Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
Az országgyűlés képviselőházának nek, hogy ott szerzett jogok elkobzása történik sorozatosan, azonkívül pedig hazai oldalról is érkeznek panaszok, hogy ott a Felvidéken a dolgok nincsenek rendben. Panaszkodnak a cseh korona és a pengő értékviszonyának megszabása miatt, (Zaj half elöl.) azonkívül panaszkodnak hazai oldalról többek között arról, hogy ott egy cseh-szlovák üzemnek, az úgynevezett Bata-üzemnek lehetővé tették azt, hogy három és félmillió pár selejtes cipőt a vámszabályok kijátszásával idehozzon és ezzel a magyar iparnak ártson, azonkívül panaszolják, — ez éppen magyar röpirat, a régi Magyarország oldaláról jövő panasz — hogy bizonyos szabálytalanságok történtek ennek az üzemnek letelepedése körül is. (Egy hang a középen: Panasz megrendelésre!) T. Képviselőház! Amikor különösen külpolitikai szemponthói érintik egyes vádak — bármilyen alaptalanok is — a kormányt, mindig az volt a szokás, hogy ilyenkor parlamenti bizottságot küldenek ki. Ki ellen irányul a vád, a panasz? A kormány ellen vagy hatóságai ellen? Tehát habár dicséretes, hogy megcáfolták, illetve cáfolták ezeket a hangoztatott sérelmeket, ez nem jelent autentikus ellenbizonyítást. Éppen azt tartanok szükségesnek, minthogy külpolitikai ízük, külpolitikai vonatkozásuk is van ezeknek a kérdéseknek, hogy küldjön ki a Ház egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amely vizsgálja meg annak a vidéknek az állapotát, mini/ ahogyan a miniszterelnök úr is szándékozik ezt tenni és tette is, (Br. Vay Miklós: Arra van a felvidéki minisztérium! — Zaj. — Elnök csenget.) vegye fel az ott jelentkező panaszokat, vizsgálja meg a sérelmeket és tegyen jelentést a Háznak. (Esztergályos János: Miért kell a felvidéki minisztérium? Nagy-Magyarországon sem volt!) Ha a Háznak ez a bizottsága, amely minden pártból állíttatnék össze, tehát egy ilyen pártatlan fórum, egy ilyen nagy tekintély vizsgálná meg az ottani állapotokat, tenne jelentést az ottani állapotokról és találna esetleg orvosolandó dolgokat is, akkor, azt hiszem, hogy ez olyan autentikus eljá,rás volna, amely azután minden irányban megnyugvásra ós végeredményben is legfeljebb a panaszok orvoslására vezetne, mert hiszen nem húnyha; tunk szemet mi, a trianoni terület képviselői sem azok előtt a panaszok előtt, amelyek egész tömegszámra érkeznek hozzánk a Felvidék népe részéről. (Salkovszky Jenő: Lovat ad a csehek alá! — Mozgás.) Elnök: Kérem, Salkovszky képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot beszédében zavarni. Rupert Rezső: A sérelmek egyikének tartom azt, hogy annak a területnek még mindig nincsen rendezve a népképviselőküldesi joga. Meggyőződésem, hogy erre is szükség van, mert végre is annak a népnek a kezébe kell adni a hatalmat és a lehetőséget, hogy ne kormányinvitálásra vagy a mi invitálásunkra jöjjenek be most már legközelebb annak a vidéknek a képviselői. (Felkiáltások jobbfelol: Megszavazta!) Hiszen nem arról van szó. (Egy hang a középen: Most meg kitessékelni őket!) Egyszer, amikor szüksége adódott, ez a megoldás helyes volt, ez azonban in infinitum fenn nem tartható, annak a vidéknek corpus separatum jellege nem védhető, hanem annak a népnek is meg kell adni ugyanazt a jogot, amivel az ezeréves országban bírt és amivel mi is bírunk, hogy maga mondja meg azt, hogy idővel majd kik képviseljék itt. (Virágh Béla: Megmondotta az elnyomás alatt! — Salkovszky Jenő: Negyvenezer ember választott meg tit366. ülése 1939 január 25-én, szerdán. 459 I kos választással! — Zaj.) Bocsánatot kérek, nem önökről van szó, hanem a legközelebbi alkalomról. (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rupert Rezső: Nem lehet megismételni azt, hogy ha lejár egy mandátum... (VirághBéla: Nem járt le!) Le fog járni a mienkkel együtt. (Salkovszky Jenő: Maguk fognak egészen lejárni! — Derültség. — Elnök csenget J Nem lehet az, hogy az ország trianoni területéről választások útján jöjjenek be a képviselők és azokról a felvidéki területekről megint behívás útján hozzák be a képviselőket. (Zaj.) Elnök: Kérem a^ képviselő urat, szíveskedjék ezt a polemizálást abbahagyni, mert ez uem tartozik ide. Tessék a Házon kívül, a folyosón elintézni ezt a megbeszélést. Rupert Rezső: Azért intéztem a miniszterelnök úrhoz azt a kérést, hogy tessék már jogalkotással gondoskodni arról, hogy annak a népnek, annak a területnek is megadassák a képyiselőválasztói jog, illetve a szabad elhatározás joga, hogy kik képviseljék. (Zaj. — Esztergályos János: Ne legyen kevesebb ez a jog, mint eddig volt!) Elnök: Csendet kérek! Rupert Rezső: Erre annál is inkább szükseg van, mert látom, hogy a kormány abuzust követ. Látjuk a kassai törvényhatósági bizottság összeállítását: a kormány egyszerűen kinevezte a bizottsági tagokat. Ha a szerint a törvény szerint, amelyet idéztem, tehát a viszszaesatolási törvény szerint, a fennálló jogrendszerbe kell annak a területnek a jogrendszerét visszailleszteni, itt nálunk a fennálló jogrendszer az, hogy önkormányzat Van. Tessék tehát úgy visszaállítani ezeket a viszacsatolt önkormányzatokat, ahogyan azt a fennálló jogrendszerünk parancsolja, vagyis tessék ott is lehetővé tenni, hogy választás útján alakuljanak meg a bizottságok, nem pedig kinevezés útján. (Mozgás.) Sajnos, hogy bizonyos oldalról ilyen ellenmondásokat váltott ki az én felszólalásom, de ez is jellemző a helyzetre. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. Rupert Rezső: Csak szomorúsággal tölthet el bennünket, hogy ilyen egyszerű, de fontos közjogi kérdések iránt egyesekben nincsen meg a kellő érzék. Én ezzel az érzékkel akartam szóvátenni ezt a kérdést. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Drobni Lajos képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz Győr szabad királyi városnak a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarától megfosztása, Felső-Dunántúl ezen vezető városának, Győr és Mosón vármegyének a Komárom székhelyű új felvidéki kamarába bekebelezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (olvassa): »Földmívelésügyi miniszter úrhoz dr. Drobni Lajos országgyűlési képviselő interpellációja. 1. Van-e tudomása a t. földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a felállítása óta 17 éven át Győrött működő Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarától a város és a kamarához tartozó vármegyék megkérdezése s az érdekeltek meghallgatása nélkül Győr sz. kir. várost máról-holnapra egy tollvonással megfosztotta? 70*