Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-374

100 Az ország gyűlés, képviselőházának 87. szántul a nemzeti szocialisták magyar ruhában jártak és a belügyminiszter úr ezt a magyar ruhát huzattá le róluk. Könyörögve kértem akkor a belügyminiszter urat, hogy béküljön ki a kegyelmes asszonnyal, mert a kegyelmes asszony propagálja a magyar ruha viselését, a miniszter úr pedig lehuzatta embereimről a magyar ruhát. Könyörögtem, hogy béküljön ki, mert különben ebből megint családi tragédia lesz. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Azóta már kibékültünk! — Nagy derültség.) Ami most már a Magyarság betiltását illeti, csodálkozom, hogy a belügyminiszter úr azt mondta, hogy én nem állítottam valót. Itt van a kezemben a Nemzeti Bank alapszabályának hivatalos kiadása 1938-ból, (Patacsi Dénes: Antikváriumban vette!) amelyben benne van az 1938. évi XXV. te. (Nagy zaj. — Elnök csenget. — Gr. Festetics Domonkos: A Házban is bejelentették, csak a képviselő úr nem volt je len, úgylátszik!) Ez az új törvény alapján készült alapszabályokat közlő hivatalos kiadás és szószerint olvastam fel, amit felolvastam. Csodálkozom, hogy a belügyminiszter úr újabban már a törvényeknek sem hisz... (Nagy zaj jobb felől.) Elnök: Csendet kérek! Hubay: Kálmán: Csak ezeket akartam elmondani a belügyminiszter úr válaszára, amelyet természetesen nem veszek tudomásul. (Br. Vay Miklós: Több előadást nem tartunk! — Derültség. — Boczonádi-Szabó Imre: Finita la eommedia!) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Hubay Kálmán képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációjára a belügyminiszter úr által a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen! — Rátz Kálmán: Hogyne! Hogyne! — Derültség.) A Ház a választ tudomásul vette. Felteszem most a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak Rátz Kálmán képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni? (Igen! — Rátz Kálmán: Hogynel Hogyne! — Derültség.) A Ház a választ tudomásul vette. Felteszem végül a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak Hubay Kálmán képviselő úr második, ugyancsak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációjára a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Tolnay-Knefély Ödön képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a selyemgubó beváltási árának felemelése tárgyában. Kérem a. jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasniPorubszky Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy a mostani selyemgubó beváltási ára éppen a fele a 10 év előttinek, s ezáltal selyemgubótermelésünk egyharmadára csökkent? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy a három állami selyemfonóda közül csak a tolnai tud dolgozni, míg a komáromi és a győri gubóhiány miatt üzemen kívül áll, s ezáltal sokszáz munkáscsalád kenyéren kívül van? 3. Hajlandó-e a miniszter úr a selyemgubó beváltási árát a folyó évre legalább a 10 év előtti kg-kénti 2 pengő 80 filléres árra fel4. ülése 1939 március 1-én, szerdán. emelni, s az erről szóló rendelkezést sürgősen kiadni, hogy a sokezer szegényember hozzákészülhessen s így még aratás előtt munkahoz és kenyérhez jusson?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il• leti a szó. Tolnay-Knefély Ödön: T. Ház! Őszintén ! szólva sajnálom, hogy nem tudok politikai szenzációval szolgálni, {Felkiáltások: Hála Istennek! — Egy hang a balközépen! Elég volt ezekből a politikai badarságokból!), de meg vagyok róla győződve, hogy a nemzet egyetemes erdekét jobban szolgálják azok a szerény, igénytelen szavak, amelyeket most elmondani óhajtok, mint azok a politikai szenzációk, amelyek itt elhangzottak. (Ügy van! Úgy van! — Andaházi-Kasnya Béla: Ez a munka!) A selyemguibó Ibeváltási árának felemeléséről vagyok ibátor a t. Ház előtt néhány szót szólni a miniszter úrhoz és végtelenül örvendek, hogy a miniszter úr megtisztelt jelenj létével és meghallgatja azt az interpellációt, amely sokszáz, vagy — mondhatnám — sokezer szegény ember kereseti forrását és életlehetőségét van hivatva ebben az országban biztosítani és javítani. TLSL végignézzíüJí: iaz elmúlt 10 év statisztikáját, akkor iazt látjuk és olvaissuk, hogy nyerssellyemért átlag évente 14 millió pengőt I fizetünk ki. Ha pedig összehasonlítjuk ezt a j selyemgubó árának múlt évben kifizetett öszszegével, a 350.000 pengővel, akkor megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy az ország, mikor a legszegényebb népréteg megsegítéséről van szó, mindössze ilyen szerény anyagi eszközökkel, ilyen iszerény dotációval honorálja j azoknak a munkáját, akik legnagyobbrészt 1 nem képesek arra, hogy elmenjenek napszámba. Nem képesek erre azért, mert vagy öregek, I vagy szegény özvegyasszonyok, vagy gyermeI kek, akik nem képesek a háztól elmenni és így otthon kénytelenek arra törekedni, hogy megélhetésüket biztosítsák. Ne méltóztassanak rossz néven venni, íhogy már most szólok erről a kérdésről, de kénytelen vagyok vele, mert félek, hogy ha később hoznám ide a kérdést a Ház plénuma elé, az idő előrehaladott voltánál fogva a pénzügyminiszter az új költségvetésbe esetleg már lefixírozta volna azt az összeget, amelyet erre a célra szánt és a miniszter úr nem volna abban a helyzetben, hogy javítson ezen az állapoton, amelyen tényleg javítani kell. T. Ház! Ha összehasonlítjuk azokat az öszszegeket, amelyeket a kormány a múltban erre a célra 'fordított és ha megnézzük azokat a beváltási árakat, amelyeket Magyarországon azelőtt fizettek, akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ezek a tételek nagyon csökkentek. Két év előtt 80 fillér volt a beváltási ár, tavaly előtt 1 pengőt, tavaly 1'40 pengőt fizettek a selyemgubó kilójáért, a külföldön pedig, így Franciaországban, Olaszországban és Bulgáriában mindenütt 2 pengőn felüli összeget, több helyen 270—280 pengőt fizettek, sőt külön fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét arra, hogy Cseh-Szlovákiában is 270 pengőt i fizettek a múlt évben. Nagyon furcsán venné J tehát ki magát, ha most a visszacsatolt terüleI ten ugyanolyan árat akarna fizetni a lorj mány, mint amilyet az elmúlt évben a régi : Csonka-Magyarországon fizetett. (Drobni La! jos: Fel kell emelni a beváltási árat!) i T. Ház! Ha arra gondolok, (hogy & selyem-