Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-364

Az országgyűlés képviselőházának 364. ülése 1939. évi január hó 20-án, pénteken, Darányi Kálmán és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A honvédelemről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Reisinger Ferenc, Fábián Béla, Ember Sándor, Huszár Mihály, Lázár Andor és Porubszky Géza. — Mentelmi jogának megsértését bejelentette Hubay Kálmán. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. Hozzászóltak : Klein Antal és gr. Pálrfy-Daun József. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Bartha Károly, Jaross Andor (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor.) (Az elnöki székei Szinyei-Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Csikváncli Ernő jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 691, 706.) Szólásra következik? Szeder János jegyző: Reisinger Ferenc! Elnök: Reisinger Ferenc képviselő urat illeti a szó. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Mielőtt a törvényjavaslat tulajdonképpeni tárgyalására rátérnék, méltóztassék megengedni annak kijelentését, hogy a szociáldemokrata >párt pacifista álláspontját ezúttal sem adja fel. A szociáldemokrata párt elvi meggyőződésének és felfogásának megfelelően pacifista és minden rendelkezésére álló eszközzel küzd a világbékéért. (Mozgás a jobboldalon. — vitéz Sebestyén Kálmán: A hadseregnek is annak rendelkezésére kell állni! — Farkas István: Várjon türelemmel! — Elnök csenget.) A képviselő úr legyen szíves várni; lehet, hogy pacifista álláspontomat egyénileg feladom Önnel szemben. (Derültség.) Amint mondom, a szociáldemokrata párt küzd a világbékéért és az általános lefegyverzésért. (Farkas István: Ez a magasabb emberi szempont!) Ennek az álláspontunknak gyökere nemcsak a mi szociáldemokrata felfogásunkban van, hanem abban a felismerésben is, hogy a kis nemzeteknek a népek őrült fegyverkezési versenyében csak veszíteniük lehet. A kis nemzetek a nagy nemzetekkel szemben nem tudnak sem véráldozatot, sem anyagi áldozatot hozni KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXI. anélkül, hogy el ne vonjanak sok mindent a kultúra és szociálpolitika terén. , Egészen ter mészetes, hogy azoknak a kis nemzeteknek, amelyek kénytelenek ebben az őrült fegyverkezési versenyben résztvenni, csak különleges áldozatok árán sikerül az ehhez szükséges költségeket elvenni onnan, ahová egyébként nagyon sokat kellene juttatniok: a szociálpolitikai és kulturális területről. Látjuk azonban, hogy a népek egymásközötti versenyében csak annak a nemzetnek van értéke, tekintélye, amely katonailag erős. Látjuk, hogy az ellenség is csak azt a nemzetet értékeli valamenynyire, amelynek megfelelő jó hadserege van. Még szörnyűbb az, hogy barátaink is csak ebben az esetben értékelnek bennünket, sőt roppant érdekes, éppen a mai körülmények között kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy főképpen barátainknál fontos az, van-e megfelelő erős hadseregünk, igen vagy sem. Ellenségeinkkei ebben a tekintetben még csak lehetne valahogyan beszélgetni, azonban az úgynevezett barátaink bennünket feltétlenül és minden körülmények között csak akkor tudnak értékelni, ha megfelelő átütöerejű, nagy, erős, lendülettel bíró hadsereggel rendelkezünk. Ez a meglátás minket is gondolkodóra késztet és minden becsületes pacifista álláspontunk ellenére is kénytelenek vagyunk arra az álláspontra helyezkedni, hogy Magyarországnak is kell lennie erős, fegyelmezett, átütöerejű hadseregének, (Helyeslés és taps jobbfelől.) a magyar nép nagyságának és teherbíróképességének megfelelően. E kijelentéseim után, ha meg méltóztatnak engedni, most rátérek annak megmagyarázására, hogyan látom én és hogyan látjuk mi az erős, átütő erejű hadsereg létrejöttét, kialakulását. (Halljuk! Halljuk!) En azt látom, hogy a hadsereg értékét a háborúnak minden fázisában, de különösen befejezésénél minden képesítés és minden technikai felkészültség és előrehaladottság ellenére is