Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-364

376 Az országgyűlés képviselőházának 36k tói, ha ők tévedtek a repülőgép megítélésben, lehetnek még Deák Ferencek, különösen, ha ; tévedésüket azóta belátták. Ellenben enged- j jék meg nekem, hogy arra kérjen őket, akik \ ezt esetleg még nem látnák, eszméljenek rá arra, mennyire fontos dolog a repülés, mert ha tovább tartanák meg ellenkező felfogásukat, ; ba továbbra is ugyanezen a nézeten volnának, : akkor mindenesetre kevésbbé lehetne őket | Deák Ferenccel menteni, aki néhány esztendővel később már maga is egyik előharcosa volt a vasútépítésnek és ezt a beszédet később bizonyára mélyen sajnálta. A magyar repülés az 1920-as esztendőkben technikailag készen volt arra, hogy nagyot al- ; kothasson. A magyar pilóták háborús dicsőségét eléggé ismerik azok, akik a háborúban j resztvettek. A magyar háborúsipar a repülőgépek terén egészen kiváló teljesítményeket mutat fel. Sajnos, a trianoni békekötés megsemmisítette egész háborús repülőgépiparunkat, betiltotta a repülőgép továbbépítését, megtiltotta a pilóták kiképzését. Nekem az az érzésem, hogy mi ezt a tilalmat túlontúl és túlsokáig vettük nagyon komolyan. (Ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez tragikus és végzetes következménnyel járhatott volna. Amikor most az 1938 októberi eseményekre visszagondolunk, úgy érezzük, hogy ha volt olyan hely, ahol esetleg gyengék voltunk, ez kétségtelenül a repülőfelkészültség volt. Ennek okait kétségtelenül abban kell találnunk, hogy nem jártunk el úgy, mint ahogy más országok, ahogy Németország tette, amelynek f ipara a tilalom ellenére megtalálta a módját annak, hogy megfelelő kísérletezések után idejekorán hozzáfoghasson repülőgépek építéséhez és amikor a lehetőségeket a maga számára megnyitotta, akkor már technikailag teljesen felkészült ipar állt rendelkezésére, amelynek csak a parancsot kellett kiadni és az szállította a szükséges gépeket. Azt hiszem, hogy most, amikor a légi erők ebben a törvényben először megjelennek, nem lehet egyéb kötelességük, csak az, hogy minden erővel síkra szálljunk a repülőipar teljes kifejlesztéséért. A repülőiparhoz szükséges a megfelelő kísérleti intézetek sorozata, anyagvizsgáló intézetek, aerodinamikai intézetek kellenek. Ahogy a honvédelmi miniszter úr most kijelentette, az aerodinamikai intézet megvan. Kénytelen vagyok azonban azt válaszolni, hogy, sajnos, az aerodinamikai intézet szélcsatornája, amely egyike a legfontosabb a repülőgépmodellekkel való kísérletezéseknél, ezidőszerint még nem működik. Talán pénzbeli akadálya van az egésznek, remélem, hogy megfelelő intézkedésekkel ezen a bajon is túlesünk és akkor a legközelebbi időben máris rendelkezésre fog állani a magyar tervezőgárdának ez az aerodinamika szempontjából nélkülözhetetlen szélcsatorna. A legfontosabb részletága a repülőgépgyártásnak, amely Magyarországon . ezidőszeriní még nincs kifejlesztve, a repülőgépsárkány készítés. Egy darabig kísérleteztek ezzel, kisebb műhelyekben előállítottak repülőgépsárkányokat és igen szép eredményeket értek el, de gyárilag ezidőszerint még kellő mértékben nem vagyunk erre berendezkedve. Miután a repülőgépsárkány készítése meglehetősen pre i cíz munkát igényel, 90%-ban a mérnöki terve zésen felül a munkások kézügyességétől függ, tehát olyan munka, amelynél kevés külföld" anyag behozatalával sok hazai munkaerőt tu illése 1939 január 20-án, pénteken. dunk hasznosítani, tisztelettel kérem a honvé delmi miniszter urat, hogy ebben az irány ban szíveskedjék befolyását ugyancsak messze menőleg érvényesíteni. Fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét a repülő műszaki szolgálatra. 1938-ban Zürich ben repülőverseny volt, amelyen 14 nemzet jelent meg, amelyek egész felkészültségüket latbavetve iparkodtak úgy a katonai, mint a polgári és a sportrepülés terén egymással vetekedve az elsőséget megszerezni. Ott volt Európa minden repülőnemzete, az a ago], az olasz, a német, a francia, stb. Tíz napig tartott a verseny és jóllehet a legnehezebb összetett és egyéni, katonai és sportszerű gyakorlatokat kellett elvégezni, egyetlenegy szerencsétlenség repülőgéppel nem történt. A verseny végeztével az összes államok kiküldöttei egyhangúlag megállapították, hogy csak azért nem történt semmi baj ezen a hatalmas, nagy repülő-demonstráción, amely napokon keresztül a legveszélyesebb gyakorlatokból állott, mert a gépeket műszakilag úgy készítették elő, hogy azok minden helyzetben, minden körülmények között jól funkcionáltak. A műszaki kiképzés a harmadik dimenzióba való felemelkedés előfeltétele. A szárazföldi hadsereg minden különösebb előkészület nélkül akár kapával, kaszával mozoghat a föld felületén, a repülőhadseregnek azonban igen nehéz technikai előfeltételeket kell először megoldania ahhoz, hogy a harmadik dimenzióba felemelkedhessek. Gép nélkül, mégpedig jó és biztos gép nélkül egyáltalán nincsen légihaderő és repülés. Bár Reisinger igen t. képviselőtársam kifejtette, hogy a magyar műszaki munkás, aki egyike a világ legprecízebb, legmegbízhatóbb és legkitűnőbb munkaerőinek, megfelelő számban áll rendelkezésre, mégis az az érzésem, hogy repülő műszaki szolgálatunk ellátására ezideig, megfelelő megfelelő kiképzés hiányában, nem áll elég munkás rendelkezésre. Tisztelettel kérem tehát a miniszter urat, szíveskedjék, odahatni, hogy a repülő műszaki szolgálat megfelelő átszervezése és kibővítése útján ebben az irányban is kellőleg felkészülhessünk a jövő feladataira. Különösen figyelmébe ajánlom azt, hogy a repülő^ műszaki tisztek helyzete sem egészen kielégítő. A repülő műszaki tiszteket ugyanis még a legutóbbi időkben is tisztviselőknek nevezték. Ismerem a repülőcsapatok életét és tudom, hogy a repülő műszaki tiszt nem tisztviselő munkát végzett a múltban és most sem azt végez, hanem a legteljesebb mértékben csapattiszti szerepet tölt be. Megtörtént ezzelszemben például valakivel, aki háborús repülő volt, mellén kitüntetésekkel, hogy miután elvégezte a műegyetemet és átminősíttette magát a műszaki állományba, jóllehet addig százados úrnak hívták, a következő napon azonban már úgy jelentkeztek előtte, hogy: tisztviselő úr. Nem tartok helyesnek semmiféle ilyen megkülönböztetést és tisztviselővé való, nem degradálást, de mindenesetre katonai értelemben leminősítést, mert hiszen a katonaság keretében egészen más szerepe van egy tisztnek, mint egy tisztviselőnek. A műszaki tiszt szerepe elsősorban a gépeket előkészíteni, — ahhoz azonban, hogy a gépeket előkészíthesse, műszaki képzettségű legénység felett kell rendelkeznie — résztvesz a csapat életében minden tekintetben, ott van reggel a gépek kipróbálásánál, felszáll a gépekkel és ellenőrzi, hogy vájjon azok rendben vannak-e és helyesen vannak-e előkészítve, ha pedig fegyelmezetlen-