Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

334 Az országgyűlés képviselőházának 362, hatalmukkal visszaélve, a törvény kirívó megsértésével belegázolnak a legszemélyesebb emberi jogokba és emberek elhurcolásától kezdve országgyűlési képviselői levelezések lefoglalásáig és átkutatásáig a brachiális cselekmények egész sorozatát követik el? Hajlandó-e a belügyminiszter úr az ügyekben vizsgálatot elrendelni és odahatni, hogy a nagyszerű magyar rendőrség hírnevét egyes, magukról megfeledkezett tisztviselők ne rongálhassák? — Hubay Kálmán s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hubay Kálmán: T. Ház! Mielőtt beszédemet megkezdeném, tisztelettel kérek a t. Háztól 15 perc beszédidő meghosszabbítástElnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja. Hubay Kálmán: T. Ház! A miniszterelnök úr — _ úgy látszik — egészen jó szándékkal törekszik a parlamenti atmoszférának megjavítására és az utóbbi időiben több alkalommal hangsúlyozta azt, hogy a politikában a pártok a fair play elveit betartva, egyenlő eszközökkel küzdjenek egymással. Azokban az esetekben, amelyeket bátor vagyok a t. Ház elé hozni, éppen azt kérem, hogy a belügyminiszter úr hasson oda, hogy a/felügyelete és kormányzása alá tartozó egyes tényezők járuljanak hozzá ennek az egészséges politikai at^öszfcrának megteremetéséhez és bizonyos intézkedé^ekkej^anieiyek szemben állanak a törvénnyel, ne igyekezzenek megmérgezni a politikai levegőt. T. Ház! Legyen szabad a mai ülésnek a tónusától eltérnem, amennyiben szeretnék nem személyeskedni. Nem fogok személyeket támadni. Azokat az eseteket, amelyeket én a t. Ház elé hozok, — nem hallomásból — hatósági iratokkal óhajtom bizonyítani, már csak azért is, hogy a nagyméltóságú belügyminiszter úr ne mondja rám azt, hogy blöffölök. Ezekből az esetekből is csak néhány aktát szeretnék a t. Ház elé tárni, azt kérvén a belügyminiszter úrtól, hogy ne csak arra vigyázzunk, hogy itt benn, a Ház üléstermében a levegő tisztuljon, a ködfoltok eltűnjenek, hanem nyugodt politikai atmoszféra támadjon kinn az országban is és ezért ne méltóztassanak rossz néven venni, ha én egészen kis embereknek, kis magyaroknak, kis parasztoknak, kis munkásoknak dolgait hozom ide a Ház elé abban a meggyőződésben lévén, hogy a történelmi Magyarországot mégis csak elsősorban Ők jelentik. T. Ház! Politikai szabadságról és az egyenlő fegyverekkel való küzdésről 'beszélünk. Legyen szabad bemutatnom a t. Háznak a körmend— németújvári járás főszolgiaibírájának 2983/938. sz. véghatározatát. Pártom bejelenti a körmendi főszolgabíró úrnak, hogy a helyságben párthelyiséget óhajt nyitni és meg akarja kezdeni párt működését. Eme a körmendi járás igen t. főszolgabírója meghoz egy határozatot, amelyben bejelenti, hogy az 1938 :XIX. t.-c. 82. §-a alapján felhívja annak bejelentésére és igazolásaira a kérelmezőket, hogy a bejelentett pártnak legalább négy országgyűlési tagja van, vagy legalább 20.000 olyan tagja van, akik bármely lajstromos, vagy egyéni választókerület névjegyzékeibe a bejelentés időpontjában fel vannak véve, mert ha ezt nem igazolják, iákkor a párthelyiséget nem engedélyezi és a párt nem működhet ',<"-;' ülése 1939 január 18-án, szerdán. A főszolgabíró úr; nem tudja a törvényt, vagy tudatosan megsérti a törvényt, mert a választójogról hozott törvény ilyet nem mond. Ez . semmi más, mint ürügy, egy párt tisztességes és alkotmányos működésének 'megakadályozása és éppen azért hozom ide a hatóságilag lepecsételt iratot, hogy méltóztassék meglátni, hogy ha ez a főszolgabíró a törvényt nem tudja, akkor fegyelmi eljárást kell ellene indítani, ha pedig tudja a törvényt, akkor azért kell elmozdítani, mert főszolgabírói tisztségében nem tartja meg a pártatlanságot. Honnan veszi a főszolgabíró úr a jogot és merészséget, ' hogy a törvényt így magyarázza és honnan yeszi a jogot, hogy egy alkotmányos pártnak alkotmányos politikai működését ilyen kutyakomédiát jelentő véghatározattal akadályozza meg? (vitéz Somogyváry Gyula: Meg kell felebbezni!) Felmutatok egy másik határozatot is, amelyet a budiakörnyéki járás főszolgabírája hozott 8-625/1938. számú véghatározatban abban az ügyben, hogy az illető helységben a párt tagértekezletet óhajt tartani. A főszolgabíró úr a töirvény tudásával, a törvény helyes értelmezésével az engedélyt korrektül megadta, a községben pártunk azóta is minden további nélkül tagértekezleteket tarthat és az értekezletek miatt a párttal kapcsolatban semmi baj nem merült fel. Ezt csali: azért hozom fel, mert viszont ugyancsak Pest vármegye központi járásának főszolgabírája 16.090/1938. szám' alatt visszautasítjiaj a rákoshegyi tagértekezletek tartását azzal az indokolással, hogy a pártnak nincs választmánya és ugyancsak hasonló határozatot hozott Komárom és Esztergom vármegyék eszteirgomi járásának főbírája 1553/1938. szám alatt, szólván az indokolásban, hogy^ ameddig pedig én a választmányi tagok névsorát be nem jelentem, addig a felhívásnak eleget nem tesz és tagértekezlet tartására engedélyt nem ad. (vitéz Somogyváry Gyula: Meg kell felebbezni!) Hát én nem fogom a választmányt bejelenteni, hogy engemet — akárhogyan nézem ai Corpus Jurist — semmiféle törvény nem kötelez arra, hogy pártomnak választmánya legyen. (Rajniss Ferenc: Idegen eszme biztosan!) En pártomban sem díszelnököt, sem választmányt, sem esetleg ezekhez hasonló ócskaságokat nem tartok, a tisztikar becsületesen, tisztességesen dolgozik. Kérem megmutatni a Corpus Jurisban azt, hogy hol kötelez engem valamely szakasz arra, hogy én a főszolgabíró kedvéért választmányi tagokat is• válasszak. Nincs rá szükségem, nem választatok. Ennek ellenére a főszolgabíró kijelentette, hogy ehhez ragaszkodik és a maga részéről pedig addig, amiig nekem választmányom nincsen, abban a községben nem működhetem. Ez megint azoknak a helyi kapudánbasáknak és beglerbégeknek önkényeskedése, akik kinn a vidéken mérgezik a levegőt, amikor a miniszterelnök úr — elhiszem, jó szándékkal — a politikai atmoszféra megjavítására törekszik. Be itt van egy szép csodabogár. 9576/1938. számú iratban a közigazgatási hatóság azt mondja nekem, hogy engedélyezi a neki bemutatott plakátom kifüggesztését, de azzal a kikötéssel, hogy a falragasz csak fehér alapon fekete nyomással készülhet, rajta a hivatalos órák s a »Kitartás! Győzünk!« szavak fel nem tüntethetők. Az illetékes közigazgatási hatq-