Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-377
Az országgyűlés képviselőházának 377. ülése 1939 március 7-én, kedden. 167 voltak az egyház szempontjai, nem téveszthetnek meg. Mi tudva tudjuk azt, hogy Olaszországban sokkal radikálisabb fajvédelmi törvény van, (Esztergályos János: Ugyan kérem!) pedig a Quirinál sokkal közelebb van a Vatikánhoz, mint a budapesti királyi Vár, és ott az egyház még sem emelt az ellen a radikális törvény ellen semmi gátat. Idézni voltam bátor a bizottsági tárgyalás alkalmával Gemelli pápai kamarai elnöknek, e világi katholikus tudósnak az álláspontját, aki azt mondotta, hogy Krisztus gyilkos népének természetes büntetése a diaszpóra, a szétszóródás, és ő mondotta azt is, hogy az oltár, a vér, a fegyver és a történelem el bonthatatlan egységjben áll Olaszországban. Mi ismerjük és tudjuk Prohászka Ottokár felfogását ebben a kérdésben. (Esztergályos János: Az egyház sohasem terjeszthet gyűlöletet!) Gyűlöletet nem, de védelmet igenis folytathat s valószínűleg tudja Esztergályos képviselőtársam is, hogy nemcsak az imádkozó Krisztust kell nekünk utánoznunk, de a korbácsot ragadó Krisztust is, aki kiverte a templomból a kufárokat. (Vázsonyi János: Az ma is helyes volna! — Esztergályos János: Helyes volna ma is! — Mojzes János: A kufárokat ki kell verni!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni! (Rajniss Ferenc közbeszól.) Most kértem a képviselő urakat, hogy szíveskedjenek a közbeszólásoktól tartózkodni, Ra jniss képviselő úrtól is ezt kérem. Meizler Károly: T. Ház! Szívesen látnánk a kormány részéről megfelelő és a fajtisztaságot védő intézkedéseket, de sajnos, ez a törvényjavaslat erre sem nyújt semmiféle lehetőséget. Félmegoldásoknak a gyűjteménye ez a javaslat, de semmiesetre sem végleges és tökéletes megoldás. Sokszor hallottuk emlegetni a baloldali padsorokból azt, hogy ez a törvényjavaslat embertelen és kommunisztikus, (Esztergályos János: Ügy van!) vérengző, amely a zsidóságot lehetetlenné teszi, megélhetésében, egzisztenciájában tönkreteszi. Mondhatja valaki, hogy ez talán túlzás. Dehogy, ez nem túlzás, csak nem igaz. Ez a helyzet, mert nézzünk végig, hogy milyen további anyagi, jövedelmi vagy állásbeli leht;tőségek állnak ma is a zsidóság rendelkezésére? Méltóztassék megnézni, vájjon például az iparengedélyeket megszaporítja-e ez a törvényjavaslat 1 ? Meggátolja-e, hogy a kereskedő kereskedő lehessen, az iparos iparos lehessen? Aki idáig iparos vagy kereskedő volt, attól a törvényjavaslat nem veszi el ezt a lehetőséget, távolról sem. (Esztergályos János: Csak majd a jövőben nem adnak iparengedélyeket!) 216.000 önálló iparos van az országban. Ezek közül 24.000 volt a zsidó, tehát 12 százalék, de nem egyformán oszlott meg az egyes foglalkozási ágak között. A kőmíveseknél, az ácsmestereknél, ahol komoly munka van, természetesen 1—2 százalék yolt az arányszám^ viszont a szállodásoknál, vendéglősöknél és a pékmestereknél 22 százalék volt az arányszám. A törvényjavaslat eredménye tehát csak az lesz, hogy a zsidóság arányosan fog eloszlani az egyes iparágakban, a másik peclig az, hogy majd valami területi kiegyenlítődés fog bekövetkezni. Budapesten ugyanis 100.000 önálló iparos van. Ez 30 százaléka az itt élő iparosoknak. Vidéken nem_ ilyen nagy a zsidóság arányszáma, tehát majd a vidékre fognak többen elköltözködni, ami nem jelenti azt, hogy egzisztenciájukban tönkre vannak téve, — távolról sem — csupán arányos elhelyezkedést fog a törvény biztosítani. Azután itt Budapesten 30 százalék az iparágakban a zsidók aranyszáma. Ha évente 3 százalék kihalásra számítunk, akkor pontosan 25 év múlva hajtják végre a törvényt, szóval 25 év múlva érünk el oda, hogy több lehetőség nyíljék a keresztény iparosok és kereskedők számára. Most akarunk mi változást, vagy 25 év múlva akarunk változást? A mi tömegeink odakint dörömbölnek a parlament kapuján, radikális változást akarnak a saját sorsukban és mi itt ígéretet, váltót adunk nekik, hogy majd 25 év múlva a ti sorsotokon is segítünk egy kissé. T. Ház! Tessék megnézni, hogy mennyi lehetőséget nyújt még- a továbbiakban ez a törvényjavaslat a zsidóknak. A zsidó betársulásának, a strómannrendszernek ezer módja van és így igenis indíthat még vállalatot zsidó. Egy strómann iparengedélyével és a saját pénzével ezer módon megtalálhatj EL ci lllclfíci érvényesülését. Kérdezheti valaki, hogy mi ebben a törvényben tehát a változás. Az, hogy keresztény ember kap csak ezután iparengedélyt? Ezzel még adunk egzisztenciát a keresztény embernek? Dehogy! Iparengedélyből éppen úgy nem lehet megélni, mint egy hold pusztán adott földből, ahhoz tőke, szaktudás és sok minden más kell. Tudnunk kell azt, hogy az ilyen gyors ütemben átképzett iparos- vagy kereskedőember sohasem fog tudni igazi konkurrenciát jelenteni a 'zsidók számára, mert a zsidóknak hallatlan összeköttetéseik, pénzforrásaik, kölcsöneik, stb. nagy lehetőséget nyújtanak arra, hogy minden konkurrenciát letörhessenek. Nemcsaík nem segít tehát ez a törvény ma, hanem még arra is lehetőséget ad, hogy a zsidók új kereskedéseket nyithassanak és új iparvállalatokat alapithassank, mivel ezt csak ott korlátozza a törvény, ahol már 6% a zsidóság. Mivel pedig egyes helyeken nincs meg a 6°/o, így tehát módot ad a törvény arra, hogy új iparengedélyeket kaphassanak a zsidók. Egyelőre élni is fognak ezzel a joggal és egész biztos, hogy a törvényjavaslat értelmében szaporodni fog az önálló zsidó ipari és kereskedői exisztenciák száma. (Esztergályos János: Csak legyen, aki adjon nekik iparengedélyt!) T. Ház! Kérdem, ihozzányúl ez a törvényjavaslat komolyan a már meglévő moziengedély ékhez? Nem! Öt évig prolongálja a jelen helyzetet, pedig Budapesten J17 mozi van zsidó kézben, 49 pedig társíts viszonyban. Éppen a legnagyobb mozik vannak zsidó kézben. Mi a helyzet az orvosoknál? Az 54 5% zsidóság továbbra is megmarad a magánorvosok között, úgy, mint az ügyvédek körében a 49"2°/o. Egyetlenegy percentet sem vesz el ez a törvényjavaslat. Es kérdem, vájjon milyen mértékben nyúl a zsidó földbirtokhoz a törvényjavaslat? Olyan m ért ékben -e, mint az olasz vagy a német törvény? Távolról sem. Olaszországban még a nagyobb iparvállalatok telkeit is elveszik a zsidótól. Igaz, hogy nálunk módot ad a javaslat arra. hogy birtokpolitikái célokra a zsidók földjét igénybe lehet venni, azonban a javaslat erre csak módot ad, de nem rendeli el ezt imperative. A kormány végrehajtásától függ majd ez, hogy ezzel a lehetőséggel él-e. Sajnos, \
