Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-364

Az országgyűlés képviselőházának 36U. $-ban, ahol a légvédelemről van szó, a légvédelmi törvényből átvett bíróság struktúrája nem egyezik a 107. §-ban szervezett bíróságstruktúrájával. Már annakidején kifogások hangzottak el a légvédelmi javaslat tárgyalása alkalmával az ottani bírósági struktúra ellen, mert nem tekinthető bíróságnak az, ahol a bírói tagok nincsenek többségben, úgyhogy tisztelettel kérem a honvédelmi miniszter urat, méltóztassék a 137. § kapcsán előadói módosítás alakjában hozzájárulni ahhoz, hogy egy közigazgatási bíró helyett úgy, mint az a 107. §-ban van, három közigazgatási bíró vegyen részt a panaszok tárgyalásában. (Helyeslés a balközépen.) Amit még észrevételezni szükségesnek tartok, az a hiány, amely a kincstár elleni követelések érvényesítése tekintetében fennáll. Sokat foglalkoztam ezzel, előadásokat is tartottam »Államháztartás ós etika« címen és sokszor kifejtettem azt, hogy nincs állam, mely etikát, morált követelhetne polgáraitól, ha önmaga ne teljesítené a morál parancsait polgáraival szemben. Méltóztassék elhinni, abban a rendelkezésben, hogy a kincstár elleni térítési követelések tekintetében, ha a fél pert indít a kincstár ellen, költségben való marasztalásnak a kincstár ellen nem lehet helye, olyan előny rejlik a kincstár számára, amelyet morálisnak mondani nem lehet. Ha ismerjük a helyzetet, tudjuk, hogy a kincstárnak, amely a kincstári jogügyi igazgatóság révén szakszerű képviselettel bír, azzal a féllel szemben, akinek számára, ha nem is jogilag, de gyakorlatilag lehetetlenné van téve a szakszerű képviselet igénybevétele, olyan előnyei vannak, amelyeket nem lehet indokolni. Igen t. Képviselőház! Nem óhaitok a javaslat részleteivel tovább foglalkozni, hiszen napokat és heteket töltöttünk ezzel, egymás felfogását megismertük s ha szabad így mondanom, tisztelni tanultuk. Azt hiszem, ha ezzel a javaslattal foglalkozunk, akkor át kell hatnia bennünket a szolgálat gondolatának, amely minden nemzet nagyságának titka; meri nem az a nemzet nagy, amelyben az egyes nemzettagok a maguk kicsiségében mások felet uralkodni akarnak, hanem az a nemzet, amelynek sok olyan fia van, aki önzetlenül akarja szolgálni hazáját. (Helyeslés a balközépen.} Éppen a honvédelem az a terület, ahol a legnagyobb, önfeláldozásig menő szolgálatot követelünk meg mindenkitől, mert hiszen végeredményben adott esetben életünket kell áldozatul adni a hazáért. Át kell hogy hasson bennünket az Önfeláldozás gondolata nemcsak a végső következtetés tekintetében, hanem a honvédelemhez fűződő minden részletkérdés tekintetében is és meg kell értenünk, hogy sokszor minden egyéni érdeknek meg kell semmisülnie a nemzet nagy érdekei előtt. Kívánom, hogy a szolgálat és az önfeláldozás gondolata hassa át mindazokat, akik a jövőben cselekedeteikkel végre fogják hajtani ezt a törvényt. A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Csikvándi Ernő jegyző: Porubszky Géza! Elnök: Porubszky Géza képviselő urat illeti a szó. Porubszky Géza: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy mint a felvidéki egyesült magyar párt tagja és mint volt tábori lelkész én is hozzászóljak a honvédelmi javaslathoz. (Halljuk! Halljuk!) ülése 1939 január 20-án, pénteken. 383 Egy állam biztonságát a következő négy tényező alapozza meg: A keresztény erkölcs, a nemzeti öntudat, a polgárság megelégedettsége és a jól felszerelt, megbízható hadsereg. Amikor az állam biztonságának első tényezőjeképpen a keresztény erkölcsöt jelölöm meg, akkor keresztény erkölcs alatt azt az elgondolást értem, hogy az államban a polgároknak egymáshoz való viszonya az igazságosság és szeretet által legyen rendezve. (Helyeslés.) KM állam biztonságának második tényezőjeképpen a nemzeti öntudatot jelöltem meg. Ez alatt azt a lelkiséget érten? - amely egyrészt hű a nemzeti tradíciókhoz, másrészt egylelküvé akarja tenni az államban az összes polgárokat. A harmadik tényező, amely az állam biztonságát előmozdítja és annak fundamentuma, a polgárság megelégedettsége. Ezzel kapcsolatban mindjárt meg jegyzeni azt, hogy jobban szerettem volna, ha a honvédelmi törvényjavaslatot megelőzte volna a földbirtokreformja.vaslat benyújtása és elfogadása, hogy a magyar nép fia, aki katonai szolgálatot teljesít és fog teljesíteni, a magyar adózó közönség, amely a honvédelem kiterjesztése következtében nagy terheket fog magára vállalni, már előre látná azt, hogy kap is valamit a honnak, a hazának a földjéből, 'hogy amikor tőle kötelességeket várnak, amikor reá új terheket helyeznek, jogokhoz is jut. T. Képviselőházi Vitán kívül áll, hogy a honvédelem kiépítésére nagy szükség volt. Keresztény, humánus, emberi szempontból az volna az ideális állapot, ha az államok fokozatosan leszállítanák fegyveres erejüket. Az volna az ideális állapot, ha a kenyérnek, a kenyér értékének nem kellene fegyverré, ágyúvá vagy munícióvá változnia. Sajnos, ezt az ideális állapotot nem tudjuk elérni. Nem tudjuk elérni, mert a vezető nagyhatalmak nemcsak hogy következetesen le nem szerelik fegyveres állományukat, hanem ellenkezőleg, a polgárságot nehéz adókkal terhelik meg, hogy fegy^ veres erejüket állandóan fokozhassák. A niult évben — pengőértékben kifejezve — Anglia^ a rendkívüli hadikiadásokra 8 milliárd pengő értékű külön kölcsönt vett fel. Ugyanakkor Franciaország 2 milliárdnyi kölcsönt vett fel és hogy ne menjek tovább, a csehszlovák köztársaság, amelyből szerencsésen kiszabadultunk, adóinak több mint '40% -át az állam védelemre fordította. T. Képviselőház! Az állandó és ideálisnak nevezhető leszerelés, amely kizárná a háborút, különböző okoknál fogva kivihetetlen dolog. Az első ok, amely minket is érint, az, hogy amíg a Párizs környékén kötött békeszerződések igazságtalanságai minden egyes nemzettel szemben száz százalékban nem orvosolják, örök békéről, fegyvernélküli állapotról beszélni nem lehet. (tJgy van! Ügy van!) Van az erkölcstannak egy nagyon találó kifejezése, amely lígy hangzik latinul: »Res clamât ad dominum«. Magyarul: az ellopott tárgy visszakiált az ő gazdája után. Mi is tudjuk és érezzük, hogy' Szent István koronájának területéből hiányoznak nemcsak ellopott tárgyak, ellopott személyek, hanem élő orgánumok, magyar testvérek, akik szintén e morális tan szerint az ő szívükkel, lelkükkel visszakiáltanak a gazdájuk, az ő édesanyjuk, a jelen megcsonkított Magyarország öle felé. (Taps.) Nem az itt jelenlevő képviselő urak meggyőződésére említem ezeket az argumentumokat, hanem azért, hogy kint a nép között ne legyenek felelőtlen elemek, akik azzal lázítanak majd, hogy mikor mi idejöttünk