Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-353

Àfr országgyűlés képviselőházának 353, i dolga! Az majd ^elintézi! Ott van a helye en- j nek!) Ez a rendőrség dolga. Ki kell hallgatni ezeket, mert eddig nem hallgatták ki őket. Mélyen tisztelt belügyminiszter úr, én nem nyugszom meg ilyen könnyen egy magyar ember halálában, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Kérem, én sem nyűg szóm meg!) Èzt a választ nem veszem tudó másul. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tu domásul venni? (Igen!) A Ház a választ tu domásul vette. (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Következik Rajniss Ferenc képviselő úr interpellációja a kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Csikvándi Ernő jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz a Rimamurányi Vasművek r. t. visszaélései tárgyában. 1. Van-e tudomása az összkormánynak a Rimamurányi Vasművek Rt. visszaélései mögött meghúzódó politikai és gazdaságerkölcsi veszedelmekről? 2. Hajlandó-e az összkormány a megfelelő konzekvenciák sürgős levonására s gazdasági vonatkozású törvénveink gvors revíziójára?« Elnök: Rajniss Ferenc képviselő urat illeti a szó. Rajniss Ferenc: T. Ház! Az egyik előbbi interpellációnál abban a kérdésben, hogy ki zsidó és ki nem zsidó, olyan kontroverzia támadt, hogy óvatosságból kénytelen vagyok ebben az interpellációban az ügy zsidó vonatkozásait lehetőleg redukálni és csak olyan kéve set beszélek erről, amennyi feltétlenül szükséges. A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. visszaélései ügyében bejegyzett interpelláció teljes értékű akkor lenne, ha annakidején mondhattam volna el, amikor bejegyeztem, amiben a kormányválságnak nevezett parlamenti válság megakadályozott. Az idő közben elrohant, (Gr. Festetics Domonkos: Bíró Pál is elrohant! — Gr. Pálffy-Daun József: Elsőosztályú lámpavasat neki! — Derültség.) Bíró Pál elutazott Prágába, majd később Amszterdamba, azután hazai levelezőlapihívasra lemondott mandátumáról is. Azt ebben a pillanatban nem tudom, hogy Bíró Pál ellen kiadta-e az ügyészség a kÖTÖzőleveiét, vagy sem. Erre^ a kérdésre is szeretnék választ kapni. (Haám Artúr: Nem sokat használt a keresztvíz!) A mindenható iparmágnás, országgyűlési képviselő, a kartelekkel és trösztökkel, mint szöges drótkerítéssel összefogott nagy magyar vadaskert híres vadőrzője, megfutott Magyarországról, amelynek egyik legnagyobb haszonélvezőié volt, Bíró Pál megfutamodott egy egyszerű vizsgálat elől. Az az iparvezér, aki a Gyosz. hatalmas emlékalbumában a nagvipar erkölcséről írt értekezést, valutasíbolás erkölcstelenségben leledzett hosszú esztendőkön át. Bs az a nagyúr, aki megíratta, magáról: tévedés az. mintha ő zsidó származású volna, mert bécsi kispolgár családból származik, amely ' kis család Luegert tisztelte és tartotta tradíciónak, rávetemedett a galiciai kis zsidóknak atavisztikus hajlamaival űzött valutasíbolásra és megkárosította azt az országot, amelytől kapott pénzt, hatalmat, minden földi jót, magvar királyi kereskedelmi főtanácsosi címet (Egy hang a jobboldalon; Es magyar nemességet?) ' llése 1938 december îû-ên, szerdán. 57 és mandátumot. (Gr. Festetics Domonkos: Bethlen Istvánon alul senkivel sem állt szóba! — Gr. Pálffy-Daun József: Es a legnagyobb szolgálatokat tette a nemzeti szocializmusnak!) A reakiós politikának bőkezű támogatója, az arisztokrata mágnás zsidó ezzel a tettével, de kül önösen a szökésével, durván visszaélt mentelmi jogával és visszaélt a kezébe adott gaz

: dasági hatalommal. Olyan mélységekbe nyitotta meg a szakadékot, úgy szedte le a hályogot a magyar nemzeti közvélemény szeméről, (Boezonádi-Szabó Imre: Azelőtt a hájat szedte le! -— Derültség.) hogy a sürgős tennivalók dolgában legalább tanulságképpen a magyar törvényhozásnak igenis kötelessége intézkedni és a tanulságok alapján az igen radikális következtetéseket levonni. T. Ház! A magyar nemzeti közvélemény a lehető legrosszabb és leglázítóbb formák között értesült erről a páratlanul nagyarányú valutasíbolásról. Amikor már mindenki tudott róla Budapesten, amikor már a hordárok a sarkon megbeszélték egymásközt. hogy körülbelül mennyit vihetett ki Bíró Pál az országból, a sajtó még akkor is mélyen hallgatott. (Br. Vay Miklós: Lepénzelték!) A baloldali és liberális sajtó, amely minden egyes kis jobboldali ügybem minden pletykában meg tudja találni az elsőosztályú botrányt. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) az ország leghatalmasabb, legnagyobb botrányáról két héten keresztül tudott úgy hallgatni hogy a hivatalos jelentést sem adták közre. (Zaj.) Megállapítom, hogy ez a hallgatás a sokat hirdetett sajtószabadságnak a szégyene és veresége • volt Magyarországon, (Üay van! Ügy van! jobfifelől), mert amíg minden kis csipcsup ügyet világnézeti gvalázkodássál felfújtak, és amikor olyan férfiakról volt szó. akik a jobboldal céliait szolgálták, akkor a bíróság előtt és a sajtóban az üggvel semmi néven nevezendő aránvban nem álló pontossággal heteken keresztül hurcoltak meg embereket, most pedig hallgatni tudtak erről a nemzeti veszedelemről, elhallgatták Biró Pál fisrvét, akkor bebizonyították, hofv nekik mire kell a sajtószabadság. (Fussv Kálmán: Art. tartották, bogv hallgatni arany! — Gr. Pálffy-Daun József: Hol volt, a rendőrség akkor, amikor megszökött?) Végeredményben tndta mindenki, hogy a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. úgy a, magyar munkásság, mint pedig az egész magyar élet szempontjából ennek az orsr.áfmak egyik legnagyobb és leghatalmasabb vállalata, amelynek 73 millió penp-ő kimutatott vagvona van papiroson és legalább 250 millió pengő vagyona van a valóságban. T. Ház! Magyarországon a Rimamurányi uralja a nyersvasércet, a Rimamurányi uralja a, baltát, a szeget, a patkószeget, a vasvillát, a szekértensrelyt. szóval mindent, amivel a magyar mezőgazdaság és a magyar kisipar dolgozik. (Üay van! Ügy van!) A Rimamurányi diktálja Magyarországon az árpolitikát a feldolgozó kisiparnak és diktálja a magyar gyáriparnak is. A Rimamurányi a magyar mezőgazdaság külön megadóztató szerve. (Üay van! Ügy van!) A Rimamuránvi a nemzetközi vaskartelnek a tagja s így. Biró Pál politikai és külpolitikai tényező ebben az orsrágban. ,..A Ri m am urányi a Kereskedelmi Banknak az érdekkörébe tartozik, a Rimamurányi a Salgótarjáni Kőszénbányának a fegyvertársa és ezek együtt hárman, 500 milliós vagyont és egymilliárdnál nagyobb összeget jelentő érdé-