Képviselőházi napló, 1935. XXII. kötet • 1939. február 24. - 1939. május 4.
Ülésnapok - 1935-374
Az országgyűlés, képviselőházának; 374. jellegű, de személyes támadással válaszolni nekem, éspedig azt mondotta, hogy én a zsidó internáltak, vagyis az államrendészeti szempontból internált zsidók szabadon bocsátását intenzíven követeltem a múlt év szeptemberében, amikor a felvonulás történt, (vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter: Később!) Kijelentem, hogy ez így, ebben a formában tévedés. (Egy hang a jobboldalon: Milyen formában igaz? — Zaj.) Emlékeztetem a miniszter urat a következőkre: Hozzám feljött Sárospatakról Salamon József katolikus apátplébános, feljött a Nep. részéről az ügyvezető s feljött a reformátusok részéről is valaki. (Felkiáltások a baloldalon: A rabbi nem volt olt?) A rabbi éppen nem jött. (Peyer Károly: Miért nem jött a rabbi? Hol voU a rabbi?) Ezek az urak nekem elmondták, hogy ezeket a zsidókat mivel vádolják. Azzal vádolták őket, hogy a csehek részére hadianyagot és pénzt gyűjtöttek. Miként a belügyminiszter úrnak megmondottam és megírtam, — birtokomban van a levél másolata — én azt kértem, hogy ha ezek a zsidók elkövették a hazaárulást és a csehek részére pénzt vagy hadianyagot gyűjtöttek, vagy vei ük a legcsekélyebb egyet-; értésbe bocsátkoztak, akkor tessék őket azonnal az internáltságból kivenni, katonai törvényszék elé állítani és őket főbelövetni. így volt ez. belügyminiszter úr? Feleljen azonnal, hogy így volt-e. (Derültség a jobboldalon.) Feleljen, követelem. (Derültség a jobboldalon.) Követelem, bogy feleljen, így volt-e? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hogyne, így volt, mondta, hogy akasztassam fel őket!) Rendben, van, köszönettel tudomásul veszem és csak egyet kell még hozzátennem. Hogy én, aki egy meglehetősen zsidójellegű kerületnek vagyok a képviselője, a zsidók érdekében egyáltalán eljártam? Méltóztassék az ott ülő képviselő urakat megkérdezni afelől, (Egy hang a jobboldalon: Baj lesz a választásoknál! — Derültség.) hogy ők ugyanezen alkalommal, a múlt év szeptemberében, vagy más alkalommal micsoda ostromnak voltak kitéve éppen a Nep.-szervezet részéről. (Ellenmondások a jobboldalon.) Ne legyünk hipoKratak! (Gr. Festetics Domonkos: De nem jártunk közbe! — Fábián Béla: Miért? Ha ártatlan emberekről volt szó!) Tessék visszaemlékezni a multakra, tessék visszaemlékezni arra, hogy Gömbös Gyula revideálta álláspontját a zsidókérdésben a választások előtt. Tessék visszaemlékezni arra, hogy ebben a Házban önök közt ült velem is együtt Szurday képviselőtársunk s ma is ülnek zsidók odaát. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol? Hol?) Továbbá: tessék visszaemlékezni arra, hogy a nemzeti egység pártja elfogadta és kérte a zsidók szavazatait a választásokon. így volt-e, vagy nem így volt? (Gr. Festetics Domonkos: Sárospatakon? — Hubay Kálmán: Bagoly mondja a verébnek: nagyfejű!) Mindenütt! Kijelentem az, ország előtt a legnagyobb őszinteséggel és nyíltsággal, hogy a választáson Gömbös Gyula intenciói és szavai szerint magam is elfogadtam és kértem zsidószavazatokat és úgy éreztem, hogy amíg én reflektálok ezekre a szavazatokra, addig nekem bizonyos kötelességeim vannak. Amikor azonban a jnyilas-pártba átléptem, kijelentettem, hogy soha többé zsidószavazatra nem fogok reflektálni, ennélfogva velük szemben szabadkezem van. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Mondjon le!) Ne tessék hipokritának lenni. A belütése 1939 márchls 1-én, szerdán, î9 ügyminiszter úr nagyon jól tudja, — tessék megnézni — hogy miféle zsidóügyekben jártam én el. Mások zaftos zsidóügyekben jártak el. nem úgy mint én. (Élénk derültség a jobb oldalon.) Ez a különbség, (vitéz Hertelendy Miklós: Kik azok a zaftos zsidók? ! — Mojzes János: A valutasíberek védői hol ülnek? — Rassay Károly: Állampolgárságot is szereztek egyesek! Most ped^g megszavazzák a nullifikálást! — Zaj. — Elnök csenget.) A különbség köztünk az, hogy nálam ez az eljárás tisztára politikum volt, mert etikai alapon, mondhatnám, egy szomorú kötelezettségen nyugodott, míg másoknál nem egészen így volt ez. Merem mondani az ország színe előtt, hogy hozzám nem tapad semmi sem a zsidóktól, nem éltem belőlük, egyedül a szavazatukat vettem igénybe. Ezekre a szavazatokra azonban nem fosrok soha többé reflektálni. Ez a feleletem erre a vádra. (Zaj. — Baross Endre: Azokról könnyű lemondani!) Elnök: Csendet kérek! A szólás joga most Hubay Kálmán képviselő urat illeti meg a viszonválasz jogán. (Rátz Kálmán: Csak ne beszéljenek olyan sokat a zsidókról! Baj lesz! — Gr. Festetics Domonkos: Maradj csendben! A vezéred beszél!) Hubay Kálmán: T. Ház! Interpellációmban bizonyos kérdések tisztázását kértem a belügvminiszter úrtól. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy a belügyminiszter úr nem felelt ezekre. A párt betiltásának egyik indoka volt a fekete front. Kérdeztem, hogy fogtak-e el az országban egyetlenegy embert, aki a fekete frontnak a tagja volt? Nem kaptam rá választ. Kérdeztem, hogy ki azok személy szerint, akik gyalázkodó röpcédulákat szövegeztek? Kinyomozták-e, hogy kik azok? Csak általánosságban kaptam választ, konkrét választ nem kaptam. Kérdezem, belügyminiszter úr, fogtak-e el röpcédulaterjesztőket? Ha foetak. azok a röpcédulák nem voltak piszkolódok, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem! Például Valasek Gyula röpcédulája nem volt piszkolódó!) A királyi ügyészség engedélyezett egy röpcédulát: »Igazságot Szálasinak« szöveggel. A röpcédula felelős kiadója volt Kollarits József volt miniszteri osztálytanácsos. A következő nap az ügyészségileg engedélyezett röpcédula felelős kiadóját a belügyminiszter úr internáltatta. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Lehet!) T. Ház! A rendvédelmi szervezet — ezt a belügyminiszter úr is tudja — nem volt földalatti szervezet, mert egyenruhája volt. A belügyminiszter úr emberei nagyon jól láthatták például Tamássy táborszernagy, a przemysli hős, hungarista testvérünk temetése alkalmával a rendvédelmi gárdát. Láthatták, hogy az• nem volt földalatti szervezet, hanem egyenruhában ott ment a legénységi küldött ség mögött. (Hovath Zoltán: Tilos az egyenruha!) Amíg az én igen t. Fencik barátom fasiszta fekete frontjáról nem húzzák le az egyenruhát, amíg a volt miniszterelnök úr csodaszarvasairól nem húzzák le az egyenruhát, addig én is ragaszkodom az egyenruhához. (Fábián Béla: Ebben igaza van!) Mérjenek egyforma mértékkel! (Zaj a jobboldalon. — vitéz Hertelendy Miklós: Az nem egyenruha, hanem magyar ruha! Még csak ^ az kellene: lehúzni a magyar ruhát!) Én már megmondtam egyik interpellációmban, hogy a Ti15*
