Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.
Ülésnapok - 1935-364
382 Az országgyűlés képviselőházának S6U védelmi minisztere igen tiszteletreméltó szerepet játszott. {Ügy van! Ügy van!) Engem hoszszú évek együttes munkálkodás köt, tehát talán egyénileg is elfogult vagyok vele szemben, de őszinte örömmel kell kijelentenem, ~ hogy az a metódus, ahogy vezetése alatt ezek a kérdések tárgyalta ttak, az alkotmányosság szellemének a legteljesebb mértékben megfelel. (Igaz! Ügy van! — Éljenzés.) Ez tette lehetővé, hogy ez a javaslat most olyan alakban áll at. Ház előtt, amely minden lelkiismeretesen gondolkozó ember számára, aki sorsát nagy veszedelmek idején jobban félti, semhogy a formákhoz való túlságos ragaszkodás túlnagy óvatosságra sarkallná, elfogadhatóvá vált. Ezen a javaslaton ugyanis igen lényeges változtatásokat vitt végbe a bizottság, amelynek tárgyalásai mindazokban, akik abban részt vettek, mélyreható emlékeket hagytak. Ebben a bizottságban nem volt pártpolitika. Kötelességtudó, hozzáértő emberek ültek ott, azzal a céllal, hogy tudásuk és lelkük javát odaadva igyekezzenek ezt a javaslatot olyan jóvá tenni, hogy a jövő nagy megpróbáltatásai alkalmával megfelelő eszköz legyen azoknak a kezében, akik majd akkor felelősséggel fogják intézni ennek a, nemzetnek sorsát. A parlamentarizmus diadala ennek a bizottságnak tárgyalása. Sokszor kétségbevonják a parlament szükségességét. Talán soha nem igazolódott be jobban, hogy milyen hasznos és szükséges munkát végezhet egy parlament, mint ennek a honvédelmi javaslatnak tárgyalásánál. Ne méltóztassanak engem félreérteni, a javaslatban eredeti alakjában sem volt semmi rosszhiszeműség. Ne hogy azt méltóztassék gondolni, mintha én azt állítanám, hogy az eredeti javaslat szándékosan tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek számunkra elfogadhatatlanok voltak. Isten ments, hogy ezt gondoljam, Öt és fél évig foglalkoztam kodiíikációval, nagyon jól tudom, hányszor meg kell szűrni egy javaslatot ahhoz, hogy hasznos eszköz legyen a kormányzat kezében. A parlamenti bizottsági tárgyalás, ahol rendkívüli szellemi képességgel bíró és különféle foglalkozási ághoz tartozó képviselők szólnak hozzá a maguk törvényhozói felelősségével a kérdésekhez, nagyon alkalmas arra, hogy kihámozza az intenciók esetleges nem helyes kifejezését és megadja a javaslatnak azt az alakot, amelyben a jogrendszernek minden sérelme nélkül el lehet érni azokat a célokat, amelyeket a javaslattal a kormányzat el akar érni. Igen t. Ház! Egy pár módosítást megemlítek itt a Ház előtt. Természetesen nem óhajtom itt a javaslat módosításait részletesen is-. mertetni. Ez a bizottság, amikor a 3. §-t módosította, s a honvédelmi tanácsban az ország kormányzója elnöklésének biztosítása mellett a miniszteri felelősség elvét külön kidomborította, azt hiszem, nagyon hasznos munkát végzett. Hasznos munkát végzett ez a bizottság, amikor a leventék egyesületei tagságának kérdését rendezte a most előttünk lévő törvényjavaslatban szabályozott módon. Hasznos munkát végzett, amikor a javaslat verbum régense, a háborún kívül »a nemzetközi feszültség* kifejezés helyett igen alapos megvitatás után »az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély« fogalmát vitte bele a törvénybe olyan feltétel gyanánt, amely rendkívüli intézkedések megtételére ad jogot. Azt hiszem, amikor eltértünk e kérdés szabályozásánál az 1912-i törvény szóhasznalatától, amely megtett katonai intézkedéseket követel, nem jártunk el ' ülése 1939 január 20-án, pénteken. helytelenül, mert igazat adok anuak^ a felfogásnak, hogy ilyen katonai intézkedések megtételének deklarálása esetleg kellemetlen külpolitikai következményekkel járhat. Engem tehát megnyugtat ez a^ mostani szöveg. Igen nagy jelentőségűek azok a változtatások, amelyek a termelés folytonosságának és biztonságának erdekében történtek. Méltóztassanak nekem elhinni, ha a honvédség azokat, akik honvédelmi munkát végeznek és a hadsereg ellátásával foglalkoznak, nem munkatársaknak, hanem ellenfeleknek tekinti, ennek soha jó következménye nem lesz. Az ország egésze vívja a háborút, az ország egésze kell, hogy előkészüljön a háborúra, tehát nagyon a figyelmébe ajánlom a honvédelmi miniszter úrnak, vigye bele saját kormányzati ágazatába azt a szellemet, hogy tekintsék mindazokat, akik a honvédelmi minisztériummal összeköttetésben vannak, munkatársaknak és szuggerálják bele azokba ugyancsak azt a szellemet, hogy ők is munkatársai a honvédségnek. Méltóztassék elhinni, az emberekben _ igen sok alvó jó tulajdonság van. Aki fel tudja ébreszteni ezeket az alvó jó tulajdonságokat, sokkal nagyobb eredményt ér el, mint aki az emerek rossz tulajdonságai alapján akarja őket kormányozni. Nagy eredménye a bizottság munkálkodásának az, hogy a kormányzatot megillető rendeleti jogosultság ellenőrzése érdekében a régi 33-as bizottság mintáját követő 36-os bizottságot szervezett, amely előtt a kormány az e tárgyban kibocsátott rendeleteit bemutatni köteles. Ez az intézkedés nem akadályozza meg a kormányt a cselekvésben, ellenben biztosítja a parlament részére az ellenőrzés jogát és azt, hogy ha az a bizottság a kormány rendeletét helytelennek találná, a parlament összehívása révén megteheti az intézkedéseket a rendelkezések megváltoztatása iránt. Erre nagy szükség van, mert nem presztízskérdésről van itt szó, nem arról van szó, hogy a kormány egy rendeletet kiadott és azt árkon-bokron keresztülviszi, hanem arról van szó, hogy jó-e az a rendelet, tehát meg kell adni az alkotmányos lehetőségét annak, hogy ha hibák vannak benne, azok orvosolva is legyenek. Óriási fontosságú a hadsereg szempontjából, hogy a hadsereg szükségletei lehetőleg belföldről legyenek fedezhetők. Ezért igen nagy érdeke a hadseregnek, hogy a belföldön olyan gazdálkodás, olyan ipar legyen, amely alkalmas arra, hogy a hasereg ellátását kielégítő módon szolgálni tudja. (Szent-Iványi József: À hadiipart nacionalizálni kell!) Ezért nagyon veszedelmes volna minden olyan intézkedés, amely akadályul szolgálhatna ipari vállalkozás létesítésének. Ilyesmire a honvédségnek okvetlenül szüksége van, éppen ezért nem szabad, hogy egy törvénybe olyan rendelkezések csúszszanak be, amelyek az ipar fejlesztése és új iparágak létesítése helyett a meglévő ipart korlátozzák és új iparágak létesítését a biztonság rovására lehetetlenné teszik. E tárgyban az együttes bizottság a 96., 106., 108., 120., 122, és a 129. §-ok módosításával a honvédelem szemoontjából igen értékes munkát végzett, a 107. § átdolgozásával pedig ezeket a veszedelmeket nagy mértékben csökkentette. örömmel üdvözlöm, hogy a 107. § szerint ezeket az igen nagyfontosságú vitákat bírósági • döntés alá vihetik. Ott helyesen van összeállítva az a bíróság és bátor vagyok a honvédelmi miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy a javaslat későbbi részében, a 137,