Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1939 január 18-án, szerdán. 317 nék felvilágosítást kapni a miniszterelnök úrtól, — amely felvilágosítást, sajnos, úgylátszik, tőle nem fogom megkapni — hogy vájjon mik lehettek azok az okok, amelyek őt ennek a lapnak betiltásai a késztették, mert bizonyára nem az ő katolikus világnézete és belső katolikus meggyőződése volt az. Bizonyára az ő szíve ellen való volt egy ilyen erősen intranzigens katolikus lapnak a betiltása, illetve megjelenésének lehetetlenné tétele, bizonyára erőszakot kellett vennie magán, hogy ezt a betiltást foganatosítsa, bizonyára fontos okoknak kellett itt fennforogniok és erős nyomásnak volt a minisztereink úr kitéve, amely elől emberileg nem tudott kitérni. Azonban úgy is mint törvényhozónak, úgy is mint katolikus embernek, jogom van megkérdezni és jogom van felvilágosítást követelni a miniszterelnök úrtól, hogy mik lehettek azok a nyomások, azok a kényszerítő okok, amelyek őt ilyen, az ő hirdetett elveivel és meg vagyok győződve, hogy belső meggyőződésével ellenkező lépésre kényszerítették. (Gr. Festetics Domonkos közbeszól. — Br. Berg Miksa: Ne beszélj! Csak zsidónak adtál bérbe, Dózsi! Nem zsidó bérlőd van? — Egy hang a jobboldalon: Örökölte! — Fábián Béla: Zsidó bérlőt is lehet örökölni? — vitéz Patacsi Dénes: A hitbizománnyal együtt örökölte! — Br. Berg Miksa: Ezt az örökséget nem kellett volna átvenni! Nekem nincs zsidó bérlőm! — Gr. Festetics Domonkos: Annyit törődök a zsidókkal, mint a képviselő úr! — Br. Berg Miksa: Most letagadod? A maceszt is attól kaptad! — Gr. Festetics Domonkos: Te tiltakozol? Többet tárgyalsz zsidókkal, mint én öt év alatt! — Br. Berg Miksa: Hol? — Gr. Festetics Domonkos: Lent a szigetvári kerületben!) Elnök: Kérem Festetics képviselő urat, maradjon csendben! (Gr. Festetics Domonkos: Nézzen maga köré! Ott is talál! — Derültség a, jobboldalon. — Br. Berg Miksa: Nézz magad köré! Ott is találsz!) Csendet kérek, képviselő urak! (Gr. Festetics Domonkos: Nézz hátra! — Br. Berg Miksa: Miért? Apponyi Gyuri nem zsidó! De van a Nep.-ben és a Mém.-ben elég! — Rassay Károly: Elhozzuk a pedigréket! Nyugodt lehet, elhozzuk! — Gr. Festetics Domonkos: Nyugodtan hozhatja!) Gr. Apponyi György: Bár rendkívül érdekes kérdés, hogy Festetics Domonkos képviselőtársunknak zsidó-e a bérlője vagy nem., de nem tartozik a pillanatnyilag szőnyegen fekvő kérdéshez. Legyen szabad tehát talán visszatérnem interpellációm tárgyára. A Korunk Szava betiltásával kapcsolatban még azt bátorkodom megjegyezni, hogy ez a betiltás egyéb szempontból is érthetetlen előttem. Ha olyan okokra hivatkoznának, vagy hivatkoznék a miniszterelnök úr e lap betiltásánál, hogy itt bizonyos politikai — mondjuk: külpolitikai — motívumok játszottak közre, akkor Magyarországon, hála Istennek, kifelé még hivatkozhatnék a miniszterelnök úr arra, hogy sajtószabadság van; mert hogy a sajtószabadságot hogyan kezelik itt bent, az maradjon a mi egymásközötti belügyünk. (Rupert Rezső: Belső titkunk!) Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a Korunk Szavának betiltásával párhuzamosan egyszersmind megvonták a postai szállítás jogát egy külföldön megjelenő ugyancsak katolikus, Jézus-társasági páter kiadásában meg

: jelenő laptól. (Rupert Rezső: A Völkischer KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XJEJ, Beobachter gyaláz bennünket, mégis beengedik! — Rassay Károly: Ez pedig nem írt magyar bandákról egy szót sem!) Ezekre szerettem volna a miniszterelnök úrtól felvilágosítást kapni (Rupert Rezső: A Völkischer Beobachter a magyarokról, mint terrorista, bandákról beszél!) és csak azt akartam még megjegyezni, hogy ha a kormány szükségesnek tartja a külföldi vallásos lapoknak az országba való bejutását megakadályozni, akkor legalább is az egyenlő elbánás elvét sürgetjük: tiltsuk be a katolikus egyházat állandóan gyalázó, a pápa Öszentségét állandóan kifigurázó, Krisztus Urunkat állandóan gyáva zsidó kölyöknek tituláló szennysajtónak az országba való bejövetelét is, Azt hisszük, a legminimálisabb követelés, amií mi egy magát keresztény nemzeti alapon állónak valló kormánytól és egy magát hívő katolikusnak nevező miniszterelnöktől követe lünk, (Rupert Rezső: Magyar terroristákról írnak!) az, hogy ha már bizonyos rendszabályokat léptet életbe a katolikus sajtóval szemben, akkor legalább ugyanazokat a rendszabályokat léptesse életbe a kimondottan istentelen, kimondottan Krisztus-tagadó, (vitéz Meesér András: Ez mind nem áll!) a keresztény egyházakat általában és elsősorban a katolikus Anyaszentegyházat és a pápa Öszentségét állandóan támadó (vitéz Meesér András: Csak politikai téren!) lapokkal szemben. Azt hiszem, ennél messzebbre nem mehetünk az engedékenységben és szerénységben, de ezt igenis követelhetjük. Követelhetjük annyival is inkább, mert erre törvényes alap is van Magyarországon, mert a magyar törvények igenis védelmet nyújtanak a vallásfelekezeteknek és büntetéssel sújtják azokat, akik az egyes vallásfelekezetek és áltálában az Isten-hit ellen izgatnak. Ezt tehát joggal követelhetjük, amikor a katolikus sajtóval szemben ilyen méltatlan és indokolatlan intézkedéseket látunk. Beszédidőm lejárt. {Felkiáltások jobbfelöl: Megadjuk! Meghosszabbítjuk!') Minthogy a miniszterelnök úr nincs jelen, a többi mondanivalóm pedig személyesen szólt volna a miniszterelnök úrhoz, azokat most nem. mondom el. A választ — remélem — valamikor majd megkapom. Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. • Következik Cseh-Szombathy László képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Ács községben (Komárom megye) 1938 december hó 20-án megejtett képviselőtestületi tagok választása alkalmával a kormánypárt hivatalos listáját rózsaszínű papírra nyomtatták ki, hogy a törvény által előírt titkosságot ezen az úton játsszák ki? Hajlandó-e a miniszter úr vizsgálatot elrendelni annak megállapítása végett, hogy a község vezetőségét mennyiben terheli felelősség ezért a meg nem engedett és kellően el nem ítélhető eljárásért és hajlandó-e a vétkesekkel szemben a legszigorúbb megtorló intézkedések folyamatba tételére? Hajlandó-e a miniszter úr hasonló esetek megakadályozására és a titkosságnak a képviselőtestületi tagok választása alkalmával történő biztosítása érdekében a szavazás módját a legapróbb részletekig rendelet útján szabályozni?« 50