Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1939 január 18-án, szerdán. 335 ságnak semmi köze sincs ahhoz, hogy én fehér alapon fekete nyomással, vagy fekete alapon fehér nyomással csináltatom-e a magam plakátait, lia a plakátok szövegében alkotmánysértés, a társadalmi rend felforgatása, vagy közerkölcsiség elleni vétség nincs. Azt pedig nekem nem parancsolhatja meg az igen t. közigazgatási hatóság, hogy én az embereimnek azt ne mondjam, hogy »Kitartás«, mert az embereim igenis ki fognak tartani és akár tetszik a közigazgatási hatóságnak, akár nem, mégis győzni fogunk, akár engedélyezik a plakátomat, akár nem. (Mozgás. — vitéz Kő József: Öntudatos!) A ikisvárdai járás főszolgabíráia 4844/1938. szám alatt véghatározatot hoz, amelyben közli velem azt, hogy gyűlést pedig Ki s várdán nem tarthatok és az indokolás majdnem az, amit egyszer nekem a 'belügyminiszter űr mondott, amikor az első zsidótörvény után a zsidóság szabotázsáról voltam olyan merész interpellációt bejegyezni, hogy tudniillik hagynám már ezt az egész kérdést, mert a zsidóknak is vannak idegeik. À kisvárdai Járás főszolgabírója maid nem ezzel az indokolással tiltotta be a gyűlésemet, hogy hae-yjam, mert az ottani •zsidóknak is vannak idegeik, (vitéz Hertelendy Miklós: Esetleg begvulladnak!) A'zt _ hiszem, nem ártott volna, ha Kisvárdán az antiszemita, nemzeti szocialista, hungarista mozgalom gyűlést tart. mert akkor én mondhattam volna el azt. amit 1938 októberében vite* nemes JFTavnal Alajos alezredes úr. az egyik legkitűnőbb magyar katona volt kénytelen Físvá^dán elmondani, lelenlezvéu azt. hogv a kisvárdai zsidók valutát síből tak. a kisvárdai zsidók állandó összeköttetésben állottak a csehekkel- a kisvárdai zsidóik pénzt adtak a csehek ha,dseresének felszerelésére. (Fábián Béla: De kérem, ay, Isten szerelmére, ki 'bizonyította ezt he? T^ehet mondani, de tessék az ilyent bizonyítani!) En fel nem tételezem egy mao-ya^ honvédtisztről. (Fábián Béla: Eh nem tőle hallottam!) r aki ott állomásparancsnok, hogy ő^ ebeket anélkül mondja, hogy ezekről meggyőződött volna. Magyar fhomvédtisztről van szó! (Fábián Bél«: En öntől hallom, nem őtőle "Hallottam!) Tessék megkérdezni! (Fábián Béla: Tessék a kormánynak elrendelni ebben a tárgyban a bizonyítást!) Ne méltóztassék kételkedni egy magyar tisat szavában! (Fábián Béla: En kérem álkormányt, tessék elrendelni a bizonyítást ebben a, tárgyban. Az Ön lapjában láttam már ilyent...) Cáfolatot méltóztatott olvasni ugyanettől & kisvárdai főszolgabírótól, de nem a honvédelmi minisztertől és nem az alezredes úrtól. Az alezredes úr szavainak megcáfolására egyedül az alezredes úr hivatott. (Fábián Béla: Az ön lapjában megjelent cikkben... r — Rainiss Ferenc: A képviselő úr bejön este és kiabál! — Fábián Béla: Én kiabáltam már reggel óta! — Zaj. — Fafiián Béla ismételten közbeszól.) Hagyjuk már, képviselő űr! Ne zavarja a szónokot. (Mozgás és derültség.) Ha nem hagyja abba, én leszek kénytelen bocsánatot ^ kérni, mert nem akarom zavarni a közbeszólót. (Fábián Béla: Kérem, én válaszoltam a képviselő úr közbeszólására.) T. Ház! Ebben a szakban azonban a leg tökéletesebb az a határozat, amit a nyíregyházi rendőrkapitányság hozott. Ennél gyönyörűbbet el sem lehet képzelni. A nyíregyházi rendőrkapitánysághoz pártoki ottani szervezete bead egy kérvényt arról, hogy tagértekezletet óhajt tartani és erre a nyíregyházi rendőrkapitányság 151/94/1938. szám alatt hoz egy véghatározatot, amelyben kimondja, hogy a tagértekezlet tartását tudomásul veszi, mert a 6000/1922. belügyminiszteri rendelet a tagértekezletek tartásának tudomásul vételét a közigazgatási hatóság számára előírja. A 6000/1922. B. M.! Ezt a véghatározatot 1938 május 21-én hozták, nem csalás, nem ámítás, rajta van a pecsét. (Élénk derültség.) Mi történikazonban május 21-iké után? A miniszterelnök úr kiadja a 3400-as rendeletet, az egész politikai pártszervezés és minden egyéb bemegy egy várbeli laboratóriumba,, ott alávetik egy Voronoff-kúrának és kijön belőle, hogy köztisztviselők nem lehetnek teljesjogú magyar állampolgárok. Erre az én nyíregyházi pártom gyanútlanul f és az előbbi rendelet tudomásulvétele alapján beadja a kérvényét, hogy megint szeretne tagértekezletet tartani, mert meg kell beszélni a pártszervezési dolgokat, stb. Erre Kiss rendőrfőtanácsos úr —- aláírás ugyanaz, pecsét is ugyanaz — június 10-én hoz egy véghatározatot és azt mondja, hogy nem veszem tudomásul a tagértekezlet megtartását. Ez a véghatározat már hosszabb valamivel, az elutasítást bővebben meg kellett indokolni, nehezebb is volt. »Nem vehetem tudomásul.« »Megokolás: Mert a bejelentett gyűlést a 6000/1922. B. M. számú rendelet alapján nem vehetem tudomásul és annak megtartását megtiltom.« Tehát t. Ház, mi történt itt május 21-étől június 10-éig? Május 21-én a 6000/1922. számú belügyminiszteri rendelet kötelességévé teszi a közigazgatási hatóságnak, hogy a tagértekezletet tudomásul kell venni. Nem telik el három hét és ugyanaz a rendelet, ugyanannak a közigazgatósági hatóságnak megtiltja, hogy tagértekezletet lehessen tartani. Nagyon sajnálom, hogy a belügyminiszter úr nincs itt, mert roppant 'kíváncsi volnék, hogy mivel magyarázza ezt az eljárást a rendőrkapitányság részéről, (vitéz Somogyváry Gyula: Majd megmagyarázza!) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy egy másik szakmára térjek át ugyanebben a gondolatkörben, ez pedig a törvénytelen kobzások^ és alaptalan hajszák dolga. Ezeknek a hatósági intézkedéseknek egyedüli, de egyedüli jogforrásuk a gyűlölet és a politikai elfogultság, már pedig én a gyűlöletet és az elvakultságot hiába keresem a Corpus Jurisban, egyetlen kötetben iseom tudom megtalálni, mint jogforrást. Kezdjük talán azzal hogy a párt beküldi a maga programmját az új sajtótörvény alapján a királyi ügyészséghez. A királyi ügyészség — amint iaz már a nemzeti szlocialista nyomtatványokkal történni szokott — a büntető törvénykönyvnek szinte Összes paragrafusai alapján kéri az elkobzását. Erre a vizsgálóbíró úr hoz egy végzést és azt mondja, — a iszámot is megmondom, szintén nem csalás: B. I. 9190— 1938. — hogy a sajtótermék egész tartalmából és a királyi ügyészség által kifogásolt részeiből sem állapítható ímeg, hogy a sajtótermék az egyik társadalmi osztályt vagy hitfelekezetet a másik ellen gyűlöletre izgatná, annak tartalma ezek között iaz ellenségeskedés érzésének felkeltésére nem alkalmas stb., stb., nota bene: a vizsgálóbíró úr végzéssel jogerősen elintézi az ügyet, a programm kiadását engedélyezi. Erre pedig jön az apci csendőrőrs és azt