Képviselőházi napló, 1935. XXI. kötet • 1938. december 7. - 1939. február 23.

Ülésnapok - 1935-361

262 Az országgyűlés képviselőházának $•• gyárak a háború kitörésekor átalakuljanak és maximális teljesítménnyel hadianyagot gyárt­sanak. A hadiipar terén nyersanyagok tekinte­tében kevés ország van autarchiára beren­dezve, talán Észak-Amerika és Oroszországodé már Angliának és Franciaországnak szüksége van tengerentúli behozatalra. Mennyivel in­kább áll ez a központi hatalmakra, tekintve, hogy itt a nyersanyaghiányon kívül a hadi­ipar sem mindenütt fejlett és az ipari mozgó­sítás előkészülete mellett már békében meg kell szervezni a háború alatti hadianyagbeho­zatalt. És ha tekintetbe vesszük, hogy egy har­coló hadosztálynak ma egy nap alatt több mint száz tonna lőszerre van szüksége, nehéz harcoknál még ennél is többre, akkor fogah mat alkothatunk arról, hogy mit kell hadi szükségletekben egy hadmüveleteket végző hadseregnek utánszállítani. Mint mondottam tehát egy hadosztálynak több mint száz tonna lőszerre van egy nap alatt szüksége, ami óriási mennyiség. A hadiiparral szorosan össze­függ a nyersanyagok kérdése. Ennek legfonto­sabbra a nyersolajkérdés. A repülők működése teljesen megakad a nyersolaj hiánya következ­tében. A háborús hadsereg mindenesetre a leg fontosabb tényező, mint az összes felemlített té­nyezők kiértékelt eredménye, a nemzet összes erkölcsi és anyagi erejének megnyilvánulása. Ennek megítélésénél nem lehet tisztán a had seregeket számerejük után elbírálni, mert a fegyverzetnek, a felszerelésnek, a hadianyag nak, a nép katonás szellemének nagy befolyása van a hadsereg átütő erejére. Ha a hadosztályt, amely általában 10—12 zászlóalj, 10—12 üteg, körülbelül 20.000 ember és 50 ágyú erejű, egy­ségnek fogadjuk el, — mert hiszen ez majd­nem minden államban egyforma — akkor azi látjuk, hogy Franciaország békében 31 had­osztályt és 6000 harci repülőgép, háborúban pedig- 92 hadosztály felett rendelkezik. Olasz ország békében 31 hadosztály és 3000 repülő.­gép, háborúban 80 hadosztály, Németország békében 36 hadosztály, háborúban 100 hadosz­tály, Lengyelország békében 30 hadosztály, háborúban 65 hadosztály, Eománia békében 23 hadosztály, háborúban 32 hadosztály, Jugoszlá­via békében 17, háborúban 32 hadosztály féleti rendelkezik. Nem lehet kivonni a háborús potenciális megítélésénél az országok lakosainak és a ki­képzett tartalékoknak a számát. Franciaország lakossága 42 millió, gyarmati lakossága 60 millió, kiképzett tartaléka 4 és félmillió fehér, másfélmillió színes. Anglia 47 millió emberé­ből 2 és félmilliót képezett ki. Ehhez jön még 3 millió színes, 2 és félmillió fehér gyarmati kir képzett tartalékos. Olaszország lakossága 43 millió, kiképzett tartaléka 9 millió, Lengyel­ország lakossága 33 millió, kiképzett tartaléka 3 és félmillió. Romania lakossága 18 millió, ki­képzett tartaléka kétmillió. Jugoszlávia lakos­sága 15 millió, kiképzett tartaléka másfél­millió. A háborús potenciális le nem mérhető té­nyezői közül első a külpolitika. A külpolitika legfontosabb faktora a hadsereg. A külpoliti­kai irányzat szerint szervezik meg a hadsere­get, amely más, ha védelemre és más, ha tá­madásra van megszervezve. Geopolitikai hely­zetük miatt egyes országok semlegesek nem maradhatnak. A külpolitika befolyásolja a fegyverkezést. Jugoszlávia például 15 millió lakos mellett 250.000 négyzetkilométer területen ?I. Mme 1939 január 17-én, kedden, 17 hadosztályt tart fegyverben, míg Brazília 44 millió lakossal, 8 és félmillió négyzetkilo­méter területen csak öt hadosztályt. A szövet­ségi szerződések szintén befolyásolják a hábo­rús potenciálist. Másodszor: a belpolitika, az államforma, a világnézeti irányzat, a népi tu­lajdonságok, az államalkotó képesség, a ki­magasló egyéniségek, államférfiak és hadvezé­rek, a háborút irányító eszme, mind igen fon­tos, de le nem mérhető tényezői a háborús po­tenciálisnak. T. Ház! Mindezekből következik, hogy a mozgósítási és hadifelszerelési előkészületeket már békében az egész népességre ki kell ter­jeszteni. Mint említettem, a háborúban nem lesz többé arcvonal, hadtápkörlet, hátország, hanem mindenki részese lesz a totális háború­nak. Minden hadviselő fél arra fog törekedni, hogy az ellenség hadiszükségletét és utánpótlá­sát lehetetlenné tegye. Ehhez a légi haderejét használja fel. 450—500 kilométeres óránkénti se­bességgel a repülőflották meglepetésszerűleg támadhatják meg bármikor az ipartelepeket, hadianyagraktárakat, városokat, repülőtere­ket, stb. A jövő háborúban az anyagi rombo­lás és fizikai megsemmisítés mellett a lelki el­lenáUóképesség elleni támadás sem utolsó esz­köze a hadvezetésnek. A hatalmi eszközök hiá­nyában levő fél számolíhiat a teljesen védtelen tö­megek kétségbeesésével is. A mozgósítás csak akkor sikerülhet súrlódás nélkül, ha a hadveze­tőség és az állam legfelsőbb vezetése a hékeálla" pótról a hadira zavartalanul tudja átállítani az ország minden személyi, dologi és anyagi erejét. Ez a hatalmas munka a katonai és az állami közigazgatás tervszerűen végrehajtott együttműködését teszi szükségessé. AK ország­összes érdekei: a politikai, diplomáciai* gazda­sági, ipari és pénzügyi stb., a legszorosabban, közvetlenül összefonódnak a katonaival, úgy, hogy ha bármely tekintetben zavaró momen­tum jelentkezik, az az egész munka felépítését veszélyeztetheti. T. Ház! Ha az előttünk fekvő honvédelmi törvényjavaslatot tekintetbe vesszük, akkor azt látjuk, hogy ez mindazokat a követelményeket felöleli magában, amelyek a jövő totális hábo­rúban elengedhetetlenül szükségesek. A javas­lat célja, hogy az önálló magyar hadsereget al­kotó honvédségünket végre minden korlátozás nélkül építhessük ki és emelhessük arra a ní­vóra, hogy bármely körülmények között meg­felelhessen annak a feladatnak, amelynek tel­jesítését a nemzet érdeke tőle megkívánja. Éppen ezek a követelmények tették szüksé­gessé, hogy a törvényjavaslatba együtt vétes­senek fel a honvédségre vonatkozó, valamint az egyéb honvédelmi érdekek kielégítését sza­bályozó rendelkezések. Honvédelmünk újjá­építése rendkívüli követelményeket támaszt a nemzettel szemben, mert nekünk most egy­szerre kell pótolnunk mindazt, aminek fokoza­tos kiépítését katonai megkötöttségünk 20 éven át akadályozta. (Ügy van! Ügy van! a jobb oldalon.) A törvényjavaslat célja az ország minden erőforrását egységes irányítás mellett, a honvédelem szolgálatába állítani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezért helyes a Leg­felsőbb Honvédelmi Tanács felállítása. (Ügy van! a jobboldalon.) A katonai előképzési kö­telezettség következtében a tényleges katonai szolgálat ideje az elemi katonai képzéstől te­hermentesíthető lesz. A katonai előképzést minden állam bevezette. Franciaországban a katonai előképzés az iskolában kezdődik, az ifjúkorban folytatódik és a katonai szolgálat

Next

/
Thumbnails
Contents