Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-366
Az országgyűlés képviselőházának í sebb pozíciót, kerestek és seregeikkel csak telefonkapcsolatban állottak, (vitéz Hertelendy Miklós: Nem a kortól függ az, hanem sokszor a begyulladtságitól!), ott pánik esetén a katonák mindig messzebb szedelőzködtek össze, mint ahol maga a parancsnok állott. En tehát nagyon komolyan ajánlom a miniszter úr szives figyelmébe ezt a gondolatot. Méltóztassék intézményesen gondoskodni (arról, hogy a tisztikarnak ez a kedvezőbb hatalmi , eltolódása bekövetkezzéík és ne méltóztassék csak 'arra tekintettel lenni, hogy most, amikor hadseregünk létszámát "italán inegbáromszorozzuk, .automatikusan fog egy ilyen helyzet előállni. En azt szeretném, ha ez a helyzet állandó volna. Hiszen megint világháborús példára hivatkozhatom: Kieletgaliciában török divíziók is állottak, amelyeket alezredesek és ezredesek vezettek és én úgy emlékszem, rá, hogy ezek a csapatok nagyon jól megállották a helyüköt. T. Képviselőház! Még két témára szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni. Az egyik téma a leventeképzés. A leventeképzéssel kapcsolatosan a törvényjavaslat újabb leventeoktatók beállításáról kíván gondoskodni. Méltóztassék megengedni, hogy én itt azt javasoljam, hogy a továbbszolgáló altiszteket, akiket ma egykori feladatukhoz igazán nem méltó, többnyire altiszti állásokban helyeznek el az államnál és a városoknál, inkább leventekiképzésre méltóztassék 'felihasználni, mégpedig olyan módon, hogy a földreform kapcsán esetleg földet is kapjanak. A másik téma á következő. A leventekérdéssel kapcsolatosan teljes és nagy elismeréssel vagyak azok iránt az eredmények iránt, amelyeket a leventeképzés terén idáig elértünk, amikor még csak sportruhába öltöztették a leventéket, de e nagy elismerés mellett és ennek ellenére is rá kell mutatnom arra, hogy a leventekiképzésben sok helyen valami baj volt, különben, ha nem lett volna bai, akkor nem csendőrökkel kellett volna solthelyen a leventéket a leventeszolgálatra kötelezni Vagy k'ényszerílteni. Méltóztassék megnézni, nagyjában ugyanezeket a feladatokat tűzik ki és tűzték Ifi maguk elé a cserkészek és a cserkészeket sehol sem kellett erőszakkal rábírni a cserkészmozgal ómban valórészvételre. Szerettiém, ha már a leventekiképzésnél érvényesülne az előbb ffiivetett gondolat, az, .hogy a leventéket technikai dolgokra kell nevelni. En emlékszem arra. hogy a világháború előtt lenn jártam Belgrádban, kimentem aTopcsi derbe és véletlenül tanuja voltam annak, amikor ott ágyúkat húztak ki és a vasárnap délután szórakozni járó gyermekeket és cselédlányokat, férfiakat és asszonyokat a szerb altisztek az ágyú kezelésére tanították és ezren és ezren tolongtak az ágyú körül, hogy megismerjék annak szerkezetét. Hogy ennek azután a háborúban mi volt a gyakorlati eredménye, azt mindenki tudja, aki a szerb hadszintéren járt. Még két percig szeretném igénybe venni a t. Ház figyelmét és a légvédelemmel kapcsolatban szintén három dologra felhívni a miniszter úr szíves figyelmét. Az első a következe: A légvédelmi törvényt 1935 őszén megszavazta a képviselőház. Ügy tudom, hogy két esztendeig nem jelent meg a törvény végrehajtási utasítása. Amikor végre megjelent, akkor pedig vissza kellett vonni. Engedelmet kérek, ennek eredménye az volt, hogy a nagyközönség nem vette komolyan azo KÉPVISELŐHÁZI X.VPLÓ XXI. 66. ülése 1939 fünuár 25-én, szetdán. 425 •kát a feladatokat, amelyek a légvédelemmel, helyesebben a légoltalommal kapcsolatban rá hárultak volna. Ezt valahogyan jóvá kell tenni, annál is inkább, mert az ősszel kiadott légvédelmi utasításokkal kapcsolatban is igen sok olyan dolgot látott a közönség, amelyek végrehaj thatatlanok voltak, minek következtében megint komolytalannak minősítették az egészet. Így például tanácsképpen azt mondották, hogy mindenki köteles gázálarcot venni és mentőcsomagot magához venni. Hasonló tanácsokat, előírásokat és utasításokat kaptunk és én, aki egy ilyen légoltalmi kerületi osztagban, vagy nem tudom micsodában, iparkodtam résztvenni, kénytelen voltam a hozzámfordulóknak azt mondani, hogy sajnos, ez nem hajtható végre. őszintén meg kell mondanom, hogy ugyanúgy megijesztette a közönséget az^ is, hogy a légvédelmi rendelkezések során például arra utasították a közönséget, hogy légitámadás esetén vonuljon le a pincékbe. Engedelmet kérek, nem kell a spanyol háborúnak száz és száz külföldi, német cikkekben, megírt tapasztalataira hivatkozni, de mindenki r nagyon jól tudja, hogy gáztámadás esetén gázálarc nélkül pincébe lemenni annyit jelent, hogy az oda lemenekült lakosság meg fog fulladni, mint a patkányok, vagy ürgék az olyan odúkban, ahová vizet öntenek. A törvény gondoskodni kíván arról is, hogy esetleg egyes városok és üzemek, nem tudom, hogy üzemekről van-e szó, de egyes városok külön légvédelmi berendezkedésekről gondoskodi janak. Ha jól értettem és ha jól tudom, akkor ez azt jelenti, hogy a városok kötelezhetők arra, hogy- s ai át légvé delmi berendezkedést létesítsenek, például légvédelmi ágyúkat állítsanak fel és erre a célra személyzetet adjanak. Méltóztassék megengedni, hogy-, arra kérjem a miniszter urat, hogy^ ne bízzunk a városokra ilyen feladatot, inkább fizessék meg a városok azt az összeget, amübe ez kerül Ugyanis ez annyira katonai feladat, hogy ezt csak szigorú katonai fegyelem és felügyelet mellett lehet eredményesen keresztülvinni. Ez tehát nem lehet közigazgatási feladat. A harmadik dolog, amit ezzel kanesolatosan meg kell mondanom, az, hogv Magyarországon akkor, amikor a légérzékenység a légvédelem legfontosabb problémája, még mindig új Duna-hidat akarnak építeni és még mindig fel akarnak emelni vasúti síneket, ahelyett, hogv a Duna-híd helyére alagutat csinálnának, bármibe kerül is az, mert egyeidül egy alagút biztosítja Magyarország keleti és nyugati része között a kapcsolat fenntartását. T. Ház[ Én befejezem beszédemet^ azzal, hogy tisztában vagyok azzal a körülménnyel, hogy milyen rettentő feladat hárul a miniszter úrra. Tisztában vagyok azzal, hogy a világháború óta. még nem volt olyan tábornoka^ a magyar hadseregnek, akire ilyen óriási nehézlségek vártak volna, mint őreá, amikor egy egészen ríj hadsereget, egy egészen új bázist akar adui a magyar életnek, a magyar nemzetnek. Kérem a Mindenhatót^ hogy adjon a miniszter úrnak ehhez a munkához erőt. energiát, tisztánlátást és sok-sok szerencsiét. (ÊIjenzéít a bolközépen.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Csikvándi Ernő jegyző: Rupert Rezső. Rupert Rezső; T. Képviselőház! Payr Hugó t. képviselőtársam sok szakszerű szempontot vetett fel, amelyeknek nagyrészével magam is 66
