Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-352

Az országgyűlés képviselőházának 352. kezesre, nem tudom pontosan, hogy mennyi a számuk, de a kereskedősegédeket és egyéb al­kalmazottakat is bekapcsolva, azt hiszem, 120.000 lehet a számuk; hogy a családtagok száma mennyi, az már a statisztika dolga. Ha a t. kormány ilyenirányú rendelkezést adna ki, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ez igen jó hatású lenne és azt ismét egészséges szo­ciális intézkedésnek tudnók elkönyvelni. Még egy kérésem van a pénzügyminiszter úrhoz. Nem tudom, hány évvel ezelőtt, talán ti vagy 8 évvel ezelőtt, — mellékes — javaslattal jöttem a Ház elé és azóta nem is egyszer. A volt pénzügyminiszter úr, ha jól emlékszem, Fabinyi miniszter úr, javaslatomat el is fo­gadta, de az a megvalósulás stádiumába nem lépett. Javaslatom a kiházasítási segélyről vagy kiházasítási kölcsönről szólt. Én ezt meg­ismétlem a t. Ház előtt és kérem a kormányt, hogy legközelebbi intézkedésképpen a család­védelem, a fiatalság elhelyezése és egyéb más tiszteletreméltó indokok alapján méltóztassék ezzel a javaslattal a Ház elé jönni olyanfor­mán, hogy a kvalifikációhoz és a szolgálati ághoz mérten állapíttassák meg az állami és törvényhatósági, továbbá az üzemi alkalmazás­ban lévő fiatalemberek részére, akár kiházasí­tási segély, akár kiházasítási kölcsön, úgy­hogy ezt az összeget... (Esztergályos János: A Felvidéken az urasági cseléd lánya is kap kiházasítási segélyt!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék a közbeszólásoktól tartózkodni. Homonnay Tivadar: Igen t. képviselőtár­sam, minthogy ez a közbeszólása félremagya­rázásra adhat alkalmat, azt hiszem, hogy fel­vidéki t. képviselőtársaim erre majd megad­ják a választ, addig is válaszul legyen szabad azt felelnem nekem, hogy azokból a bizonyos szociális törvényekből, amelyeket a Felvidé­ken a cseh kormány hozott, a magyarság úgy­szólván semmit se élvezett, (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) hanem azokat élvezték a cse­hek, kisebb mértékben a tótok és nem élvezte a magyarság. Könnyű kölcsönökből, angol vagy francia és egyéb kölcsönökből szociális intézményeket létesíteni, könnyű családi pót­lékot adni olyan kölcsönökből, amely kölrsö­möiket soha vissza nem. fizettek; a magyar állam a maga szegénységéből, a magyar pol­gárság adófizetéséből segíti azokat az eleset­teket, akik arra rá vannak utalva. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobbolodalon. — Esztergályos János: Mennyi sok milliót elherdáltak 15 év alatt ebben az országban olyan dolgokra, ame­lyekre nem volt szükség! — Egy hang jobbfe­lől: A kommün alatt, úgy-ef) ; Elnök: Esztergályos János képviselő urat ismételten kérem, tartózkodjék a közbeszólá­soktól. Homonnay Tivadar: A magyar parlament, a magyar kormány, a magyar képviselők, a magyar közvélemény sohasem fogja majmolni sem a csehek, sem más nemzetek politikáját. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a közé­pen.) Mi, ha szűkösen is élünk, de a nehéz vi­szonyok között is becsületesen és tisztessége­sen élünk és nekünk képviselőknek a Házban és a Házon kívül becsületbeli ^ kötelességünk felhívni az ország közvéleményének figyelmét arra, hogy azokat az aljas rágalmakat, ame­lyek akár kémszervezetek útján, akár pedig egyéb úton ebbé az országba is bejöhetnek, vissza kell utasítani és kellő értékükre # kell le­szállítani. (Ügy van! Ügy van! Taps jobbfelől és a' jobbközépen.) ilése 1938 december 13-án, kedden. 19 Visszatérek tehát a tárgyra. (Zaj a szélső­baloldalon. — Meizler Károly: A szocik ne be­széljenek! Bethlennel paktáltak! Az 1922. évi választáson!) En azt hiszem, hogy énnek a se­gélynek az összege .,. (Meizler Károly: Az egész választást együtt csinálták... — Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: ön paktált mindenkivel!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ké­rem, méltóztassanak a szónokot nyugodtan meghallgatni. (Esztergályos János: A képvi­selő úrnak fontos, hogy mindenkibe bele­marjon!) Esztergályos képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Esztergályos János: Mindenkibe belemar!) A képviselő urakat kérem, hogy ezeket a dolgokat intézzék el ülésen kívül. Homonnay Tivadar: Én tígy képzelem és arra kérem az igen t. kormányt, hogy ennek a segélynek kiutalása esetén az első gyermekál­dásnál engedjék el a kiházasítási segély egy­harmadát, három esztendő után a második gyermekáldásnál a második harmadát és hat esztendő után a harmadik harmadát. (Helyes­lés.) Ha megnézem azt, vájjon az állam bud­get je szempontjából milyen minimális terhet jelent ez ahhoz az erkölcsi eredményhez viszo­nyítva, amelyet ezzel elérünk, akkor, azt hi­szem, hogy az igen t. pénzügyi kormány és az igen t. kormány ez után a javaslat után erre a helyes útra rá fog térni és az elmondottakat meg fogja valósítani. Pártom nevében ezt a javaslatot, mint az első lépést, mint egy olyan szociális lépést, amely a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetét a családon keresztül akarja megjaví­tani, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés és taps a jobb­oldalon.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a három tisztviselői tör­vényjavaslat kö v ül tulaj donkénpen a legfonto­sabb. Ez az a javaslat, amely a legnagyobb megterhelést jelenti a kincstárra, de egyúttal a legtöbbet adja a tisztviselőknek és pedig csa­ládvédelmi szempontból hozza a segítséget, ame­lyet mi vezető szempontnak tekintünk. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1938 január hó 1-ével a negyedik fizetéscsökkentés már ha­tályon kívül helyeztetett, ami lineáris fizetés­emelést jelentett. Ez voltaképpen a kisebb tiszt­viselőknél nem a fizetés visszaállítását, hanem emelését jelentette, mert hiszen azokat á né gyedik alkalommal fizetéscsökkentés nem érte . De hogy még jobban kifejezésre juttassa a kormány azt, hogy a családvédelmi szempontot tartja e pillanatban a legfontosabbnak és ebből a szempontból kíván a tisztviselői kar helyzetén javítani, a bizottsági tárgyalás folyamán egy módosító indítványt nyújtottam be, amelynek értelmében a negyedik és ennél több gyermek esetében az ezek után a gyermek után járó családi pótlék 18 pengő helyett 24 pengő lesz illetőleg az alacsonyabb kategóriáknál is ennél: megfelelőén magasabb összegben nyer megálla­pítást. (€soór Lajofc : A parasztgyermekek meg segítéséről is szeretnénk már hallani!) T. Ház! Jól tudom, az à vélemény is el­5*

Next

/
Thumbnails
Contents