Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
Az országgyűlés képviselőházának Azt mondotta a mélyen t. miniszter úr, hogy tárgyalt a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara elnökével. Ez nem elégíti ki az érdekelteket, a vármegyéket és az érdekképviseleteket. Méltóztatnak ugyanis tudni, hogy a kamara még nem alakult meg, úgyhogy az elnök és az igazgató ma tulajdonképpen esak az adminisztrációt vezeti, tehát ők ma nem tekinthetők a mezőgazdasági kamara törvényes képviselőinek. A Felsödunántúii Mezőgazdasági Kamara elnöke a Felsődunántúli Kamara minden irányban teljhatalmúnak tekinthető megbízottjaként nem volt figyelembevehető. Éppen ez a helyzet az Országos Mezőgazdasági Kamaránál is, mert amennyiben onnét szakvéleményt adtak, azt sem az Országos Mezőgazdasági Kamara adta, hanem annak megalakulása hiányában tisztán és kizárólag alkalmazott szakközegei adták meg, mégpedig rosszul. T. Ház! Az előbb szándékosan kihagytam beszédem böi Győr város küiön érdemeit, melyek azonban szorosan összefüggnek a Felsödunántúii Mezőgazdasági Kamara ügyével. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara 1926-ban Győr város legforgalmasabb útvonalán kamarai székház céljára egy tőiket vett 80.000 pengőért. Ez körülbelül 100.000 pengőjébe van ma a Mezőgazdasági Kamarának. Ehhez a telekvételhez Győr sz. kir, város közönsége 40.000 pengő adománnyal járult hozzá, azonkívül vállalta a tclekértékemelkedési adót, úgyhogy ez&el együtt ma Győr városának a Felsödunántúii Mezőgazdasági Kamiarán a követelése 53.134 pengő és ennek 1926-tól járó kamatai. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának a székház fel nem építése folytán a kötött szerződés szerint ma körülbelül 90—100.000 pengővel kell ezt az összeget visszafizetnie abból a telekből, amelyért ma értékesítés esetén 60.000 pengőt sem kap. A felhozott tény tehát egyrészt azt mutatja, hogy Győr városa áldozatosan résztvett a mezőgazdasági kannára érdekeinek szolgálatában, másrészt pedig azt, hogy nyitottan és figyelmen kívül hagytak olyan kérdéseket, amelyeknek megoldása a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara tagjait, a gazdaközönséget anyagilag súlyosan érdeklik, s Őt véleményem szerint rendkívül nehéz problémák elé is állítják. A földtmívelésügyí miniszter úr kívánságára a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kaamra 1926-ban felállított egy magtisztító telepet. Erre az Okh.-tól 56.000 pengő kölcsönt vett fel, amelyből ma is fennáll 40.000 pengő kölcsön. Most tehát, a likvidáláskor, amikor a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának nincs más vagyona, mint a telek, amely legfeljebb 60.000 pengőért értékesíthető, úgy az anyagi nehézségek s az alkalmazottak ügye előzetes tisztázás s megbeszélés hiányában még igen nagy gondokat fognak okozni. Városom; 17 helyiségből álló bériertet évi 1000 pengőért adott a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának, Győr városa maga is olyan , anyagi áldozatokat hozott, úgy hogy ezek el- | lenében 17 éves intézményétől megfosztása miatt jogosan felléphet nemcsak érdekeinek képviseletében, hanem a mezőgazdasági erdekek megvédéséért is. , . . . Ismételten kérem a földmívelésügyi minise ter urat, szíveskedjék a kérdést a minisztertanács elé vinni és a minisztertanács dönteset ebben a kérdésben kikérni. A két város s az erdekeit vármegyék nem párbajt vívni, hanem I KÉPVISELŐHÁZI N APL ó XXI, 366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. 465 belátást és megértést találni akarnak. A jövőre felkészülés idején nincs szükség közbedobni Eris almáját. Merem állítani, hogy nagyon kevés gazda fog vidékünkről Komáromiba eljárni, ami szakadékot fog jelenteni. Bár kimondottan városi képviselő vagyok, de meggyőződésem szerint egyenetlenség szításával nem lehet agrárérdekeket szolgálni. Hiába van iparunk, hiába van kereskedelmünk, ez az ország elsősorban agrár állam, földjével áll vagy bukik. Tehát a földért, az agrárnépességért, az agrárérdekek megfelelő észszerű védelméért mindent el kell követnünk. A megfelelő védelem pedig az, hogy úgy oldjuk meg a problémákat, hogy abból ne ellenségeskedés, hanem megértés, öszszefogás és teljes népi egység származzék. Ismételten kérem a kérdésnek a minisztertanács elé való terjesztését. Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Mojzes János képviselő úrnak kétrendbeli interpellációja, egyik a miniszterelnök úrhoz a hitbizományi törvény, megváltoztatása tárgyában, a másik a belügyminiszter úrhoz dr. Nagy Gábor nagy baracskai főjegyző fegyelmi ügyei tárgyában. A képviselő úr e két interpellációjának elmondására halasztást kért, amelyet én megadtam. Következik Takács Ferenc képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a mezőgazdasági munkások bérrendezése és családi segélye tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz a mezőgazdasági munkások bérrendezése és családi segélye tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott munkások keresete túlságosan alacsony és nem elegendő ahhoz, hogy a munkások saját maguk és családjuk eltartásáról megfelelően gondoskodhassanak? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, Ihogy a mezőgazdaságban alkalmazott munkások évi bére és részes keresete a legkülönfélébb módon van megállapítva, illetőleg önkényesen alakult ki? (Kölcsey István: Barcelona! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Barcelona! ) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Kéthly Anna: Éljen a spanyol köztársaság! — Esztergályos János: Nincs más gondja, képviselő úrnak? — Zaj.) Esztergályos képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Esztergályos János: A földmunkások nyomorúsága nem fáj önnek? — Kéthly Anna: Nem! — Malasits Géza: Nem fáj! — Esztergályos János: Jellemző! — Felkiáltások a jobboldalon: Éljen Franco!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét továbbolvasni. Esztergályos képviselő urat pedig kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Malasits Géza: Magának a szlovákok adnak majd feleletet erre! — Zaj.) Huszár Mihály jegyző (tovább olvassa): »3. Hajlandó-e a miniszter úr a mezőgazdasági munkások bérét törvényhozási úton rendezni? 4. Tudomással bír-e a miniszter úr arról, hogy a családos mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok milyen nehéz körülmények között nevelik gyermekeiket? 5. Hajlandó-é a miniszter úr törvényjavas71
