létszámú vállalatokat, mert ez felesleges, oktalan üldözés, ezek nem olyan munkahelyek amelyekre varainak jelentkezők. Tolják ki a végrehajtás határidejét 4—5 esztendőről 10 esztendőre, semmiféle sérelem ebből nem származik. Gondoskodjanak mezőgazdasági és ipari ingyenes átképzésről az állásukat vesztettek számára és szervezzék meg, ahogy lehet, a más munkaterületen való elhelyezkedést. Gondoskodjanak arról, hogy a legkirívóbb igazságtalanságai és abszurditásai az arányszámoknak legalább aibban az értelemben kiküszöböltessenek hogy a 2—300 pengős havi fizetés ne vétessék számításba aiz arányszám megállapításánál, mert ma az a helyzet, hogy még a törvényesen megállapított minimumokat sem kaphatják meg a zsidó vallású alkalmazottak, úgyhogy azt kérdik tőlem, hogy mi erősebb, a törvény, vagy az ugyancsak törvényerejű fízetésmegállapító bizottsági határozat. Gondoskodjanak arról, hogy felemelt felmondási és végkielégítési járandósághoz jussanak a 40 évnél idősebb korban leépítettek, amennyiben fizetésük 1000 pengőt nem halad meg. Gondoskodjanak larról, hogy válságj árad ékként a rokkantjáradék dupláját kapják meg a társadalombiztosításon keresztül azok, akik 45 éves életkoruknál ^idősebb korukban kerültek a leépítettek közé, tehát másutt való elhelyezkedésük lehetetlen. Gondoskodni kell arról, hogy a fiatalabb ak^ viszont hiánytalanul visszakaphassák befizetéseiket, mert egy társadalmi szerencsétlenségen a szociális biztosítás nem profitálhat. Gondoskodni kell arról, hogy valami külön alap létesüljön a törvény áldozatainak rendszeres támogatására még akkor is, ha e külön alap létesítése érdekében a tehetős, a vagyonos, a nagyobb jövedelmű tár. ülése 1939 március 8-án, szerdán. sadalmi osztályokra külön áldozatokat kell hárítani. Elmondtami ezeket nem nagy pozitív reményekkel, de mert szeretem a konkrét, a konstruktív, a reális megoldásokat, amennyire ezek egyáltalán elképzelhetők. T. Ház! Szándékosan nem beszéltem a törvényjavaslat közjogi rendelkezéseiről. Nem beszéltem azért, mert noha esetleg az ajándékválasztójog kellékeivel, mint törzsökös, régóta itt élő, ha úgy tetszik, »idegen«, rendelkezem, olyan helyzetben, amikor a végre nem hajtott, az elszabotált első számú zsidótörvény a gyerme kern kezéből már kiütötte a munkaszerszámot, amikor engem megfosztanak attól a lehetőségtől, hogy társaim bizalmából a23-ik évben is betol thessem azt az érdekképviseleti vezető tisztet, amelyet eddig betöltöttem, — akkor nem leszek hajlandó kegyek után szaladgálni és a kenyértelenség után még az ajándékjog morzsái után nyúlni. Azt hiszem, hogy ez az egész vonalon így lesz. (Vázsonyi János: Szerződtetik a csirkefogókat és elbocsátják a becsületes embereket.) - ' Elnök: Vázsonyi képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Kertész Miklós: Hiszen önök azokat bántják meg, azoknak a szájából veszik ki a kenyeret, akik a legtörzsökösebbek, akik a legkevésbbé vádolhatók azzal, hogy frissen beszivárgottak, akik még a gondolatát is sértőnek tartják, hogy itt az asszimiláltság, vagy a nem asszimiláltság szempontjai egy másodpercig is felmerühessenek. En ' nem érzem egyéni tragédiának, ami itt történt, én a kollektív tragédia részesének érzem és tudom magamat és vállalom a sorsközösséget azokkal, akik hasonló sorsnak a részesei, nem társadalmi katasztrófából, csak 'helytelen, ^ rossz és bűnös politika következtében. En még azt sem mondom, hogy itt valamilyen gyűlölködés, nem tudom, milyen hadjárat van, én csak azt mondom, ha jogtalanná tettek és kitaszítottak, hogy az én hazám beteg. (Ügy van/ a saélsőbaloldalqn.) Az én hazám beteg, de meg fog gyógyulni. Ki fog gyógyulni azokból a súlyos gazdasági, szoeiális, politikai bajokból,, amelyekben évtizedek óta szenved. Ki fog gyógyulni ama kuruzslás ellenére, amely most a betegágyánál történik. Ki fog gyógyulni abban a pillanatban, amikor azok jutnak a közélet fórumain döntő és intéző hatalomhoz, akik ebben az országban minden munkának végzői és az ország tartóoszlapai: a magyar munkás és a magyar paraszt. Addig pedig a kuruzslók iránti mélységes bizalmatlanságból a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkön úgy határoztunk, hogy az interpellációkra ^12 órakor térünk át. Ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 9-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? flgen!)

r . A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Következnek az interpellációk. Az első Tildy Zoltán képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt fel-. olvi'^ni. Gaal Olivér jegyző (olvassa): „1. Van-e tudomása a miniszter úrnak az