Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-353
54 Az országgyűlés képviselőházának 358, ülése 1938 december li-én, szerdán. pisztolyok vannak, de gumibotot sem találtak, legfeljebb egynél, vagy kettőnél a 340 közül, akiket előállítottak. Ahogyan én a magyar rendőrség politikai osztályának hírszolgálatát ismerem, ha egyetlenegy riasztópisKtolyt találtak volna egy hungaristának a zsebében, erről másnap hivatalos jelentés^ jelenik meg, hogy leleplezték a fegyverraktárunkat. (Zaj és ellenmondások jobb felől. ~— Fábián Béla: Szegény, ártatlan hungaristák!) ft a egy békés, tiszteletteljes kérést intézek itt könyörögve a m. kin belügyminiszter úrhoz. Ameddig ennek a rendőrségnek a politikai osztályvezetője Hetényi Imre nyugalmazott főkapitányhelyettes volt, addig itt politikailag folyton zavarok voltak. Nálunk akkor mindig kommunistákat találtak rajtaütésszerűén. Az illetők mindig két perccel hamarabb érkeztek a pártba tagfelvételre jelent kezni, mint a rendőrség. Nálunk kommunista röpiratokat találtak és akkor soha nem nyo m ózták ki ezeknek a kommunista röpiratoknak és ezeknek a rágalmazó röpiratoknak a szerzőit. Állandóan könyörögtem, hogy ezeknek a röpcéduláknak a szerzőit nyomozzák ki végre, mert kénytelen vagyok abban a gyanúban lenni, hogy a Zrinyi-utea környékén van a nyomda. (Zaj.) Amíg Hetényi főkapitányhelyettes úr volt ott, addig állandóan zavarok voltak a nemzeti szocialista mozgalom körül Akkor jött egy másik időszak, Hetényi elment. és egy rendes, magyar, keresztény ember vette át a politikai osztály vezetését, a legnagyobb nyugalomban folytak a politikai események, eltekintve azoktól az erőszakos intézkedésektől, amelyeket a kormány hozott ellenünk. Amióta odaállították Sombor-Schweinitzert azóta megint kezdődnek ezek az események. Belügyminiszter úr, mi egy nagy kibontakozást szeretnénk. Önök a túlsó oldalon jó szándékkal, mi ezen az oldalon, a nemzeti szocialista oldalon szintén igen jó szándékkal. Ezt ne méltóztassanak kétségbevonni. Könyörögve kérem a belügyminiszter urat, tere 1 "' ' sen olyan szituációt a rendőrségen, hoL„ ezek a dolgok ne történhessenek meg. (Rupert Rezső: Az ablakok ne törjenek be maguktól!) Igenis: állítsanak oda egy rendes magyar embert a politikai osztály élére. (Payr Hugó: Jó magyar ember Schweinitzer! Ne tessék gyanúsítani! Van olyan jó magyar ember, mint Ön! — Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Csak egyre akarom felhívni a belügy-, miniszter úr figyelmét. Tekintve, hogy itt nagyon védik Gombos urat, tessék a Schweinitzer-féle zárttárgyalásnak aktáit beszereztetni a törvényszékről, (vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: Miféle zárt tárgyalási) A Schweinitzer-féle zárttárgyalás aktáit annak a nőnek ügyében, aki rálőtt a Rákóczi-téren és miután át méltóztatott nézni az aktát, tessék tükörképet alkotni erről az emberről és tessék intézkedni, mert végre 56 sebesült mégis csak 56 sebesült, (vitéz Keresztes-Fisclier Ferenc belügyminiszter: Ahhoz ugyan Schweinitzernek nem volt semmi köze!) Tisztelettel kérem interpellációm fenntartása mellett a megfelelő intézkedéseket. Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. yitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Legyen szabad mindenekelőtt ennek a tüntetésnek tényállását lehető röviden és szárazon ismertetnem a t. Képviselőházzal. A december 1-ét megelőző napokban nagyon sok oldalról jutott a rendőrség tudomására, hogy az úgynevezett hungarista mozgalom december 1-én nagyarányú tüntetésekre készül. Nem bizalmas utakon jutottak ezek a tények a rendőrség tudomására, hanem azért, mert a t. képviselő úrnak gárdája jó magyar összeesküvők módjára, nyíltan az utcán (Derültség.) és azokban a külvárosi lebujokban, ahol ezek az elemek tartózkodni szoktak, hirdette, (Hubay Kálmán: Nincs is semmi titkolni valónk!) hogy »kiparancsoltak bennünket az utcára elsejére«, »elsején át fogjuk venni a hatalmat«. (Hubay Kálmán: Ugyan, belügyminiszter úr! Revolver nélkül, egy pár gumibottal? Dajkamese ez, belügyminiszter úr! — Nagy zaj.) T. Képviselőház! En ezeket a dolgokat — mint mindig — ezúttal is a maguk kellő értékére szállítottam le, mert tisztában voltam azokkal a metódusokkal, amelyekkel a t. képviselő úr pártja a blöffök terén dolgozni szokott. (Derültség a jobboldalon. — vitéz Benárd Ágost: íűz az igazság! — Zaj. — Hubay Kálmán: Miniszter úr, nagy dolgok lesznek még ebből a -»blöffbői«! — Rupert Rezső: Ez is blöff! ~ Györki Imre: Ez is újabb blöff! -- vitéz Benárd Ágost: Nem, ez fenyegetésH Kénytelen voltam azonban ezúttal a dolgot mégis komolyabban venni, mert minden óldalról az az értesítés futott be több napon át a rendőrséghez, hogy a párt vezetőség összes szervei kiadták az utasítást, hogy »elsején este minden ember az utcára«, előre meghatározott és kidolgozott terv szerint. T. Képviselőház! Ezek után, azt hiszem, senki sem fog azon csodálkozni vagy megütközni, Hogy a rendőrségnek megfelelő készenléti intézkedésekre adtam utasítást. (Éelyeslés és taps a jobboldalon.) Elsején este 7 órakor konstatáltatott az, hogy ezek az elemek különösen a Nagykörút környékén egyenként, párosával szivárognak bizonyos előre meg jelölt helyek felé és amikor kellő számban ösz szejöttek, akkor egy adott jelre csoportosul tak, tömeggé váltak az utca közepén és el kezdték a maguk megszokott módján a tüntetést. A rendőrség oszlásra szólította fel őket. A lefolyt események, azt bizonyították, hogy ottj ahol ez az összeverődött tömeg a pillanatnyilag jelenlevő rendőri erővel szemben gyöngének érezte magát, azonnal feloszlott, szétszaladt és iparkodott* máshol újra tömeggé csoportosulni. Ott ellenben, ahol ez a tömeg eléggé erősnek érezte magát arra, hogy a rendőri erőivel szembeszálljon, az oszlási parancsnak nem engedelmeskedett, sőt támadólag lé, pett fel a rendőrséggel szemben, és ezt ki emelem itt: a náluk lévő < gumibotok, boxerek, ; vasbotok és egyéb hasonló eszközök segítségével egyenesen nekitámadtak a parancsot teljesítő rendőrségnek, (vitéz Benárd Ágost: Na!) Innen van az, hogy nemcsak a tüntetők vagy zavargók között, — mert inkább zavargásnak, mint tüntetésnek lehet a múltkori esetet nevezni ~— nemcsak azok között voltak sajnálatra méltóan sebesültek, hanem igen számos^ esetben szenvedtek sérüléseket részint ütő-, részint szúróeszközöktől a rendőrség tag jai is, (Felkiáltások jobbfelől: Hallatlan!) Szerencsére ezek a sérülések nem voltak túlsúlyosak. (Hubay Kálmán: Nem! Például májrepedés! — Mojzes János: Összetörték keresztény üzletek kirakatait!) Ilyen esetekben, amikor a tömeg az osz látó parancsnak nem engedelmeskedett és támadólag lépett fel, természetes kötelessége volt a rendőrségnek; hogy a legerélyesebbeu 1 hajtea végre a parancsot és megszüntesse a
