Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-362

278 Az országgyűlés képviselőházának 362. ülése 1939 január 18-án, szerdán. te- 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjainak számának felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nincs- Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori 'olvasásban is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom. 691, 706.) Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Toperczer Ákosné! Elnök: Toperczer Ákosné képviselőtársunkat illeti a szó. Toperczer Ákosné: T. Képviselőház! A tegnapi nap folyamán két kitűnő beszéd emlékezett meg a magyar hadseregről. Felteszem ezután a kérdést: van-e történelme a magyar nőnek a magyar hadsereg történetében? Van. Emlékezzünk azokra a nagy heroinákra, akiket most itt idézni sem akarok, Zrinyi Ilonára, Dobó Katicára és egy egész sor más olyan kiváló asszonyra, akit mindig, mint példaképet emlegetünk gyermekeink előtt és akiknek működése a magyar hadviselésben minden időkre determinálta már a magyar nő szerepét a magyar hadseregben. A miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében megemlékezett a női munkatálborokról, amelyeket meg akar valósítani és ezért várható volt, hogy a honvédelmi javaslatban találkozni fogunk ezzel az új fejezettel. A honvédelmi javaslat megjelent. Részletesen felsorolja a honvédelemre kötelezett férfiakra vonatkozó összes rendelkezéseket, mindössze kerettörvényként egy szakaszban emlékezik azonban meg a nőkről. Az együttes bizottságban én ezt szóvátettem és most, miután egészen átfontoltam és átgondoltam ezt a kérdést, ennek a kerettörvényszerű jellegnek egy jó és egy hátrányos oldalát látom. Hátrányos oldalát elmondtam a bizottságban, de erre megint rá fogok térni. Előnyös oldala pedig az, hogy miniszteri rendelkezés fogja majd megvalósítani mindazt, amit a honvédelem a magyar nőtől kíván, tehát van idő átgondolni, átfontolni a kérdést, amire szükség is van, mert itt olyan új jelenségekkel állunk szemben, amely ugrás a sötétbe és amelyről még nem tudjuk megállapítani, vájjon milyen következményekkel járhat majd a magyar társadalomra erkölcsi szempontból. Mert engem, mint nőt, ennek a kérdésnek az elbírálásánál hazám iránt érzett törhetetlen hűségemnél és kötelességérzetemnél fogva még egy másik és domináló szempont vezet és ez az erkölcsi szempont. (Éljenzés.) A miniszterelnök úr beszédére bátor voltam reflektálni költségvetési felszólalásom során és megemlítettem, hogy örömmel üdvözlöm és azt hiszem, az egész nőtársadalom is örömmel üdvözli a kötelező munkaszolgálat gondolatát. Nekünk azonban erre sajátos elgondolásaink vannak és én szeretném, ha ezeket a sajátosan női elgondolásokat figyelembe vennék, amikor nőkről van szóT. Ház! Ugyancsak tavaszi költségvetési beszédem során azzal végeztem felszólalásomat, hogy nagyon hiányos a nőtársadalom részére minden törvényalkotás, amelynek folyamán nem kérdezik meg őt magát. De hát ki legyen az, akit megkérdezzenek ilyenkor? Egész sorozat nőegyesület van és ha az egyiket megkérdezik, akkor a másik azt mondja, hogy őt nem kérdezték meg. Nincsen olyan hivatalos szerv, amelyhez törvényalkotás alkalmával fordulni lehetne. Sürgettem már egy ilyen grémium megalkotását, négy évvel ezelőtt készült el a tervezet és két éve van a miniszterelnökségen. A legutóbb külön is megkértem a miniszterelnök urat arra, hogy valósítsa meg a nőtársadalom által elgondolt nővédő-tanáesot, mint egy olyan felsőbb' grémiumot, amely szakvéleményt adhat törvényalkotás ' idején. Engedtessék meg nekem, hogy felolvassam annak a tervezetnek két pontját, amelyet a nővédő-tanács felállítására vonatkozólag benyújtottunk a miniszterelnökséghez. Azt hiszem, a honvédelmi miniszter úr meg fogja érteni ebből intenciómat és egész felszólalásomat meg fogom világítani ennek a két mondatnak felolvasásával. (Olvassa): »A tanácsa kormány felhívására nővédelmi ügyekben véleményt mond, javaslatokat terjeszt elő és felhívásra nővédelmi kormányhatósági intézkedések megtervezésében; és végrehajtásában közreműködik. Mindezeken felül ez a tanács a jelen szabályzatban megjelölt célkitűzésének megfelelően különös feladatának tekinti befolyásának hathatós érvényesítését mindazokban az esetekben, midőn a nő sajátlagos lelkiségében rejlő értékeknek megfelelő munkaterületek kijelölése és intézményes 'biztosítása parancsoló szükséget képez.« Talán soha sem volt ez aktuálisabb, mint most. Megértem a miniszter úr felfogását, aki az egyesített bizottságban azt mondotta felszólalásomra, hogy nagyon nehéz tervezetet készíteni, mert még nagyon nehéz megállapítani, hogy mi lesz a nő szerepe egy totális háború keretében. Igaza van a miniszter úrnak. Éppen ezért volna hivatott egy ilyen grémium arra, hogy odaállj

on a szakminiszter mellé és rendelkezésére 'bocsássa a szükséges szakvéleményeket és a szakszerűségnek minden értékét, amikor ilyen törvényalkotás elkészítésére viagy miniszteri rendeletek kiadására van szükség. En tehát ismételten kérem erről a helyről is a miniszterelnök urat, segítsen minket abban, hogy ez a grémium mielőbb létrejöjjön, mert enélkül megakadunk minden olyan törvénynél, amelyben nőkről van szó. T. Ház! A nő, mint nemzeti érték kétségtelenül nélkülözhetetlen az olyan totális háborúban, amilyeneket most mindenütt látunk. Mert mi a háború karakterisztikuma? A rombolás! Rombolás elsősorban emberéletekben, rombolás anyagi javakban és végül rombolás az erkölcsökben. Amikor a háború lezajlott, akkor visszajön egy vert hadsereg — efoben a vonatkozásban inkább a vert hadseregről beszélek — és rombolás van otthon a társadalomban. Rombolást látunk ilyenkor az élet minden vonatkozásában. En a rombolás lehetőségére gondolva, azt kérem a miniszter úrtól, — miután beszédem elején is azt mondottam, hogy első szempontom az erkölcsi szempont — hogy a háború romboló tendenciájának ellensúlyozására elsősorban iaz erkölcsi- szempontot