Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-353

Ai országgyűlés képviselőházának S53. tüntetést. Minden ilyen esetben, amikor a tö­meg ellenállást tanúsított, egyúttal nekiment az ott közel található kirakatoknak, autóknak stb. és azoknak ablakait is beverte. (Fel­kiáltások jobb felöl: Na!) Ha, a képviselő úr ezi békességes szándékú tüntetésnek nevezi, akkor nem tudom, hogy én mit nevezhetek lázadás­szerű zavargásnak. (Rupert Rezső: Ilyen za­vargást a parlamentben nem lehet védel­mezni!) Ez kérem a rövid tényállás. Azt hiszem, hogy e mellett a tényállás mellett a rendőr­ség magatartását senki joggal nem kifogásol­hatja. {Felkiáltások a jobboldalon: Éljen a rendőrség! Éljen a belügyminiszter úr!) A képviselő úr ezzel a rendkívül sajnála­tos esettel kapcsolatban, amelynek megtörtén­téért kénytelen vagyok a felelősséget azokra a vezetőkre hárítani, (ügy van! 11 gy van! Taps a jobboldalon és a középen.) akik az embereket az utcára dirigálták, (Zaj a balközépen.) fel­említett itt egy esetet, ennek a szerencsétlen, szegény Bakos Mátyásnak esetet. (Halljuk! halljuk!) Legyen szabad a tényállás teljes tisztázása végett ezt az esetet is ismertetnem a bizonyítékok és a nyomozás eredménye alapján. Bakos Mátyás és valami Kis Ferenc nevű barátja 1-én éjjel kocsmáztak Budapesten. Nem tudom, hány vendéglőben fordultak meg, de kétségtelen, hogy mindketten nagyon ittas ál­lapotban iparkodtak, úgylátszik hazafelé, a Rákóczi-úton éjjel 1 és 2 óra között, tehát lé­nyegesen később azután, amikor már a tün­tetések befejeződtek. (Rupert Rezső: Mégis ki­bérlik a maguk hősének!) Kis Ferencen hosszú télikabát volt, télikabátja zsebében pedig re­volver volt. Télikabátja zsebe keresztülszakadt és a revolver a térdét verte. Ugylátszik, ezért tartotta indokoltnak azt, hogy lenyúljon és ki­kotorássza zsebéből a revolvert. A revolver ezen müvelet közben elsült, és a golyó keresz­tülment ennek a szerencsétlen embernek tüde­jén. Másnap meghalt. Hogy ez így van, azt a következők bizo­nyítják. Először Kis Ferenc spontán tett töre­delmes vallomást, akit barátja iránti részvét és lelkiismeretfurdaiás vitt arra, hogy az egé­szet feltárja. Másodszor: a télikabáton határo­zottan konstatálható a golyó okozta nyílás és a pörkölés, amit ez a lövés ott előidézett. Ez tehát a második bizonyíték. Az iránt tehát, hogy ez a dolog így történt és hogy ez az ügy azzal a tüntetéssel semmi összefüggésben nin csen, semmiféle kétséget sem lehet támasztani, a t. képviselő úr ezt éppen olyan jól tudja, mint én és éppen olyan jól tudta akkor is, amikor lapjában ismételten és ismételten úgy akarta feltüntetni ezt az esetet, mintha ez a szerencsétlen ember a rendőrség brutalitásá­nak és túlkapásának lett volna áldozata. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Hal­latlan! — vitéz Benárd Ágost: Szabad ezt? Szégyen!... — Hubay Kálmán: így nem vi­selkedik magyar ember, mint ön, képviselő úr! — Zaj a Ház minden oldalán.) En nem tudom ezt a jelenséget másnak tulajdonítani, mint annak, hogy a képviselő úrnak és a mögötte álló embereknek sürgősen vértanúra van szük­ségük. (Ügy van! Ügy van!) En nem fogok nekik sürgősen vártanúkat szállítani. (Hubay Kálmán: Szóval legközelebb nem kap a rendőr­ség utasítást arra, hogy fegyvertelen embe­rekkel szemben puskatussal lépjen fen — Zaj. - — Elnök csenget.) T. képviselő úr, én nem aka : rok ezzel a -kérdéssel kapcsolatban politikai ülése 1938 december 14-én, szerdán. 55 kérdésekkel foglalkozni, de ezzel a Bakos Má­tyás-féle esettel kapcsolatban, illetve a képvi­selő úrnak és pártjának a Bakos Mátyás-féle eset kapcsán tanúsított magatartásával kapcso­latban, azt hiszem, kötelességem rámutatni azokra a metódusokra, amelyekkel ez a párt és ez a mozgalom dolgozik. (Ügy van! jobbfe­löl.) A tények tudatos elferdítése, valótlan té­nyeknek konokul valóságként való beállítása, (vitéz Benárd Ágoston: Hallatlan! Szégyen!) a legmerészebb és legvakmerőbb rágalmaknak folytonos terjesztése, (Ügy van!) minden te­kintélynek, a legfelsőbb tekintélytől kezdve, szándékos aláásása.... (Hubay Kálmán: Nem igaz! Tudatosan állít valótlant a miniszter úr! -Zaj.) Elnök: • Hubay Kálmán képviselő urat rendreutasítom. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Ilyen metódusokkal destruálni, rom­bolni igenis, lehet, de országot építeni nem ie het. (Rupert Rezső: Csak gyújtogatni lehet! — Egy hang a jobboldalon: Le van rántva a le­pel!) Ehhez a metódushoz tartozik az is, hogy a képviselő úr és pártja állandóan és sziszte matikusan támadja és rágalmazza a m. kir rendőrséget és annak tisztjeit. (Felkiáltások jobbfelöl: A legolcsóbb dolog!) Ezek a tisztek a legnagyobb türelemmel és fegyelmezettség' gel tűrtek eddig ezeket a rágalmazásokat. EH kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezek a rendőrtisztek vannak legalább olyan jó ke­resztények, mint a képviselő úr és az emberei, (Ügy van! Ügy van! jobb felöl. — Hubay Kál­mán: Egy részük igen!) Ezek a tisztek & f ke­reszténység parancsát a kötelességteljesítés ben látják s nem a rombolásban és a felfordí­tásban. (Ügy van! ügy van! jobbfelöl.) T. Képviselőház! Itt külön jónak látta at képviselő úr megtámadni a politikai rendőr séghez jelenleg beosztott Sombor-Schweinitzei rendőrfőtanácsost, akinek — megjegyzem — a rendőrség akciójához semmi köze sincsen, mert a rendőrség akcióját a rendőrparancsnok intézi és nem a politikai rendőrség vezetője. En kénytelen vagyok itt kijelenteni, hogy Sombor-Schweinitzer rendőrfőtanácsost a leg­korrektebb és kötelességét kifogástalanul tel­jesítő embernek ismerem és a leghatározottab­ban visszautasítok minden vele szemben el­hangzott inszinuációt. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy ő ma a politikai rendőrségnél működik, ez annak a következménye, hogy a politikai rendőrség vezetője súlyosan megbetegedett és mert az egész rendőrségnél nincsen más em­ber, aki a politikai rendőrség vezetésében tá­jékozottsággal bírna. (Hubay Kámán: Hívják vissza Hetónyit, hogy ketten legyenek! — Egy hang jobbfelöl: Mint amennyien maguk van­nak? — Élénk derültség.) Befejezem szavaimat. Legyen szabad még egyet mondanom. (Halljuk! Halljuk!) Nem akarom a képviselő úr példáját követni és nem akarok jóslásokba bocsátkozni, mert nem szeretem a zöld béka szerepét játszani, (Derült­ség és taps a jobb- és baloldalon. — Zaj. — Elnök csenget.) de egyet a jövőre nézve meg kell mondanom. Ha hasonló esetek előfordul­nak, bármely oldalról, a rendőrség hasonló eréllyel és határozottsággal fogja teljesíteni kötelességét. Kérem válaszom tudomásulvételét. (He­lyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások jobb­felől: De nem él vele!) ^ 10*

Next

/
Thumbnails
Contents