Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-352

Àz országgyűlés képviselőházának 352. iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap szolgáltatásaira igényjogosultak körének kiterjesztéséről saóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 688, 692.) t

., •;'•; . ' Molnár Imre előadó urat illeti a szó. Molnár Imre előadó: T. Képviselőház! Más formában bár, nem az illetmények javításával, de jelentős, százezret meghaladó létszámra kiterjedő gondozással szintén a tisztviselői társadalmat, illetőleg annak egyik táborát érinti ez a most előadandó törvényjavaslat azáltal, hogy ebben a kormány, ha a törvényhozás is elfogadja, az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap szolgáltatásaira igényjogosultak körét kívánja kiterjeszteni. Az ismertetendő törvényjavaslatban az egészségügyi gondozást kívánja a kormány azokra a közalkalmazotti kategóriákra kiterjeszteni, amelyek idáig kívül maradtak a közj alkalmazottak legnagyobb részére fennálló ilyen gondozás keretein. A javaslat egyes rendelkezései ezen a kereten, illetőleg határon is túlmennek és lehetővé teszik az állam egészségügyi gondozásának kiterjesztését a bevett vallásfelekezetek lelkészeire, ezek hozzátartozóira és özvegyeire is. Ezek a lelkészek hivatásukban kétségkívül fontos közérdekű tevékenységet fejtenek ki, anélkül, hogy állásaik közszolgálati jelleggel bírnának, illetőleg hivatalosan ilyennek volna elismerve. T. Képviselőház! A kultúrállam eminens feladata mindazon polgárainak egészségügyi gondozása, akik erre önerejükből nem képesek. Nálunk is hatalmas méretű szervezetek állnak e cél szolgálatában, hogy a magánalkalmazottak és munkások, másrészt az állami tisztviselők és üzemi alkalmazottak ilyenirányú szükségleteit kielégítsék. Csupán az önkormányzati alkalmazottak és a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó alkalmazottak, továbbá a bevett felekezetek lelkészei voltak eddig e téren magukra hagyva, amely testületek az odatartozó családtagokkal együtt — mint beszédem elején említettem — a százezer főnyi létszámot jóval meghaladják. Maga ez a szám is mutatja, hogy ez a rövid törvényjavaslat nemcsak tartalmánál és szociális jelentőségénél, hanem dimenzióinál fogva is a legnagyobb figyelmet érdemli. A fixfizetésű alkalmazottak életlehetőségeit a minimumra szorították a gazdasági válság okozta illetményredukciók és a minuciózus beosztásokra szorított kis háztartások egyensúlyát elsősorban a családokban beállott betegségek, születések és halálesetek jelentékeny költségei szokták felborítani. E tekintetben tehát nem lehet jelentőségében lekicsinyelni azt a segítséget, amelyet az alap az újonnan beveendő alkalmazottaknak nyújtani fog, amivel egyben a közalkalmazottak helyzetében a kiegyenlítést, az egyenlő elbánás elvét is szolgálja. Budapest székesfőváros alkalmazottai az ebben a javaslatban érintett gondozottak között nem szerepelnek, mivel a főváros saját alkalmazottaira nézve a betegsegélyezést saját külön intézménye útján már megoldotta. Szóbakerült és a tárgyalás alapja volt olyan tervezet is, hogy nem lehetne-e a főváros vagy a posta, vagy a vasút mintájára a javaslatban felsorolt alkalmazottak ellátását egy külön erre a célra szolgáló intézmény útján biztosítani, ámde ennek létesítése mind az alkalmazó kövületeknek, mind pedig magukilése 1938 december 13-án, kedden, 21 nak a biztosítottaknak olyan jelentős megterheléssel járt volna, hogy ezt a tervet el kellett ejteni és a méltányosság, valamint a gazdaságosság szem előtt tartásával a legcélszerűbb volt ezeket a kategóriákat, az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alap kereteibe bevonni. A biztosítás költségei részint az állami alkalmazottak számára megállapított járulékok levonása útján, részint pedig a közületek hozzájárulásaiból fedeztetnek. Tájékoztatásul ismertetem azokat az adatokat, amelyek egyrészt a bevonandó tagok létszámát, másrészt a hozzájárulások mértékét és összegeit tüntetik fel. A lelkészekre és az e csoportba tartozó nyugdíjasokra, valamint özvegyekre vonatkozó ilyen adatok még nincsenek meg. A vármegyei alkalmazottaknál és nyugdíjasoknál a csaiádlők száma 59&3, a családtagok száma 6436, az összlétszám 12.389. A városi alkalmazottaknál és nyugdíjasoknál — Budapest szekesiőváros kivételével — a családfők szama 12.878, a családtagok száma 15.158, az összlétszám 28.036. A községi alkalmazottaknai és nyugdíjasoknál a családfők száma 10-6U5, a családtagok száma 15.498, az összlétszám 23.103. A nem állami tanszemélyzetnél és nyugdíjasoknál a családfők száma 2Ü.3Ü2, a családtagok száma 20.752, az összlétszám 41.054. Mindezeket összesítve, a családfők száma 49.738, a családtagok száma 57.844; az összlétszám tehát 107.582 főt tesz ki. A betegsegélyezési járulékok és hozzájárulások a következő képet mutatják. A vármegyei alkalmazottaknál az 1'5%-os levonások összege 181.650 pengő, amely összegből egy tagra esik 14 pengő 67 fillér. A közületek hozzájárulása 75.422 pengőt tesz ki, amelyből egy tagra esik 6 pengő 8 fillér. Ez összesen 257.072 pengő, amelyből egy tagra esik 20 pengő 75 fillér. * A városi alkalmazottaknál a levonandó járulékok összege 318.862 pengő, egy tagra esik 11 pengő 38 fillér, közületi hozzájárulás 262.885 pengő, egy tagra esik 9 pengő 37 fillér; összesen 581.747 pengő, egy tagra esik 20 pengő 75 fillér. Községi alkalmazottaknál a betegsegélyezési járulék 330.000 pengő, egy tagra esik 12 pengő 64 fillér, közületek hozzájárulása 211.637 pengő, egy tagra esik 811 fillér, összesen 541.637 pengő, egy tagra esik 20 pengő 75 fillér. A tanszemélyzetnél a betegsegélyezési járulék összege 656.730 pengő, egy tágra esik 16 pengő, közületi hozájárulás 195.140 pengő, egy tagra esik 4 pengő 75 fillér. Összesen 851.870 pengő, egy tagra esik 20 pengő 75 fillér. Összesen tehát a betegsegélyezési járulékok összege 1,487.242 pengő, egy tagra esik 13 pengő 83 fillér, a közületi hozzájárulás 745.084 pengő, egy tagra esik 6 pengő 92 fillér. Oszszesítve 2,232.326 pengő, egy tagra esik 20 pengő 75 fillér, amely Összeg azonos az államig alkalmazottaknál felvett járulékok ÖSKszegével. Igen t. Képviselőház! A törvényjavaslat hat szakaszból áll. Az 1. §. intézkedéseket tartalmaz arra nézve, hogy kik tartoznak a törvény hatálya alá. A 2. § az alkalmazottakra nézve megállapított járulékok lerovására, a 3. § a közületek hozzájárulásának szabályozására tartalmaz intézkedéseket. A 4 § a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézetének jogszabályai módosítására s az alkalmazottak által fizetendő járulékok megállapítására ad a kormánynak felhatalmazást, míg az utolsó szakasz a hatálybalépésről intézkedik.