Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-364

376 Az országgyűlés képviselőházának 36k tói, ha ők tévedtek a repülőgép megítélésben, lehetnek még Deák Ferencek, különösen, ha ; tévedésüket azóta belátták. Ellenben enged- j jék meg nekem, hogy arra kérjen őket, akik \ ezt esetleg még nem látnák, eszméljenek rá arra, mennyire fontos dolog a repülés, mert ha tovább tartanák meg ellenkező felfogásukat, ; ba továbbra is ugyanezen a nézeten volnának, : akkor mindenesetre kevésbbé lehetne őket | Deák Ferenccel menteni, aki néhány esztendő­vel később már maga is egyik előharcosa volt a vasútépítésnek és ezt a beszédet később bizo­nyára mélyen sajnálta. A magyar repülés az 1920-as esztendőkben technikailag készen volt arra, hogy nagyot al- ; kothasson. A magyar pilóták háborús dicsősé­gét eléggé ismerik azok, akik a háborúban j resztvettek. A magyar háborúsipar a repülő­gépek terén egészen kiváló teljesítményeket mutat fel. Sajnos, a trianoni békekötés meg­semmisítette egész háborús repülőgépiparun­kat, betiltotta a repülőgép továbbépítését, megtiltotta a pilóták kiképzését. Nekem az az érzésem, hogy mi ezt a tilalmat túlontúl és túlsokáig vettük nagyon komolyan. (Ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez tragikus és vég­zetes következménnyel járhatott volna. Ami­kor most az 1938 októberi eseményekre vissza­gondolunk, úgy érezzük, hogy ha volt olyan hely, ahol esetleg gyengék voltunk, ez kétség­telenül a repülőfelkészültség volt. Ennek okait kétségtelenül abban kell találnunk, hogy nem jártunk el úgy, mint ahogy más országok, ahogy Németország tette, amelynek f ipara a tilalom ellenére megtalálta a módját annak, hogy megfelelő kísérletezések után idejekorán hozzáfoghasson repülőgépek építéséhez és ami­kor a lehetőségeket a maga számára megnyi­totta, akkor már technikailag teljesen felké­szült ipar állt rendelkezésére, amelynek csak a parancsot kellett kiadni és az szállította a szükséges gépeket. Azt hiszem, hogy most, amikor a légi erők ebben a törvényben először megjelennek, nem lehet egyéb kötelességük, csak az, hogy minden erővel síkra szálljunk a repülőipar teljes kifejlesztéséért. A repülőiparhoz szükséges a megfelelő kí­sérleti intézetek sorozata, anyagvizsgáló inté­zetek, aerodinamikai intézetek kellenek. Ahogy a honvédelmi miniszter úr most kijelentette, az aerodinamikai intézet megvan. Kénytelen vagyok azonban azt válaszolni, hogy, saj­nos, az aerodinamikai intézet szélcsatornája, amely egyike a legfontosabb a repülőgép­modellekkel való kísérletezéseknél, ezidősze­rint még nem működik. Talán pénzbeli akadá­lya van az egésznek, remélem, hogy megfelelő intézkedésekkel ezen a bajon is túlesünk és akkor a legközelebbi időben máris rendelke­zésre fog állani a magyar tervezőgárdának ez az aerodinamika szempontjából nélkülözhetet­len szélcsatorna. A legfontosabb részletága a repülőgépgyár­tásnak, amely Magyarországon . ezidőszeriní még nincs kifejlesztve, a repülőgépsárkány készítés. Egy darabig kísérleteztek ezzel, ki­sebb műhelyekben előállítottak repülőgépsár­kányokat és igen szép eredményeket értek el, de gyárilag ezidőszerint még kellő mértékben nem vagyunk erre berendezkedve. Miután a repülőgépsárkány készítése meglehetősen pre i cíz munkát igényel, 90%-ban a mérnöki terve zésen felül a munkások kézügyességétől függ, tehát olyan munka, amelynél kevés külföld" anyag behozatalával sok hazai munkaerőt tu illése 1939 január 20-án, pénteken. dunk hasznosítani, tisztelettel kérem a honvé delmi miniszter urat, hogy ebben az irány ban szíveskedjék befolyását ugyancsak messze menőleg érvényesíteni. Fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét a repülő műszaki szolgálatra. 1938-ban Zürich ben repülőverseny volt, amelyen 14 nemzet je­lent meg, amelyek egész felkészültségüket latbavetve iparkodtak úgy a katonai, mint a polgári és a sportrepülés terén egymással ve­tekedve az elsőséget megszerezni. Ott volt Európa minden repülőnemzete, az a ago], az olasz, a német, a francia, stb. Tíz napig tar­tott a verseny és jóllehet a legnehezebb össze­tett és egyéni, katonai és sportszerű gyakorla­tokat kellett elvégezni, egyetlenegy szerencsét­lenség repülőgéppel nem történt. A verseny végeztével az összes államok kiküldöttei egy­hangúlag megállapították, hogy csak azért nem történt semmi baj ezen a hatalmas, nagy repülő-demonstráción, amely napokon keresz­tül a legveszélyesebb gyakorlatokból állott, mert a gépeket műszakilag úgy készítették elő, hogy azok minden helyzetben, minden körül­mények között jól funkcionáltak. A műszaki kiképzés a harmadik dimenzióba való felemel­kedés előfeltétele. A szárazföldi hadsereg min­den különösebb előkészület nélkül akár kapá­val, kaszával mozoghat a föld felületén, a re­pülőhadseregnek azonban igen nehéz technikai előfeltételeket kell először megoldania ahhoz, hogy a harmadik dimenzióba felemelkedhessek. Gép nélkül, mégpedig jó és biztos gép nélkül egyáltalán nincsen légihaderő és repülés. Bár Reisinger igen t. képviselőtársam ki­fejtette, hogy a magyar műszaki munkás, aki egyike a világ legprecízebb, legmegbízhatóbb és legkitűnőbb munkaerőinek, megfelelő szám­ban áll rendelkezésre, mégis az az érzésem, hogy repülő műszaki szolgálatunk ellátására ezideig, megfelelő megfelelő kiképzés hiányá­ban, nem áll elég munkás rendelkezésre. Tisz­telettel kérem tehát a miniszter urat, szíves­kedjék, odahatni, hogy a repülő műszaki szol­gálat megfelelő átszervezése és kibővítése út­ján ebben az irányban is kellőleg felkészül­hessünk a jövő feladataira. Különösen figyelmébe ajánlom azt, hogy a repülő^ műszaki tisztek helyzete sem egészen kielégítő. A repülő műszaki tiszteket ugyanis még a legutóbbi időkben is tisztviselőknek ne­vezték. Ismerem a repülőcsapatok életét és tu­dom, hogy a repülő műszaki tiszt nem tisztvi­selő munkát végzett a múltban és most sem azt végez, hanem a legteljesebb mértékben csa­pattiszti szerepet tölt be. Megtörtént ezzel­szemben például valakivel, aki háborús repülő volt, mellén kitüntetésekkel, hogy miután elvé­gezte a műegyetemet és átminősíttette magát a műszaki állományba, jóllehet addig százados úrnak hívták, a következő napon azonban már úgy jelentkeztek előtte, hogy: tisztviselő úr. Nem tartok helyesnek semmiféle ilyen megkü­lönböztetést és tisztviselővé való, nem degradá­lást, de mindenesetre katonai értelemben lemi­nősítést, mert hiszen a katonaság keretében egészen más szerepe van egy tisztnek, mint egy tisztviselőnek. A műszaki tiszt szerepe elsősorban a gépeket előkészíteni, — ahhoz azonban, hogy a gépeket előkészíthesse, mű­szaki képzettségű legénység felett kell rendel­keznie — résztvesz a csapat életében minden tekintetben, ott van reggel a gépek kipróbálá­sánál, felszáll a gépekkel és ellenőrzi, hogy vájjon azok rendben vannak-e és helyesen vannak-e előkészítve, ha pedig fegyelmezetlen-

Next

/
Thumbnails
Contents