Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

324 Az országgyűlés képviselőházának Sëè. ülése Í9S9 január 18-án, szerdán. szuggerálja ós sajtóján keresztül beleszuggeráltatja a nenizet közvéleményébe, hogy itt más, mint a tekintélyuralom, nem segít, akkor ezt a tekintélyuralmat azok fogjak megcsinálni, akik alulról kezdték, akiknek elsőszülöttségi jogaik vannak, akik mindent kockáztatnak azért, hogy egy ilyen mozgalmat itt valóra váltsanak. (Felkiáltások a jobboldalon: Kik azok?) Ha már meg akar részegedni ez a nemzet, akkor tokajitól fog megrészegedni és nem máslástól; ha már narkotikum kell neki, akkor babkávét iszik és nem cikóriát. (Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Rá kell azonban mutatnom arra, hogy nincs ennek a nemzetnek egyetlen olyan problémája sem, amelyet parlamentarizmus mellett meg ne lehetne oldani, sőt csak a mellett lehet az összes fontos életkérdéseket megoldani. Azt hiszem, nem tévedek, ha ennek a nemzetnek legközelebbi életprogrammját a következő mondatban foglalom össze: Kifelé nemzeti függetlenség, befelé pedig a szociális reformok gyors megvalósítása után ... (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Nagy zaj. — Andaházi Kasnya Béla: Ebben egyetértünk! Hála Istennek! — Elnök csenget.) Nem tudtam a mondatomat befejezni, tehát meg kell ismételnem. (Halljuk! Halljuk!) Kifelé a nemzeti függetlenség, befelé pedig a szociális reformok gyors megvalósítása után a nyugodt munka lehetőségének megadása, (Ügy van! Ügy van!) mert a legnagyobb baj az, hogy nem tudunk nyugodtan dolgozni, (Rupert Rezső: Nem engednek dolgozni! — Zaj.) termelésünket nem tudjuk fokozni és nincstelen millióink szájába nem tudunk kenyeret adni. (Ellenmondások jobbfelől, — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!

1 Sulyok Rezső: T. Ház! Mutasson rá bárki is egyetlen akadályra abban a tekintetben, hogy ez a parlament akadályozza a reformok megvalósítását! (Br. Vay Miklós: Például a délelőtti interpellációk. — Gr. Festetics Domonkos: Mi történt például pénteken?) Ma Oil y an emelkedett

1 szellemben tárgyaltuk a honvédelmi törvényjavaslatot, hogy a mai ülés valósággal a nemzet ünnepnapjává lett. A tegnapi napon letárgyaltunk két fontos javaslatot és most ott állunk, hogy a Háznak nincs munkája, (Br. Vay Miklós: Dehogy nincs!) hogy nem tudunk tovább dolgozni. Nincsenek tehát parlamentáris erők, amelyek bárkinek a kezét megkötnék, amikor alkotni akar. Mi siettetjük ezt az alkotást, (Felkiáltások jobbfelől: Látszik!) mii szívvel-lélekkel hajlandók vagyunk akár minden nap éjjeli üléseiket is tartani. Mi dolgozni akarunk, (Gr. Festetics Domonkos: Pénteken uni volt?) de tessék bennünket dolgoztatni, »mert ha nincs munka, ha nincs javaslat, akkor természetes, hogy a parlament nem tud dolgozni. (Rupert Rezső: Az országot pedig engedjék nyugodtan dolgozni! — Gr. Festetics Domonkos: Pénteken az egész ország meg volt botránkozva, hogy mi történt itt! — Elnök csenget.) Ha pedig parlamenten kívüli sötét erők vannak a háttérben... (Elénk derültség jobbfelől. — Felkiáltások a jobboldalon: Nézzen hátra! — A szónok hátrafordul. — Hosszantartó derültség, nagy taps a jobboldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Hátranéz!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Boczonádi Szabó Imre: Az erő elment, a sötétség megmaradt! — Nagy zaj.) Csendet kérek ! Sulyok Dezső: T- Ház! Ha ezt a jelenetet hanglemezre vagy — mondjuk — hangosfilmre felvéve, kerületeikben lejátszatnák, azt hiszem, képviselőtársaim nem vennék szívesen, hogy mindnki lássa, hogy amikor egy ilyen fontos és komoly dologról van szó, a mélyen t. jobboldal általános derültségben tör ki. (Nagy zaj. — Ellenmondások jobbfelől.) En azt akartam az elohb mondani, hogy ha pedig parlamenten kívüli erők akadályozzák meg a reformprogramm végrehajtását, akkor ezekkel az erőkkel szemben a miniszterelnök úr, vagy bárki más lényegesen gyengébb lesz abban a pillanatban, amikor nem áll háta megett a parlament. A parlament nyilvánossága az a szűrő, amelyen át lehet szűrni az izgalmakat, ahol le lehet tárgyalni a legkényesebb kérdéseket is. (vitéz Somogyváry Gyula: Ki akarja bántani a parlamentet?) Ha nem így lesz, ha egy rugóra járó és dróton rángatott egypártrendszer lesz, akkor azok a sötét erők, amelyek el akarják gáncsolni a nemzetnek a reformokban való megújhodását, sokkal hatalmasabbak lesznek. (Felkiáltások jobbfelől: Hol?) Arra akarok választ kapni a miniszterelnök úrtól, aki — sajnos — nincs itt, hogy olvasta-e az olasz lapnak a cikkét? (Jurcsek Béla: Biztosan olvasta! — Gr. Apponyi György: Ö írta!) Vájjon azonosítja-e magát vele, vagy hajlandó-e kijelenteni, hogy hű marad a magyar alkotmányhoz és a magyar alkotmány elleni akciókat minden erejével meghiúsítja? (Elénk helyeslés és taps balfelől és a középen. — Felkiáltások jobbfelöl: Már kijelentette! Ez nem, sikerült!) Elnök: Az interpelláció kiadati.k a miniszterelnök úrnak. Következnék Payr Hugó képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Payr képviselő urat kérdem, méltóztatik-e interpellációját elmondani, vagy halasztást méltóztatik-e kérni? (Payr Hugó: Halasztást kérek! — Élénk helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Idővel megjavul!) Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a halasztást megadni? (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a halasztást megadta. Horváth Zoltán képviselő úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett interpellációjának elmondására halasztást kért. Következik Tildy Zoltán képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációja a mezőgazdasági és földmunkásság helyzete tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a mezőgazdasági és földmunkásság helyzete tárgyában. Ismeri-e a miniszterelnök úr a mezőgazdasági és földmunkásság nehéz helyzetét, különö- ^ sen azokon a vidékeken, ahol ez a réteg nagy számban van letelepedve? Tudatában van-e a miniszterelnök úr annak, hogy ennek az értékes magyar rétegnek munkaereje jórészt kihasználatlanul parlagon hever s hogy ez a réteg a jelen viszonyok között még jobb gazdasági esztendőben sem tudja megkeresni a maga és családja életfenntartásához szükséges minimális összeget sem? Hajlandó-e a miniszterelnök úr gondoskodni olyan, az egész nemzeti élet és a termelés szempontjából is, fontos és hasznothajtó nagy közmunkák megindításáról, amelyek tisztességes munkabérrel a mezőgazdasági és föld-