Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

Âz országgyűlés képviselőházának 301. alatt végződik. Olaszországban 8-tól 14 éves korig a balilla és 14-től 18 éves korig az avantgardista kiképzésben részesül az ifjúság. 18 éves korában felavatják fasisztának, megkapja az igazolványát és a karabélyát az ifjú. Németországban a HitlerJugend szervezetben történik a katonai előképzés. A katonai tényleges szolgálatba való bevonulás előtt hat hónapi munkaszolgálati kötelezettség idején tökéletesítik ezt. A törvény javalat a honvédség kiegészítését a nálunk már a múltban kipróbált és jól bevált általános hadkötelezettség rendszerének bevezetésével állítja vissza, s ennél a népesség katonai erejének legteljesebb kihasználását biztosítja azzal, hogy a hadkötelezettséget 18ntól 60-ik életévig állapítja meg. Az állításköteles kort, mint régen, a 21-től 23 éves korig állapítja meg. Az első tartaléki és póttartaléki kötelezettség időtartama hosszabb, mint a múltban volt, mert 42 éves korig terjed s a fegyvergyakorlatokon kívül még lövészkötelezettséggel is jár. A második tartalék a 48-ik és a harmadik tartalék a 60-ik életévig tart. A kor követelményeit tartja szem előtt a törvén y javaslat, amidőn az egyenlő teherviselés terhe alapján az egyévi önkéntesi kedvezményt nem állítja vissza. Viszont célszerűen használja ki a magasabb iskolai végzettséget a tartalékos tiszt- és tisztviselőképzés céljaira. Az egyke elleni küzdelem megnyilatkozása a törtvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely a háromi katonát már adott családok negyedik és többi fiainak póttartalékba való helyezését írja elő, valamint az, amely a két katonát imár adott családok harmadik fiának fölösszámúként a póttartalékba helyezését teszi lehetővé. Újítás a törvényjavaslatban a közkötelezettségek teljesítésére igénybevett személyek életérdekeinek megóvása, így a polgári alkalmazásban való megtartás, illetőleg abba való visszavétel és a már megszerzett ellátási igényeknek fenntartásával való gondoskodás, valamint az, hogy a kiszolgált katonáknak a közszolgálatba való alkalmazására elsőbbséget biztosít. A törvényjavaslat IV-ik része a honvédelmi szolgáltatásokról és a honvédelmi érdekű gazdiasági korlátozásokról szól és a szolgáltatásoknak teljes terjedelemben való igénybevételének előfeltételéül az »országot közvetlenül fenyegető háborús veszély« esetét állapítja meg. E IV. rész rendelkezései tekintetében a törvényjavaslat leglényegesebb újítása a korábbi, 1912. évi LXVIII. tc.-kel, a hadiszolgáltatási törvénnyel szemben az, hogy nemcsak háború, illetőleg háborús veszély idejében, nanem béke idején is lehetővé teszi bizonyos honvédelmi szolgáltatások és gazdasági korlátok igénybevételét és alkalmazását. Ezt azonban olyan módon kívánja a javaslat végrehajtani, hogy az ország békegazdasági élete ne szenvedjen megrázkódtatásokat és a rendes termelő munka akadálytalanul folytatódjék. A békebeli igénybevételekre és korlátozásokra vonatkozó kormányrendeletek megvizsgálását egy újonnan megszervezendő 36 tagú országos bizottság hatáskörébe utalja. A békében igénybevett honvédelmi szolgáltatásokért járó térítések és kártérítési követelések érvényesítését pedig bírói útra tereli. A honvédelmi munkára vonatkozó rendelkezések nőkre vonatkozó része az erkölcsi, család védelmi és társadalmi szempontokat tekinKEPVISELŐÍIÁZI NAPLÓ XXI. ülése iy39 január 17-én, kedden. iöá tétbe veszi és a nőknek békebeli munkára való igénybevételének alsó korhatárát a 16. életévben állapítja meg. Az üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybevételénél kimondja a törvényjavaslat, hogy a minisztérium az Országos Iparügyi Tanács meghallgatása után elrendelheti, hogy a honvédség céljaira szükséges anyagokat a gyártásukra berendezett vállalat előállítson és szállítson. Ha a vállalat birtokosa a reárótt kötelezettséget nem megmegfelelően teljesíti, aminek megállapítására a javaslatban megszabott döntőbíróság illetékes, a minisztérium a vállalatot hatósági vezető alá rendelheti. A törvényjavaslat intézkedik az előkészületi, biztonsági és óvóberendezések létesítése és a hasonló célú más intézkedések tekintetében a költségek viselésének szabályozására nézve. A dologi honvédelmi szolgáltatások körének kiterjesztése a törvényjaivaslat szerint lényegében ugyanolyan természetű, mint amilyent a kivételes hatalomról szóló VI.-ik rész tartalmaz. Ennélfogva garanciális szempontból az e célra kibocsátott rendeletek megvizsgálását ugyanannak az Országos Bizottságnak a hatáskörébe utalja, amelynek megszervezéséről a békés kivételes hatalom gyakorlásának ellenőrzése céljából gondoskodni kíván, A törvényjavaslat V.-ik része a légvédelem kérdését, az 1935 : XII. te. megalkotása óta s főleg a mnlt év őszén átélt krízis alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevétele mellett újonnan szabályozza. A személyes légvédelmi kötelezettség a 14-ik életévtől a 70-ik életévig tart, éppen úgy, mint a honvédelmi munkakötelezettség. A városok és községek légvédelmi alakulatai működését különleges rendelkezésekkel állapítja meg. A légvédelmi szolgálatra kiválasztott személyeknek az általános háromheti kiképzésen és gyakorlaton felül évente egyheti külön kiképzésre és gyakorlatra való kötelezését teszi lehetővé. A légvédelmi oktatásnak az iskolákban és a leventeképzésnél való bevezetését írja elő. A városok és községek közérdekű légvédelmének berendezése tekintetében a honvédelmi miniszter irányelveket állapít meg, a konkrét intézkedést azonban általában az alsóbbfokú közigazgatási és katonai hatóságokra bízza. A városok és községek légvédelmi költségeinek fedezését a városokra és községekre hárítja. A magánszemélyeknek azonban módot nyújt arra, hogy a légvédelmi berendezés létesítése tekintetében a kötelezett mással szemben esetleg fennálló visszkereseti jogát polgári útra terelhesse. A törvényjavaslat intézkedik arra nézve is, hogy ha vonakodás, vagy mulasztás esete áll elő, a figyelembe jövő berendezések^ a hatóságok által, a kötelezett költségére készíttessenek el. A pénzügyminiszter a légvédelmi berendezések lehetővé tétele céljából adómentességet engedélyezhet a kötelezettnek. A törvényjavaslatnak a kivételes hatalomra vonatkozó VI. része nagyjából megfelel a jelenleg is hatályban lévő 1912 : LXIII. tc.-nek. Alapvető jelentőségű azonban az idevágó általános jellegű rendelkezéseknek a törvényjavaslatban való megoldása, mely a korábbi jogszabályokkal szemben többrendbeli eltérést mutat. A kivételes hatalom igénybevételének előfeltétele az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély. A javaslat a háborús veszély címén igénybevehető kivételes hatalom tartamát négy hónapra korlátozza, a meghosszabbítás esetenként 4 hónapra szól. A javaslat büntetőrendelkezéseit a VIL 42